A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ elnevezésű ÚMFT-projektjének egyik fontos célkitűzése volt egy 60 millió Ft értékű, 0,5 PB kapacitású elosztott adattárolási infrastruktúra felépítése, amely egyaránt használható tudományos számítási eredmények, könyvtári digitális archívumok vagy távoli adatmentések tárolására. Az ország három pontján, Budapesten, Dunaújvárosban és Sopronban telepített „storage”-infrastruktúra nagyméretű adatállományok megbízható tárolását teszi lehetővé.
Az átadáskor elhangzott bemutató szerint az elosztott, fél petabájt kapacitású adattároló infrastruktúra elemeit egyrészt a földrajzi tartalékoltság érdekében, másrészt a fenntartható üzemeltetés céljából az NIIF Intézet két regionális központban helyezte el. Az összkapacitás fele a Dunaújvárosi Főiskolára került, a másik fele pedig Sopronba, a Nyugat-magyarországi Egyetemre. A két alrendszer a HBONE+ adathálózaton keresztül kapcsolódik egymáshoz, illetve a rendszer automatikus menedzsmentjét végző kiszolgáló infrastruktúrához.
Az adattároló rendszert az NIIF Intézet költséghatékony komponensek felhasználásával tervezte meg. A megoldás egyik alappillére az internetalapú adattárolási protokollra épülő iSCSI technológia használata. A technológia lényege, hogy a szervergép és a lokális merevlemez vezérlője közötti kommunikációt biztosító SCSI-parancsokat a protokoll IP-csomagokba csomagolja, majd azokat IP-alapú adathálózatokon keresztül továbbítja. Ezáltal a „szervergép” és annak „perifériája” jó minőségű, nagy sávszélességű és aránylag kis késleltetésű hálózati összeköttetés esetén nagyobb földrajzi távolságra is kerülhet egymástól.
A tervezés másik fontos szempontja a költséghatékony lemeztechnológia használata volt. Ennek megfelelően a rendszer a rendkívül olcsó, de megfelelő storage-technológia segítségével megbízhatóvá tehető SATA szabványra épül. Az irodai számítógépek Serial Advanced Technology Attachment elnevezésű szabványa segítségével ugyanis alacsony költség mellett lehet igen nagy megbízhatóságú rendszereket építeni.
A közbeszerzési döntés technológiai, alkalmazási és gazdaságossági háttere
A beszerzés előkészítési szakaszában az NIIF szakértői csapata több gyártó számos termékét vizsgálta meg. A műszaki szempontok és az igen széles körű parancssoros menedzselhetőség együttes figyelembe vétele alapján esett a választás a Fujitsu Eternus DX80 termékére.
E megoldás az igényes, gyors és megbízható lemezmegoldásokhoz közelítő „nearline-SAS” technológiát használja, amely ötletes átmenetet képez a legigényesebb banki adattárolók esetén is használatos high-end megoldások és a viszonylag szerényebb szolgáltatási szintet képviselő adattárolók között. Az adattároló dobozok mind SAS-lemezek, mind pedig SAS-interfésszel rendelkező SATA-lemezek befogadására alkalmasak. További előny, hogy az igen kiterjedt funkcionalitású parancssoros felület mellett megtalálhatók rajta mindazok a szolgáltatások is, amelyek elsősorban a magasabb kategóriás adattároló megoldásokra jellemzők. Ezek közül érdemes megemlíteni a különböző merevlemezek különböző struktúrába történő szervezését biztosító kötetmenedzsment, a lemez állapotának pillanatfelvételét (pl. adatbázismentés esetén ) rögzítő snapshot, az áramszünetkor igen fontos write cache védelem, valamint a nem használt rendszerkomponensek energiatakarékos üzemeltetését szolgáló automatikus, igény szerinti ki- és bekapcsolás lehetőségét.
Az alkalmazott Eternus DX80 maximális alapkiszereltségben egy vezérlő csomópontból és kilenc bővítőből áll, így összesen 120 merevlemez befogadására képes. Ennek megfelelően egy helyszínen két nagyobb, teljes kiépítésű rendszer található, kiegészítve egy kisebb, 20 TB kapacitású eszközzel.
A storage-rendszer konfigurációja
Az adattárolók konfigurálását az egyes helyszínekre telepített menedzsment-csomópontok (szervergép) segítségével végzik. E csomópontokon az NIIF Intézet által a TÁMOP 4.1.3 projekt keretében fejlesztett storage virtualizációs szoftver fut majd. A megoldás lényege az, hogy a legfontosabb konfigurációs műveleteket egy általánosított webszervizfelületen teszi elérhetővé a SOA webprotokollon keresztül történő függvényírás segítségével. Így azok ott a megfelelő szigorúságú azonosítást és jogosultság-kezelést követően távolról is elérhetővé válnak, nem csupán az üzemeltető személyzet, de a felhasználók számára is. Az NIIF Intézet tervei szerint a rendszer jogosult felhasználói ezzel a szoftverrel tudnak majd tárterületet igényelni, és a kapott tárterület paramétereit is könnyen és egyszerűen tudják majd igényeik szerint beállítani. A paraméterek a lemezek halmazának adminisztratív kezelésére szolgáló poolokra, a redundancia RAID-szintjeire, az egy szerver által hozzáférhető egységekre, azaz logikai kötetekre, valamint az iSCSI végpontokra vonatkoznak.
A storage felhasználási területei és szolgáltatásai
A hamarosan induló adattárolási szolgáltatást az NIIF tagintézmények ingyenesen vehetik majd igénybe, és rendkívül változatos módon használhatják fel. Példaként említhető egyebek mellett a rákkutatásban felhasznált CT-felvételek tárolása a storage segítségével, de teljes könyvtárak tárolása sem elképzelhetetlen. Így az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált könyvállományának egy része is az NIIF Intézet által karbantartott storage-rendszeren érhető el. A storage-infrastruktúra kiválóan használható továbbá nagy teljesítményű tudományos számítások eredményeképpen előállított nagy méretű adatállományok tárolására, digitális archívumok kialakítására, nagyobb kapacitású helyi adattároló eszközök titkosított távoli mentésére, archiválására, illetve egyéb helyigényes szolgáltatások biztosítására. Ez a rendszer képezi majd az adattárolási alapját annak a dinamikusan igényelhető, virtuális gépek kialakítására alkalmas cloud infrastruktúrának is, amelyet az NIIF Intézet a TÁMOP 4.1.3. projekt keretében fejleszt ki, és amelyet 2010 novemberében tervez a felhasználók számára elérhetővé tenni.
