Október 8-án számoltunk be arról, hogy Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) válaszolt a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozatának nyílt levelére, s a KSZF határozottan állítja, hogy a hozzá tartozó tárcáknál nem kezdte meg az Office 2007-re történő átállás előkészítését, nem született ilyen döntés.

Az ODFA október 13-án (azon a napon, amikor a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon tárgyalta a Gazdasági Versenyhivatal [GVH] keresetét az úgynevezett Microsoft-perben) újabb nyílt levelet intézett a KSZF-hez, melyben kifejtik, hogy nem tartják elfogadhatónak a hivatal válaszát, több ponton megkérdőjelezik állításaikat, s felszólítják a Főigazgatóságot, hogy a helyzet tisztázása és közvélemény tájékoztatása érdekében „…hozza nyilvánosságra a Microsoft vállalataival és partnereivel 2008-ban és 2009-ben kötött szerződéseket. A kezdeményezéshez csatlakozott az FSF.hu Alapítvány, a Linux Ipari Szövetség, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és a Társaság a Szabadságjogokért is.”

Mint a KSZF levelében szerepel: „…a központosított közbeszerzés keretein belül éppen először indítunk egy Pilot Projektet a nyílt szabványú szoftverek bevezetésével.” Az ODFA azonban mindezt felesleges időhúzásnak tartja, mely azt jelzi, hogy a KSZF újabb fél évig nem kíván érdemben foglalkozni a nyílt szabványú szoftverek bevezetésével: „A szervezet nem látja értelmét ugyanis újabb pilot projektet indítani olyan kérdésről, amelyet az EU már megvizsgált és ajánlás keretében már megfogalmazott a tagállamok számára.”

Az ODFA magyarországi tagozata továbbra is állítja, hogy a költségvetés négyévente 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ODF-re épülő alkalmazásokra történő átállással: „A Szövetség tudomása szerint csak a tavalyi szoftverbeszerzési keretmegállapodás alapján 9,5 milliárdforintot fizetett a KSZF Microsoft szoftverek beszerzésére, az idei évben már 1,75 milliárd forintot költött oktatási Microsoft-licencekre, emellett milliárdos nagyságrendű konzultációs és szolgáltatási megbízásokat adott a Microsoft Magyarország Kft-nek.”

A nyílt levelet jegyző szervezetek több kéréssel fordultak a KSZF-hez:

• A KSZF hozza nyilvánosságra azokat az előkalkulációkat, amelyek bizonyítják, hogy a nyílt szabványokra épülő szoftverek alkalmazása nem költséghatékony
• A közvéleményt tájékoztassa a KSZF arról, hogy az integrált rendszer kiépítése kapcsán milyen pályázatot írt ki és kikkel folytatott tárgyalásokat
• Kérik továbbá a KSZF-et, közölje, hogy milyen mértékű forrásokat szán a nyílt szabványok, például az ODF-re épülő szoftverek széles körű alkalmazására fordítani a 2009–2010-es időszakban

Nagyításhoz klikk! a képre

A közelmúltban több olyan szakembert is megkerestünk az IT café nevében, akik – összhangban az Európai Unió ajánlásával, illetve a több tagországban tapasztalható trenddel – a nyílt forrású megoldások alkalmazását sürgetik, s köztük teljes az egyetértés egy kérdésben, mivel mindannyian úgy vélik, hogy a KSZF érvei csak a „porhintés” kategóriájába tartoznak, valójában inkább akadályozzák a változásokat, mint támogatják. A KSZF kijelentéseit erősen kétségbe vonja az a dokumentum is, mely azt bizonyítja, hogy 2009-ben már több mint egymilliárd forint értékben kötöttek szerződést a Microsofttal és partnereivel (köztük egy olyan 175 milliós tétel, mely hat minisztériumot érint). Ahogyan az index.hu nemrég megírta, ez nem is meglepő, hiszen a KSZF két százalék jutalékot kap a beszerzések után. A részletes szerződések nyilvánosságra hozatala azért is fontos lenne, hogy világosan lehessen látni, milyen területeken alkalmazzák a licencelt MS-szoftvereket.

A tegnapi (egyébként borítékolható) bírósági döntés sem segíti az ODFA és a társult szervezetek törekvéseit, mivel azt nagy bátorsággal ki lehet ezek után jelenteni, hogy ha a bíróság indokoltnak, törvényesnek találta a „Microsoft-szoftverlicenc vagy azzal egyenértékű termék” megnevezést a kiírásban, akkor szinte biztos, hogy a magyarországi közbeszerzési szabályozás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a versenysemlegesség elvét, s ez esetben erősen megfontolandó a törvénymódosítás szükségessége, hiszen jelen formájában semmiképp sem mondható EU-kompatibilisnek ez az eljárás.