Már tavaly karácsony táján, a közigazgatásról szóló törvény elfogadásával biztossá vált, hogy idén novembertől az elektronikus ügyintézés kap egy nagy esélyt a felzárkózásra a hagyományos – papíralapú, személyes jelenlétet igénylő – állami bürokratikus módszerek mellé, de azt is láthattuk akkor, hogy a megvalósítás nem lesz egy diadalmenet.
A KET-nek becézett „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény” egyrészt az ágazati hatóságok fölé emeli a témát, mivel tulajdonképpen alanyi jogon biztosítja az állampolgárnak, hogy nagyon sok területen szabadon választhat a hagyományos és az elektronikus forma között, amennyiben a technológiai lehetőségek is adottak. Másik lényeges változás, hogy a hatóságoknak kell majd azokat az igazolásokat beszerezniük, amelyek már más állami adatbázisokban szerepelnek és szükségesek az adott eljárásnál. Ez az utóbbi módszer kicsit hasonló az évekkel ezelőtt kitalált „egyablakos” megoldáshoz, amely a gyakorlatban csak részben tudott megvalósulni, ezért is tűnik merész vállalkozásnak ez a mostani elképzelés. Most még a legtöbb területen az is problémát okoz, hogy a szükséges nyomtatványok és tájékoztató anyagok az interneten elérhetők legyenek, de talán ez a kívánságunk megvalósul, a törvény ugyanis kötelezővé teszi ezt a kényelmi szolgáltatást a hivataloknak.
Az már a törvény megalkotásakor látszott, hogy bonyolult jogharmonizációs munkát kell még elvégezni. Mostanra kiderült, hogy több mint 50 törvény módosítását kell végrehajtani. A november 1-jén induló elektronikus közigazgatási eljárások lehetősége valószínűleg még nem fogja igazán próbára tenni a központi szerverek teherbíró képességét, de egy esetleges bukás több évre is visszavethetné az amúgy is az európai sereghajtók közé tartozó – korszerűsítésért kiáltó – magyar közigazgatást, ezért a hazai viszonyokat jól ismerő óvatosabb szakértők még mindig kétkedéssel figyelik a három tárca (MEH, IHM, PM) által ráncigált koncepciót.
Kedden az informatikai tárca vezetői ismertették a sajtó képviselőivel a törvény-előkészítő munka eddig elért eredményeit. Kovács Kálmán miniszter kifejtette, hogy több területen előrelépés történt a vitás kérdések dolgában, így még idén beindulhat többek között az anyakönyvi kivonatok igénylése, a lakóhelyi változások bejelentése, a vállalkozói igazolvány megkérése, nyugdíjazással és munkanélküli ellátással összefüggő elektronikus ügyintézések. Kompromisszumként több technológiai megoldást is preferálnak majd: a központi elektronikus szolgáltató rendszerben lévő ügyfélkapun történő belépéskor a PIN kóddal és elektronikus aláírással is lehet ügyeket intézni, míg a hatóságokat az interneten közvetlenül felkeresőknek legalább fokozott biztonságú e-szignóval kell rendelkezniük. A KET megengedi bizonyos ügyfajtáknál a telefon és fax használatát is, viszont kimaradtak egyelőre a lehetőségek közül az sms-alapú megoldások. Az APEH továbbra is felmentést kér az elektronikus aláírással ellátott ügyiratok és bevallások kötelező fogadására, mivel gyaníthatóan nem képes a mostani rendszere – nagyobb átalakítás nélkül – megbízhatóan befogadni a sokfajta szabványos megoldást. Kár, mivel az elektronikus aláírás elterjedését elsősorban a cégek indikálhatnák az adóbevallásaik online ügyintézésével.
Most már a képviselők következnek a jogalkotó folyamatban, akik várhatóan még a mostani terminusban jóváhagyják az eléjük tárt módosítási javaslatokat. Nekünk meg lehet találgatni, hogy a jelenlegi sokadik nekilódulás hoz-e valami előnyt ügyeink gyors intézésében, vagy továbbra is az ablakok előtti sorban állással tölthetjük időnk egy jelentős részét.
