Nem bírta tovább a svéd kormány a nyomást, s engedve a társadalmi elégedetlenséget kifejező, már lassan három hónapja tartó széles körű tiltakozó akcióknak, valamint a kedvezőtlen nemzetközi visszhangot is figyelembe véve (a szomszédos államok tiltakoztak a leghangosabban), csütörtökön bejelentették, hogy módosítják a „Lex Orwell” néven elhíresült törvény szövegét.
Feltehetően számítottak az ellenállásra, mivel a parlamenti időszak végén, júniusban szavazták meg a bejelentett szándéka szerint a terroristák és bűnözők kiszűrése céljából hozott rendelkezést, mely egy nemzetbiztonsági szervezetnek széles körű lehallgatási jogokat adna januártól. Ám ha arra gondoltak, hogy őszre, amikor újra összeült a Riksdag, lecsillapodnak az indulatok, akkor tévedtek: a tiltakozások nem maradtak abba. Látva a tömeges felháborodást, a júniusi szavazás óta több svéd képviselő ismerte el, hogy hibásan döntött, amikor megszavazta a lehallgatási törvényt (minimális többséggel fogadták el, ha még ketten tartózkodnak, akkor nem ment volna át), s ennek következtében a négy kormányzó párt képviselői már jó ideje dolgoztak azon, hogy miképpen lehetne úgy átírni a rendelkezést, hogy kiutat találjanak a kormányválsággal fenyegető helyzetből.
A nyáron elfogadott törvény szerint a szolgáltatók kötelesek lennének a FRA (Försvarets Radioanstalt) nevű elhárítási szervezet szerverein átvezetni a svéd határokon átlépő e-mail-, fax- és telefonforgalmat, s a FRA kulcsszavak alapján monitorozná ezeket – hasonlóan az angolszász országokban már a hidegháború óta működő Echelon ((SIGINT) rendszerhez.
Fredrik Reinfeldt, a négypárti kormány vezetője a hét közepén tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy teljes egyetértésben fogadtak el 15 változtatást, köztük azt is, mely a lehallgatást bírói engedélyhez köti, s az is bekerült a javaslat szövegébe, hogy a lehallgatás indokai között a „külső fenyegetés” nem szerepelhet, hanem csak a „külső katonai fenyegetés”. A lehallgatási engedélyeket kiadó bírói testületet a közeljövőben fogják felállítani. Újdonság az is, hogy mindazok, akiket a FRA valamilyen okból lehallgatott, kérhetik egy vizsgálat indítását annak megállapítására, hogy jogos volt-e az elhárítás akciója.
Sten Tolgfors védelmi miniszter szerint, ha az ősszel megszavazzák a változtatásokat, akkor a polgároknak már nem lesz okuk elégedetlenkedni, mivel nem lesz lehetőség a tömeges és ellenőrizetlen lehallgatásra, s az új szabályozás biztosítja a jogorvoslat lehetőségét is. Az ellenzéki pártok kritikusai szerint azonban még ez is kevés, szerintük nem javítani kellene a törvényt, hanem kiselejtezni, s újra kellene indítani a jogalkotási folyamatot.
