A Microsoftot nem illik szeretni. Aki jó arc, az szidja a Windowst, az Office-t és a többi redmondi szoftvert, és örül, ha a vállalat belefut egy-egy nagyobb buktába. Jól látszik ez a tágabb értelemben vett informatika iránt érdeklődő közönséget bőven reprezentatívan leképező fórumunkban is, ahol maroknyi, bár igen kitartó Microsoft-kedvelő vagy -szakértő vív szélmalomharcot a kritikus tömeggel. Éppen az érzelmi átpolitizáltság miatt nehéz e kérdésben tisztán látni – mert még a piackutatókat is befolyásolja a divat –, és például azt eldönteni, hogy a Vista óriási bukás-e vagy sem, és ha az, akkor milyen szempontból az.
Az ausztrál iTnews például ma arról ír, hogy a helyi HP-leány üzleti notebookokért felelős vezetője „kitálalt”, és elmondta, hogy a céges noteszgépek többségét még mindig előtelepített Windows XP-vel adják el, noha ez az operációs rendszer (néhány kivételtől eltekintve) már nem forgalmazható. A technikai mélységeket messze elkerülő írás nem tesz említést arról, hogy a gyártó itt az ún. downgrade jogot használja ki, amely Vista Business és Ultimate előtelepített verzióihoz jár, és megadja a lehetőséget a felhasználónak arra, hogy a Vista-licencével a korábbi Windowst telepítse. Egyszerűen arról van szó, hogy – amint például a Dell – a HP is megkíméli a vásárlóit a downgrade-procedúrától, és ha ezt kérik, eleve XP-vel adja nekik a gépeket.
A lap szerint e gyakorlat miatt – mivel Vista-licencekként számolják el az XP-t – érdemes lenne átértelmezni az operációs rendszer értékesítési adatait. A felvetés jogos, tényleg jó lenne megtudni, hogy a 180 millió eladott Vista-licenc valójában hány telepített Vista-példányt takar, és mennyi az így lappangó XP. Viszont: ez üzleti szempontból teljesen irreleváns, a Microsoft árbevételét egyáltalán nem befolyásolja, hogy a megvásárolt Vista-licenccel mit kezdenek az ügyfelek. Egy statisztikai adat lenne ez csupán, amely alapján árnyalni lehetne az operációs rendszer terjedéséről szóló jelentéseket, például újabb bizonyítékként használni annak alátámasztására, hogy a Vista nagyon komótosan terjed a vállalatok körében.
A lassú terjedés mítosza
Amúgy is ezt halljuk, erről olvasunk nap mint nap. A Forrester Research alig két hete adott ki egy jelentést, amelyben az áll, hogy másfél évvel a Vista megjelenése után is még csak egy számjegyű (8,8%) a Vista részesedése a vállalati piacon, ráadásul nem is annyira az XP-t cserélik le a cégek, mint inkább a még régebbi Windowsokat. Hasonló következtetés olvasható ki egy másik (az adatok forrását nem jelölő) felmérésből is: ez azt domborítja ki, hogy az elmúlt egy évben nagyobb mértékben nőtt az XP-t használó vállalati számítógépek száma, mint azoké, amelyeken Vista van – előbbiekből 9, utóbbiakból 3 százalékkal van több, mint egy éve.
Ezek a jelentések többnyire azzal a konklúzióval zárnak, hogy jól látható: a Vista a tervezettnél, a vártnál lassabban terjed az enterprise szegmensben. De mégis: mihez képest? Mintha össznépi amnézia támadta volna meg a szakértőket, és mindenki elfelejtette volna a Windows XP idevágó számait. Pedig érdemes felidézni ezeket is: a korábbi operációs rendszernek közel két évvel a megjelenése után, 2003 harmadik negyedévében 6,6 százalékos részesedése volt a vállalati piacon, kevesebb, mint a Vistának a premier után másfél évvel. „Miközben a vállalat dollármilliárdokat öl a Windows és az Office új verzióinak fejlesztésébe, számos ügyfél késlelteti azoknak a korábbi változatoknak a lecserélését, melyekért fizetett és melyek még mindig jól használhatók” – írja 2005-ös írásában a CNET News.com, idézve egy szakértőt, aki szerint elképzelhető, hogy a cégek egy része kihagyja az XP-s stációt, és inkább megvárja majd a következő Windowst, amely hamarosan megjelenik. Ismerős mondatok?
Nem tud bukni
Akárhogy nézzük is, üzleti szempontból a Vista sikeres, bukásról beszélni a legnagyobb rosszindulattal sem lehet. Más kérdés, hogy az operációs rendszerek piacának erőviszonyaiból és dinamikájából (pontosabban annak hiányából) fakadóan teljesen elképzelhetetlen, hogy pénzügyileg megbukjon a Microsoft rendszere. Ahhoz tudniillik egy keresletalapú, választási lehetőségeket felkínáló piacra lenne szükség – de ilyenről itt nem beszélhetünk. A Windows a kiépült és bejáratott infrastruktúrának köszönhetően akkor is fogyna, ha történetesen senkinek sem kellene, mert az OEM-szerződések, a mennyiségi licenckonstrukciók stb. biztosítják a licenceladások folyamatosságát.
A forgalmi adatokból ezért nem lehet következtetni az operációs rendszer kedveltségére. Annak idején jelentek meg statisztikák arról, hogy a Vista dobozos változata nem kelendő, ez a mutató talán jobb fokmérője a termék iránti valós keresletnek, mint az összesített értékesítési számok. Üzleti szempontból persze ez sem számít igazán: Magyarországon például ez az adat végképp semmit nem árulna el a termék keresettségéről, mert nálunk a dobozos Windowsok forgalma a mérési hiba kategóriájába esik (értsd: ilyen termék itthon nem fogy). De ha valami, talán ez a mutató képes jelezni, hogy a Vistát a felhasználók nem szeretik annyira (sem), mint annak idején a Windows XP-t, amely kezdetben szintén nem volt népszerű.
