Eddig még nem készült átfogó jelentés a hazai keresőhirdetési piac méretéről, melynek elsődleges oka, hogy a két legnagyobb (a piac legalább 90%-át lefedő) keresőhirdetési rendszer, az ETARGET és a Google üzleti érdekre hivatkozva nem teszi közzé számait, a cégek költési adatai titkosak. Két kifejezetten keresőmarketingre szakosodott ügynökség (az Arcus Search és a Klikkmánia) most arra vállalkozott, hogy becsléseken alapuló információkkal lássa el a szakmát a tavaly 1,2 milliárd forintos forgalmat generáló piacról.
A magyar keresőhirdetési piac kétpólusú, ahol egy nemzetközi óriáscég (a Google) és egy regionális szereplő (ETARGET) küzd a hirdetők kegyeiért. Az ügynökségek becslése szerint a Google AdWords piaci részesedése 61,8 százalék volt tavaly, míg az ETARGET a hirdetési költések több mint harmadát (37 százalékát) szerezte meg.
Tavaly a Kereskedelmi és Pénzügyi szektor fej-fej mellett voltak a legnagyobb költők a keresőhirdetési rendszerekben: előbbi a költések 23, utóbbi 21 százalékát adta, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán, jelentősen lemaradva (13 százalékos aránnyal) az ingatlanszektor található – derül ki a jelentésből.
Az Arcus Search és a Klikkmánia saját, kiterjedt ügyfélköre alapján a tavaly érvényes átkattintási árakról is készített felmérést. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy tavaly az átlagos átkattintás árak 38-55 forint között mozogtak, amelyekből kiugró a vezető szektorok (pénzügyi, kereskedelmi és ingatlan) kattintási ára – itt akár a 200 forintos átkattintási ár is előfordult.
Általánosságban elmondható, hogy míg a keresőfelületi hirdetésben a Google uralja a piacot, addig a tartalomhálózati megjelenésekben fej-fej mellett vannak az ETARGET-tel, akinek viszont a portálhálózata nagyobb (tartalmazva az AdNetwork, az Index, az Origo és a Sanoma legfőbb portáljait is).
A jelentés kitér rá, hogy a két nagy keresőhirdetési rendszer közül az ETARGET olcsóbb, mind a keresések, mind a tartalmihálózati oldalak mellett, valamint az is igaz, hogy a tartalmi hirdetések még mindig messze olcsóbbak mint a szokványosabb keresési felületen megjelenők. Ezzel együtt kijelenthető, hogy egyes szektorokban a keresőfelületekről jövő látogatók aktívabbak, mint a tartalomhálózatból érkezők.
