A Vodafone Magyarország az Internet Basic mobilinternet-csomagról adott tájékoztatásaival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amiért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 60 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.

A szolgáltató a kifogásolt mobilinternet-csomagot – annak bevezetésével egyidejűleg – 2009. május 2. és 2009. július 31. között intenzív kampányban népszerűsítette. A promóció során a tarifacsomagot 2 év hűségnyilatkozattal megrendelő fogyasztók számára a szolgáltató a 4000 forintos havi díj felét elengedte. Az akciós csomag havi díja így 2000 forint volt, amely kedvezményes díjtétel – az előfizetés időpontjától függően – maximum három hónapon keresztül (2009. május, június és július) érvényesülhetett. A szolgáltatás ára a kedvezményes időszak elteltével már 4000 forint volt. Az akcióban úgynevezett fogyó kedvezmény érvényesült, vagyis a potenciálisan elérhető kedvezmény az akciós időszak előrehaladtával csökkent.

A fogyasztók a GVH által vizsgált tájékoztatási eszközökön – így televíziós szpotokban, online bannereken, eladóhelyeken elérhető szórólapokon és plakátokon, citylight plakátokon, illetve a Vodafone által az előfizetőknek megküldött One című magazinban – kiemelt módon kaptak információt az újonnan megjelenő internetes csomag áráról. E tájékoztatások azonban nem nyújtottak valós képet a reklámozott szolgáltatás igénybevételének feltételeiről.

A vizsgált tájékoztatások ugyanis – áll a hatóság indoklásában – a fogyasztó által jól észlelhető főinformációként a szolgáltatás kedvezményes árát tüntették fel anélkül, hogy utaltak volna arra, hogy a feltüntetett összeg már a kedvezményes, csökkentett havi díjat jelenti. Ebből következően a fogyasztó gyakorlatilag feleakkora kiadásra számíthatott, mint amit hosszú távon, közel kétéves periódusban ténylegesen fizetnie kell. A kifogásolt tájékoztatások között olyan is szerepelt, mely feltünteti ugyan a 2000 Ft/hó kedvezményes díjat, ám nem jelent meg az az információ, miszerint e kedvező lehetőség időben korlátozott, azaz kizárólag július 31-ig vehető igénybe.

Nagyon apró betű

A tájékoztatásokban alkalmazott kiegészítő – apró betűs vagy internetes banner esetén csillag alatt folyamatosan, illetve csak kattintással elérhető, esetleg a honlapon más menüpontban található – információk sem nyújtottak támpontot az eligazodásban. Amellett, hogy például a televíziós reklámok és a citylightok esetében a tájékoztatás rövid észlelhetősége és olvashatatlanul apró betűkkel történő megjelenítése miatt az információk észlelhetetlenek voltak, egyes esetekben a kiegészítő információkban foglaltak tovább fokozták a megtévesztés lehetőségét. Itt ugyanis a fogyasztó úgy kellett, hogy értelmezze az apró betűs, továbbá a csillag alatti tájékoztatását, hogy az általában 2000 Ft/hó díjért igénybe vehető Internet Basic szolgáltatás ellenértéke kétéves hűségnyilatkozat vállalása esetén mindössze 1000 forint. E tájékoztatások alapján a fogyasztóban semmilyen kétség sem merülhetett fel a szolgáltatás havi díjának mértékével kapcsolatban.

A GVH álláspontja szerint a hazai fogyasztók vitathatatlanul legjellemzőbb tulajdonsága a termékekkel kapcsolatos árérzékenység. A szolgáltatás ára tehát az egyik legfontosabb olyan tulajdonság, mely birtokában az érdeklődő dönt arról, hogy azt igénybe kívánja-e venni, így e körülmény az ügyleti döntését alapvetően és egyértelműen befolyásolja. Ezt igazolja a GVH által 2009 áprilisában megrendelt kutatás is, mely az otthon internetezők mobilinternettel kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és véleménye tárgyában készült. A kutatás rámutatott arra, hogy a potenciális használók szerint a szolgáltatás havi díja és a szolgáltatás megbízhatósága a legfontosabb szempont, tehát ezek nyomnak a legtöbbet a latban akkor, amikor választanak az ajánlatok közül. A felmérés kiemelte, hogy egy 2000 forintos áremelkedés esetén az igénybevevők 68 százaléka váltana egy olcsóbb szolgáltatási csomagra, egyharmada pedig megszüntetné a mobilinternet-előfizetését.

A versenyhatóság a reklámok értékelése során figyelemmel volt arra is, hogy a vizsgált piacon rendkívül magas az „információs zaj”: a szolgáltatásokról mindhárom szolgáltató folyamatos reklámkampányokat tesz közzé, a termékpaletta rendkívül széles és változatos, az egyes részszolgáltatások szabadon kombinálhatóak egymással, az árak rendkívül változatosak és változékonyak. Ebből következően az átlagfogyasztónak különösen nehéz a számára megfelelő megoldást megtalálnia és kiválasztania.

Nem először fordult elő

Határozatában a GVH a jogsértés megállapítása mellett 60 millió forint bírságot szabott ki a Vodafone-ra. Bár az eladóhelyi szórólapokon szereplő tájékoztatásokat és a honlapi bannereket is jogsértőnek tekintette a versenyhatóság, azok miatt bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, e két tájékoztatási eszköz sajátossága folytán a fogyasztónak ugyanis érdemi lehetősége volt az azokban megjelenő ellentmondás észlelésére és a valós információ megismerésére. A GVH a kiszabott bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a reklámkampány költségeit, valamint a súlyosító körülmények között többek között azt, hogy a Vodafone-t az elmúlt években a versenyhivatal többször elmarasztalta. Enyhítő körülményként értékelte a GVH a kampány viszonylag rövid ideje és az előfizetők viszonylag alacsony száma mellett azt, hogy a kifogásolt magatartás egyetlen csomagra vonatkozott.