A táblagépek terjedése megállíthatatlannak tűnik: az IDC jelentése szerint 2012 harmadik negyedévében ezeknek az eszközöknek a forgalma 58 százalékkal növekedett hazánkban, ami azt jelenti, hogy minden harmadik eladott asztali gépre jutott egy tablet. A KutatóCentrum felmérése további növekedést prognosztizált: a megkérdezetteknek 5 százaléka tervezte a kutatást követő fél évben tablet vásárlását, ami – ha ez valóban megtörtént – azt jelenti, hogy jelenleg nagyjából 340 ezer táblagépet használnak hazánkban.
Akik nem tervezték táblagép vásárlását a közeljövőben, ők sem feltétlenül azért, mert nem szeretnének: 46 százalékuk egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Ezt támasztja alá, hogy a már a kutatás időpontjában tablettel rendelkezőknél jóval többen, a megkérdezettek 13 százaléka vélte úgy, hogy elképzelhetetlen az élet táblagép nélkül, és közel négytizedük szerint néhány éven belül már az anyagiak sem jelenthetnek akadályt abban, hogy az emberek nagy részének legyen ilyen eszköze.
„Jelenleg 10 tablethasználóból 6 férfi, de a nemek közötti különbség várhatóan csökken, ahogy ez más elektronikai, illetve híradástechnikai eszközök elterjedése során is jellemző volt” – kommentálta a jelentést Barcza Enikő, a KutatóCentrum cégvezetője.
A kutatás háttere:
A Tablet Report a KutatóCentrum éves tracking elemzése, amely a 18-54 éves, legalább hetente internetező magyar lakosság asztali számítógép, laptop/notebook/netbook, tablet, valamint e-könyv-olvasó használatával kapcsolatos szokásait vizsgálja. A válaszadók az alap mintában nem, életkor, végzettség, településtípus és régió tekintetében reprezentálják a magyarországi 18-54 év közötti internethasználó népességet. Az adatfelvétel 2012 3. negyedévében zajlott, összesen 1470 fő megkérdezésével. A Tablet Report tartalmazza a használat gyakoriságát, az eszközökön végzett tevékenységeket, a márkahasználatot, a vásárlási terveket és preferenciákat, az eszközök iránti attitűdöket, valamint a kereszthasználatot. Annak érdekében, hogy a területről minél átfogóbb képet nyújtsanak, a primer kutatást egy másodlagos adatgyűjtés is kiegészítette, melynek során más, a témához kapcsolódó nemzetközi kutatások releváns eredményeit integrálták az elemzésbe.
