Érdekes cikket szentelt nemrég az e-kormányzat témakörének a The New York Times, ahol a Brown University egyik intézetének kutatási eredményeiből szemezgetve jóformán csak méltató mondatokkal találkozhatott az – informatikai infrastruktúrával egyébként eléggé elkényeztetett – amerikai olvasó a tajvani elektronikus kormányzati modell kapcsán. A dicséret jogos, mert ha figyelembe vesszük, hogy az említett amerikai egyetemhez kötődő közpolitikával (public policy) foglalkozó Taubman Intézet értékelése alapján Tajvan ismét listavezető lett az e-kormányzati szolgáltatások területén, akkor még az amerikai szakembereknek is érdemes példát meríteni a távol-keleti tapasztalatokból.
E-kormányzati szolgáltatások Tajvanon
A bürokrácia gyorsítása, olcsóbbá tétele és a hatékony kommunikáció az állampolgárokkal mind-mind kiemelt állami feladat már évek óta az it-iparágával technológiai nagyhatalomnak számító szigetországban. A sziszifuszi munkával járó folyamatos fejlesztések jutalma láthatóan nem is maradt el, hiszen 2005-ben már az üzleti szféra 92 százaléka, a magánszemélyeknek meg több mint egyharmada elektronikusan vallotta be adóját, miközben jelentősen csökkent a hivatali papírmunka és felgyorsult a visszatérítések kifizetése is.
Magasan a legjobbak
Érdemes megemlíteni néhány konkrétumot a bevezetett intézkedések közül. A kormányzati szervezeteknél munkanaponként körülbelül százezer dokumentumot küldenek egymásnak a hivatalnokok online módon, így csak postaköltségben körülbelül 3 millió dollárt takarítanak meg évente. Régebben, amikor a miniszterelnöki hivatal egy végrehajtási utasítást bocsátott ki, jellemzően egy hétbe telt a kézbesítés, most egy órán belül a címzettnél vannak az írásos anyagok. Nemrég központosították a minisztériumok telekommunikációs szolgáltatásait, ez az intézkedés évente körülbelül 70 millió dollár megtakarítást eredményez. A kormányzat havonta 15 ezer online ajánlatot fogad be a nyílt közbeszerzési eljárások keretében a pályázó vállalatoktól. Több ezer diák és szülő fizet iskolai tandíjat az interneten, és az állampolgárok kezdeményezhetik a járművezetői engedélyek ügyintézését, valamint tulajdoni lapokért és rengeteg más okiratért folyamodhatnak a hivatalokhoz. A szolgáltatások színvonalának emelésére ma már közel egymillió állampolgár használ olyan személyi azonosító chipkártyát, amely tartalmazza az eljárásokhoz szükséges adatokat. A mindössze 8,5 dollárba (közel 2 ezer forintba) kerülő ID-kártyák a biztonság érdekében egyéni PIN kóddal is rendelkeznek.
WiFly: nagyvárosi internet a levegőből
Tajpej WiFly nevű hálózata manapság Tajvan technológiai törekvéseinek egyik látványos bizonyítéka. A színfalak mögött a szigetország kormánya már évek óta dolgozik e messze ágazó projekten. Célzottan törekednek a vezeték nélküli internetkapcsolat kínálta lehetőségek kihasználására. A hírek szerint a 2,6 millió lélekszámú főváros lehet az első olyan világváros, ahol a Wi-Fi vezeték nélküli technológia gyakorlatilag bárhol elérhető lesz a városban, legalábbis a tervek azt tartalmazzák, hogy a közigazgatási terület több mint 90 százalékán kapcsolódhatnak majd (nagyjából 3 ezer forintos havi díj ellenében) a netezők a WiFlyhoz. Jelenleg – a város területének felét lefedve – háromezer hozzáférési pont (access point) üzemel. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy néhány működési hiányosságot még ki kell küszöbölni, de a szakemberek biztosak benne: a rendszer rövidesen gond nélkül fog üzemelni.
Államigazgatási reform internettel körítve
Tajvan a jelek szerint gyors léptekkel halad a modern társadalom elektronikus eszközeinek meghonosításában. Biztosak lehetünk, hogy néhány év múlva már nem csak a számítógépek és különböző hardvereszközök egyik legnagyobb exportőreként lesznek jelen a köztudatban, hanem egy jól szervezett, hatékony államigazgatással is példát fognak mutatni az ezen a területen hátra maradt országoknak. "Az internet nem csak lehetőséget ad a szabályok lebontására, de egyúttal egy érett demokrácia kiépítésének is az eszköze" – mondja Jeh Csiunn-zsong, az állami projektek és irányelvek hatékonyságát elemző Kutatás-Fejlesztési és Értékelő Bizottság korábbi minisztere, akinek fontos szerep jutott a tervek megvalósításában. Úgy véli, hogy "az államigazgatás átalakítása kitűnő alkalom volt az e-kormányzati alapokon nyugvó reformok helyes bevezetésére”.
