Továbbra sem enyhül a globális chipválság, ami mostanra nem csak az autóipart vagy a mobilipart érinti, de az elektronikai eszközöket gyártó cégek majdnem mindegyikét (a hűtők és mikrók piacán is gond van már például).
Tavaly leginkább csak a tajvani gyárak voltak még túlterhelve, majd beindult a pánikszerű felvásárlás, egy Japán gyárban tűz ütött ki, a texasi üzemekben a rendkívüli hideg okozott fennakadásokat, Tajvanon pedig a súlyosbodó szárazság.
A kormányzatok számára a pénz nem igazán számít, és sok ország versenybe kezdett, hogy saját chipbirodalmat építsen ki. Eközben a chipgyártó óriások is újabb és újabb befektetéseket jelentenek be, a TSMC 3 év alatt például 100 milliárd dollárt fektet be azért, hogy kielégíthesse a keresletet. A Foxconn szerint az erőfeszítések ellenére a helyzet 2022 közepéig változatlan marad, mindez pedig a termékek vételárán is meglátszik majd állítólag.
Előkerült továbbá egy amerikai tanulmány is, amely szerint a globális chipgyártás elképesztően sebezhető jelenleg, méghozzá a természeti katasztrófák és a geopolitikai feszültségek miatt. A gondot az jelenti, hogy bizonyos beszállítók konkrét régiókban koncentrálódnak.
A Semiconductor Industry Association szerint a modern chipgyártás több mint ezer lépést igényel, komplex szellemi tulajdon, eszközök és kémiai anyagok kellenek hozzá. Probléma viszont, hogy a beszállítólánc egyes szereplői egy-egy régióban működnek csupán. A szoftverek és szellemi tulajdon terén domináns szereplő például Amerika, míg a kulcsfontosságú gázok Európából érkeznek. A fejlett chipek gyártása pedig teljes mértékben Ázsiában történik a jelentés szerint, ennek is 92 százaléka konkrétan Tajvanon történik.
A jelentésben elmondták, hogy amennyiben Tajvan egy évig nem tudna chipeket gyártani, az a globális elektronikai iparnak 0,5 billió dolláros bevételkiesést és teljes leállást okozna.
Hozzátették: ennek ellenére is végrehajthatatlan az a tervezet, amely szerint a kormányzatok saját chipbirodalmakat építenének, ez ugyanis globálisan 1,2 billió dollárt emésztene fel (csak Amerikának 450 milliárd dollárjába kerülne), és az egekbe emelné a chipek árait.
Arra számítanak mindenesetre, hogy Amerikában és Európában új, fejlett chipgyárak épülnek majd, ehhez pedig szerintük a kormányzatok segítségére is szükség lesz.
