Miközben a fejlett országokban az okoz komoly gondot a közintézmények informatikai beruházásai során, hogy ne lépjék át a projektekre rendelkezésre álló pénzkereteket, a fejlődő világban az a fő probléma, hogy a technológiai forradalom kevéssé hatotta át a köz- és a magánszféra szervezeteinek működését. Emiatt egy-egy fejlesztés végrehajtásakor sokszor az alapfeltételeket is meg kell teremteni, ami tovább drágítja a beruházásokat a fejlett világban működő társaiknál soványabb anyagiakkal ellátott harmadik világbeli közigazgatási hivatalok, önkormányzatok számára. Igencsak örömteli ennek tükrében, ha sikerül olyan esetet találni, amely viszonylag olcsón bevezetett technológiai korszerűsítésre ad példát a világ szegényebbik felén. Brazília legsűrűbben lakott nagyvárosában, Sao Paulóban mindössze 5,2 millió reálból (kilencszázezer dollár) építettek ki a város köré szerveződött szövetségi állam elektronikus beszerzési rendszerét – írja a Financial Times.
Az informatikai megoldásban a Bolsa Electronica de Compras (BEC) it-szolgáltatón mint központon (hub) keresztül zajlanak le a tranzakciók. Hétezer kormányzati megrendelő kilencvenezer tételt vásárolhat online módon, kezdve a járműalkatrészektől az orvosságokon át a papírig és az írószerekig. Az egyes tranzakciók értéke nem lépheti át a 80 ezer reált (28 400 dollár), a vásárlások azon tíz százaléka, ami ennél nagyobb összeget mozgat meg, továbbra is a hagyományos beszerzés keretében történik. Az egységes elektronikus rendszerben történő áralku és fizetés jelentősen csökkenti a tranzakciós költségeket. A projekt végrehajtóinak becslése szerint míg korábban ez az egyes vásárlások költségének 78 százaléka volt, az e-beszerzésekének mindössze 21 százalékát teszi ki. A felgyorsult forgalom emellett lehetővé teszi a készletek csökkentését is. "Korábban három hónapig tartott egy-egy beszerzés lebonyolítása, amit az új módszerrel 10-15 napra tudtunk lerövidíteni" – állítja Walter Soboll, a BEC és az állam közti együttműködésért felelős koordinátor.
A vásárlások negatív aukciók formájában történnek. A versenyző ajánlattevők alákínálnak egymásnak mindaddig, amíg el nem jutnak a szállítók legalacsonyabb ajánlatáig. 2003-ban átlag 27 százalékkal csökkent az egyes árucikkek referenciaára, azaz az a maximális érték, amit a vevők hajlandóak lettek volna megadni egy-egy termékért. Ezzel közel 40 millió reál (14,2 millió dollár) megtakarítást értek el, a korábbiakban említetteken felül ennyivel több pénz maradt más célokra a Sao Pauló-i adófizetők kasszájában.
Az elektronikus útra terelt beszerzések "másodlagos" haszna a megtakarításokon túl, hogy nyilvánossá teszi a tranzakciók feltételeit. Ennek megfelelően minden vásárló és eladó – továbbá az adófizető állampolgár is – láthatja, hogy egy-egy árucikk adásvételében milyen árak alakultak ki, továbbá mind a megrendelők és a szállítók, mind a versenytárs cégek képviselői közti viták nyíltan, online fórumokon zajlanak le, és ezeket még rögzítik is, nehogy elfelejtődjék ki mit is mondott korábban. Ez igencsak megnehezíti a korrupciót – elektronikus úton ugyanis nehéz pénzt csúsztatni a döntéshozók zsebébe vagy megígérni a beszerzőnek a vételár egy részének "visszaforgatását". "Az elektronikus diskurzuson kívül nem zajlik más kommunikáció a felek között, minek következtében drámaian visszaesett a korrupció" – jelentette ki Soboll.
A BEC köré kiépített elektronikus fizetési rendszernek köszönhetően a vételár kiegyenlítése minden esetben egybeesik a szerződésben foglalt fizetési határidővel. Ez – lévén egy harmadik világbeli országról szó – enyhén szólva nem volt jellemző az e-beszerzés kiépítését megelőző időkben, ami erősen ösztönözte a vállalatokat arra, hogy belépjenek a rendszerbe. A 2000-ben indult hálózatot ma már több mint 5000 cég használja, ami meghaladja a telepítést vezető szakemberek előzetes várakozásait.
Az e-beszerzési rendszer Microsoft-szoftvereken és Oralce-adatbázison alapul. Telepítését Sao Paulo állam büdzséjéből finanszírozták, a projekt kivitelezésében a brazil Paradigma tanácsadó segédkezett.
(*) A BEC-t úgy építették ki, hogy ne csak az e-beszerzés technológiai hátterét biztosítsa, hanem – egy százmillió dolláros fejlesztés keretében – alkalmas legyen a szövetségi állam teljes adó- és számviteli elszámolásának kezelésére is. A rendszer használatába fokozatosan bekapcsolódnak a térség helyi önkormányzatai is és – követve a mintát – hasonló e-beszerzési fejlesztések indultak meg Brazília más szövetségi államaiban is.
Komócsin Sándor (Napi Gazdaság)
