Régóta húzódó ügyben hozott a Kúria ítéletet, és ez alapján azt lehet mondani, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által több éven át folytatott gyakorlatot mondtak ki szabálytalannak – derül ki a penzcentrum.hu összefoglaló cikkéből. Ezek szerint jogsértőek az adóhatóság elmúlt négy évben hozott határozatai, amelyekben tetemes közteherrel sújtott magánszemélyeket, akik a 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti időszakban – főként az interneten keresztül – ingóságokat értékesítettek. A döntés szerint összeghatártól függetlenül ingó értékesítésnek minősülnek a magánszemélyek által 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti ingó eladások, nem lehet azokra az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni.

Előzmények

A penzcentrum.hu korábban számos cikkben beszámolt arról, hogy az adóhatóság dömpingszerű ellenőrzéseket végzett az elmúlt években az ingóságokat értékesítő magánszemélyek körében, az interneten keresztül bonyolított kereskedelemre fókuszálva. A határozatokban rendre üzletszerűnek minősítette a NAV a magánszemélyek tevékenységét, ami azt eredményezte, hogy az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok alapján fizetendő adókötelezettségnek a sokszorosát kitevő közterhet rótt ki.

Az adófizetési kötelezettség nem vonható kétségbe, ám a mértéke ebben az ügyben kérdéses volt. Idézet a forrásként szolgáló honlapról:

A 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha utóbbiak összege több volt, mint a bevétel, akkor értelemszerűen nem keletkezett adóalap, ami után meg kellett volna fizetni a személyi jövedelemadót.

Ha nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat – például valaki a padláson talált régiségeket értékesítette –, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett az ingó értékesítés után adót fizetni. Ha azt az esetet vesszük, amikor a bevétel 25 százaléka a jövedelem, mert nem voltak fellelhetőek a beszerzési számlák, akkor lényegében évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.

Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, vagyis az önálló tevékenységre vonatkozó, a magánszemélyek számára sokkal kedvezőtlenebb szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, azt állapította meg a NAV, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90(!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Ráadásul az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (ez 2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka).

A részletes és bő magyarázat e gyakorlat szabálytalanságáról a penzcentrum.hu oldalán, illetve az általuk idézett adószakértő közleményében és korábbi írásaiban olvasható.