A közösségi média fogyasztóinak egyharmada mobilról és munka közben is bejelentkezik kedvenc felületére – derült ki a KutatóCentrum 2014/1. negyedéves Web2.0 Report felméréséből. A Facebook után az Instagram és a Pinterest képmegosztó szolgáltatások felhasználói a leglelkesebb látogatók.
Nálunk még tartja magát a Facebook
Míg tőlünk nyugatra a fiatalok egy része kezd elfordulni a Facebooktól, hazánkban még nem érezhető ez a tendencia – olvasható a felmérés értékelésében. Bár 2012-ben nálunk is megtorpant a Facebook növekedése, most is ez a legelterjedtebb közösségi oldal: a legalább egy hasonló szolgáltatást használók 92 százaléka regisztrált tagja az oldalnak, 87 százalék pedig továbbra is aktívan használja azt, köztük a legfiatalabb, 18-29 éves korosztály is.
Ezzel szemben a tengerentúlon nagy népszerűségnek örvendő fényképmegosztó alkalmazások, az Instagram és a Pinterest gyors terjedése hazánkban egyelőre még várat magára: a felmérés résztvevőinek mindössze 6, illetve 7 százaléka regisztrált ezeken az oldalakon. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Facebook után ezeken a felületeken a legaktívabbak a felhasználók; a Pinterest tagjainak 56, míg az Instagram felhasználóinak 52 százaléka rendszeresen használja a szolgáltatást. „A felmérésből az is kiderül, hogy az Instagram közönsége a legfiatalabb a vizsgált közösségi oldalak között – emelte ki Györke Zsuzsanna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. – A képmegosztó használóinak 80 százaléka még a harmincadik életévét sem töltötte be.”
Nincs még élet a Google+-on
Bár a regisztrációk számát tekintve az iWiW 79 százalékkal még mindig a második, aktivitás tekintetében viszont már nem tartozik az élmezőnybe: a regisztráltak kevesebb mint harmada látogatja rendszeresen az oldalt, így a MyVIP, a MySpace és a Twitter után az iWiW-nek van a negyedik legpasszívabb közössége.
A regisztráltak száma alapján felállított dobogó harmadik fokát elfoglaló Google+ – a megkérdezettek 55 százaléka regisztrált az oldalon – felhasználói aktivitása is messze elmarad a Facebookétól, mindössze minden harmadik regisztrált használja a szolgáltatást.
Bár a LinkedIn még mindig nem terjedt el széles körben hazánkban, a közösségi oldal tábora lassú növekedést mutat. A felhasználói emellett egyre aktívabbak, a válaszadók fele rendszeresen belép az oldalra. „A kapott eredmény nem meglepő, hiszen a LinkedInnek egyre nagyobb szerepe van hazánkban is a kapcsolat- és karrierépítésben, illetve az álláskeresésben” – árnyalta a képet Györke Zsuzsanna.
A Twitter oldalára regisztráltak aktivitása az elmúlt fél évben csökkenésnek indult, 2 százalékkal kevesebben látogatják az oldalt, mint korábban.
Munka közben és mobilon is folyik a közösségi élet
A válaszadók közel háromnegyede napi szinten használja valamelyik közösségi oldalt, 30 százalékuk munka közben, 35 százalékuk pedig mobilról is be szokott jelentkezni. „Elsősorban a 18-29 évesek és a budapestiek azok, akik sem munkaidőben, sem máskor nem szeretnének lemaradni a közösségi történésekről – mondta el Györke Zsuzsanna. – Mivel a felhasználók egyharmadát szinte bárhol és bármikor elérhetik a vállalatok, nem meglepő, hogy üzleti célokra is egyre többen, a megkérdezettek 16 százaléka használja a közösségi oldalakat” – tette hozzá a kutatási szakértő. A megkérdezettek közel egyharmada, elsősorban a 30 év alattiak és a nők levelezésre is gyakrabban használják ezeket az oldalakat, mint saját e-mail fiókjukat.
A reklámvakság ugyanakkor a közösségi térben is élő jelenség: a felmérés résztvevőinek 42 százaléka saját bevallása szerint nem figyeli a közösségi oldalakon megjelenő hirdetéseket, és mindössze 22 százalékuk mondta, hogy szívesen használ alkalmazásokat vagy lép be csoportokba. „A Facebook azon terve, miszerint december után ismét csökkenti a bejegyzések elérését mindössze 1-2 százalékra, újabb akadályok elé állítja a vállalatokat” – tette hozzá Györke Zsuzsanna.
A kutatás hátteréről
A cikk adatai a KutatóCentrum kutatásának eredményein alapulnak, mely 2014. január 17. és 22. között online adatfelvétellel zajlott. A villámkutatásban ezren vettek részt, a minta életkor és nem tekintetében reprezentatív a legalább egy közösségi oldalt használó 18-64 éves internetezőkre. A kutatás kilenc közösségi oldalt vizsgált, ezek a következők: Facebook, iWiW, Google+, MyVIP, Twitter, LinkedIn, MySpace, Pinterest, Instagram.
