Ma Magyarországon több mint ötszáz teleház működik, kilencven százalékuk tízezer fő alatti, részben hátrányos helyzetű településen - olvasható a Magyarország.hu honlapján. A teleházak legfontosabb feladata, hogy hozzásegítse a lakosokat az informatikai eszközök használatához, illetve internetelérést tegyen lehetővé.
A teleházak története Svédországból indult ki 1985-ben, amikor is a hátrányos helyzetű vidéki települések népességmegtartó ereje - leginkább az elszigeteltségük miatt - jelentősen csökkent. Annak érdekében, hogy a vidék elöregedését megállítsák, a térség gazdasági életbe való visszakapcsolására volt szükség. Ehhez viszont egy olyan intézményrendszer kellett, ami képes a már meglévő és leendő vállalkozások, üzletek kommunikációs igényeinek kielégítésére, valamint segítséget nyújt mindennapi ügyes-bajos dolgok elintézésében. Az első teleházat Henning Albrechtsen, egy magasan képzett, világlátott úriember alapította a Stockholmtól 450 kilométerre fekvő kis faluban, Vemdalenben, ahol nyugdíjasként telepedett le. Az első teleház megnyitása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a helyi kisüzemek, vállalkozások megbízáshoz jutottak, kapacitásaikat kihasználhatták, a térség fejlődésnek indult.
Magyarországon a teleházmozgalom a kilencvenes évek elején indult. Az első, ma is sikeresen működő teleházat civil kezdeményezésre a Fejér megyei Csákberényben nyitották. Az azt követő évben megalakult a Magyar Teleház Szövetség, amelynek a kilencvenes évek második felétől egyre több magyar és külföldi üzleti, civil és kormányzati szervezet nyújtott támogatást, fölfedezve a teleházakban rejlő lehetőségeket. A Magyar Teleház Szövetségnek jelenleg mintegy 450 tagja van a Magyarország.hu információi szerint, többségük főként települési civil szervezet. Az egyesületek alapvetően pályázatokból és a tagdíjakból tartják fenn magukat: tagdíjakból évente 8-10 millió forint bevétel származik, míg a többi pénzt pályázatokon nyerik el. A teleházak szolgáltatásaikkal sokféle feladatot vállalnak a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésben, különösen ott, ahol nincsenek vagy meglehetősen rossz viszonyok között működnek az intézmények. Ma Magyarországon közel ezer olyan kistelepülés van, ahol semmiféle hivatal nincs, az embereknek a legalapvetőbb ügyeik intézéséért is kilométereket kell utazniuk - nyilatkozta a Népszavának Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke. Az utóbbi években a gyors ütemben bővülő hálózat ma már egy, a kisközösségeket a globális vérkeringésbe is bekapcsoló alapintézmény-rendszerré nőtte ki magát. A nemzeti teleházmozgalmak kialakulásának és fejlődésének elősegítése érdekében hét közép-kelet-európai ország részvételével alakult meg a közelmúltban az Európai Teleház Szövetségek Uniója (EUTA), amelynek szervezéséhez és beindításához az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) is nyújtott anyagi támogatást. A hét alapító ország - Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Szerbia-Montenegró - teleházszövetségéhez később még csatlakozott a Szlovák Teleház Szövetség is. A világon jelenleg egyedülálló regionális teleházszervezet célja a társadalom szemszögéből megközelítve az lenne, hogy hozzájáruljon az információs társadalom kiépítéséhez és a digitális szakadék eltüntetéséhez. Ezért ennek érdekében a szövetség emelni szeretné a teleházak működésének színvonalát, a határokon átnyúló kapcsolatok és a hálózati szolgáltató képesség javítását, valamint a közösség informatikai szakmai fejlődését. Továbbá el szeretné érni, hogy a leghátrányosabb települések nemzetközi segítséggel jussanak a közösségi és ezen keresztül az otthoni hozzáférés lehetőségéhez. Mindemellett az unió fontosnak tartja a kisközösségek erősítését szolgáló, határoktól független virtuális teleházország, a Telecottage Land szervezését is, ami - mivel nem zárja ki az Európán kívüli szövetségek csatlakozását - akár egy világszervezet magja is lehet. Az érdeklődések alapján számos további, nemcsak európai ország csatlakozása várható az unióhoz: például Románia, Horvátország, Ukrajna, Spanyolország, Dél-Afrika, India, Chile.
Szerző: Diószegi József (Napi Gazdaság)
