Eredménytelenül zárultak az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar Reprográfiai Szövetség, illetve az informatikai szervezeteket képviselő Informatikai Érdekegyeztető Fórum és Magyar Tartalomipari Szövetség tárgyalásai arról, hogy a Kormány kiterjessze-e a reprográfiai díjfizetés kötelezettségét a nyomtatókra. Az igazságügyi, a kulturális tárca, a Magyar Szabadalmi Hivatal előterjesztése – amennyiben a Kormány jóváhagyja – felhatalmazást ad a Magyar Reprográfiai Szövetségnek, hogy a különböző nyomtatótípusokra díjakat állapítson meg, s azokat beszedje, és döntsön azok jelentős részének felhasználása felett.

Az informatikai szervezetek a nyomtatók közül a törvénynek megfelelő reprográfiai eszköznek minősíthető készüléknek csupán az önálló fénymásolásra képes, multifunkcionális berendezéseket tartják alkalmasnak, s egyszersmind javasolják a kérdés parlamenti felülvizsgálatát törvénymódosítás céljából.

"Határozott véleményünk, hogy az előterjesztés előkészítetlen; nem előzte meg sem technológiai, sem gazdasági, sem EU-s adatgyűjtés, sem hatásvizsgálat, téves és hiányos informatikai ismeretekre és az előterjesztők a díjfizetésben érdekeltek „becsléseire” támaszkodik. Ezért az előterjesztésben alapul vett dokumentumok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéshozókat téves következtetések levonására késztessék." - olvasható a kiadott sajtóközleményben. Az Inforum és a MATISZ részletesen meg is fogalmazták ellenérveiket, melyekből néhányat mi is ismertetünk:

• Az előterjesztők elutasították az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakmai és jogi érveit, illetve a helyzet kompromisszumos megállapodásra tett minden igyekezetét is.
• Az előterjesztők nem vették figyelembe azt a tényt, hogy az EU tagállamokban tényszerűen nem történik a nyomtatók után reprográfiai díj fizetése. Ahogy azt sem, hogy a 15 jelenlegi EU-tagállamból 11-ben a multifunkcionális készülékek után sincs díjfizetés
• Az előterjesztők nem vették figyelembe az EU e kérdésben illetékes főbiztosának Erkki Liikkanennek érveit, amely szerint a díjfizetés csak átmeneti megoldás lehet. A digitális jogkezelés – amely az információs társadalom és az elektronikus Európa hosszú távú érdeke – jobb üzlet a jogtulajdonosoknak, mint a díjfizetés. A főbiztos a Budapesten megrendezett miniszteri konferencián ismét megerősítette ugyanezt.
• Az előterjesztők hivatkoznak a nagy számú felhasználásra, de az erről szóló adatokat – ígéretük ellenére – nem mutatták be.
• Napjainkig a fénymásolók után mintegy 1 milliárd forint került befizetésre a Magyar Reprográfiai Szövetséghez (MRSZ). Az előterjesztők nem mutatták be, hogy szerző személyesen kapott volna a részére befizetett ezermillió forintból. Az MRSZ szóbeli tájékoztatása szerint szervezetek pályázhattak a díjból származó bevételek egy hányadára.
• Magyarországon jelenleg a Szerzői Jogi Törvény hátrányos helyzetbe hozza az alkotókat, a szerzőket a jogkezelő szervezetekkel szemben. Ha Magyarországon az új eljárásokat elismerő szerzői jogi törvény születne ez a szerzők számára jelentős többletbevételt, illetve több száz új munkahely létrehozását eredményezné.
• A 2003. évi szerzői jogi törvény módosítása során megállapításra került, hogy a jogkezelő szervezetek (WTO előírások szerinti) jogszerűtlen monopol helyzetének fenntartását meg kell szüntetni, így az újabb díjkiterjesztés helyett – amely tovább erősíti e monopolhelyzetet a szerzők kárára –, a szerzői törvény korszerűsítése lenne a megfelelő megoldás.

A magyarországinál máris olcsóbbak a környező országok informatikai árai. Ha az informatikai piac az árak további emelése miatt szűkül, az nem a gyártók hasznát és stratégiai helyzetét veszélyezteti – hiszen azok nemzetközi cégek, s ha itt vesztenek, amott nyerhetnek –, hanem magyarországi viszonteladó partnercégeket és munkatársaikat, akiknek a piaca és nyeresége itt és most zsugorodhatik.