Előre ivott a medve bőrére az amerikai Tennessee államban található Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium (ORNL), amely a múlt héten a világ legerősebbjének kiáltotta ki nemrég kibővített szuperszámítógépét. A világ legnagyobb teljesítményű számítógépes rendszereit rangsoroló Top500-as lista legújabb, hétfőn publikált kiadásában ugyanis végül csak a második helyet szerezte meg a Cray XT Jaguar, amely nem tudta befogni a listát június óta vezető és időközben feltuningolt IBM Roadrunnert. Újdonság, hogy a tudományos számításokat szimuláló Linpack benchmarkkal mért eredmények alapján a Mannheimi és a Tennessee-i Egyetem, valamint az amerikai Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársai által évente kétszer összeállított toplista domináns gyártójának címét az IBM-től átvette a Hewlett-Packard.
A továbbfejlesztett Roadrunner – mely a nevét Új-Mexikó állam „hivatalos” madaráról, az amerikai gyalogkakukkról kapta – másodpercenként 1,105 billiárd művelet végrehajtására képes. Ez az IBM által az amerikai energiaügyi minisztérium Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumának épített gép egy sajátos hibrid rendszer, amelyet javarészt kereskedelemben is kapható hardverekből építettek fel: alapját a két Opteron processzort támogató BladeCenter LS21, valamint a Cell (PowerXCell 8i) chipekre épülő BladeCenter QS22 szerverek alkotják. Az AMD chipjeből 6480, a Cellből 12 960 dolgozik a monstre masinában – ez összesen 116 640 processzormagot jelent. A közel 3 megawattot fogyasztó Roadrunnert olyan szimulációk futtatására használják, melyekkel kiválthatók az USA atomfegyver-arzenáljának naprakészen tartásához szükséges földalatti kísérletek.
Cray XT Jaguar: egyelőre csak második
A kihívó Cray XT Jaguar ugyan a világon másodikként túljutott az 1 petaflopsos lélektani teljesítményhatáron, de 1,059 petaflopsos eredményével megelőzni nem, csak megközelíteni tudta a Roadrunnert. A lista összeállítói szerint azonban a jelenleg 45 ezer darab négymagos AMD Opteron processzort és 362 terabyte memóriát tartalmazó, de folyamatosan bővített rendszer a közeljövőben megszerezheti az első helyet. Ez egyébként a világ első nyílt, bérelhető számítási kapacitást kínáló szuperszámítógépe, amelynek számítási teljesítménye meghaladja az 1 petaflopsot.
Amerikai nyomulás
A harmadik helyre – az élbolytól messze lemaradva – egy új SGI Altix ICE rendszer, a NASA egyik kutatóközpontjában felállított Pleiades tolakodott be (487 teraflops). A negyedik az egykori csúcstartó Blue Gene/L (478,2 teraflops), az ötödik az energiaügyi minisztérium Argonne Nemzeti Laboratóriumának IBM BlueGene/P masinája (450,3 teraflops), a hatodik pedig az AMD Opteron processzorokra épülő Sun SunBlade x6420 Ranger (433,2 teraflops).
Ezek mindegyike az Egyesült Államokban található, sőt az első tízbe is csak egy külföldi nagyvas, a Sanghaji Szuperszámítógépes Központban felállított Dawning 500A (180,6 teraflops) tudott bekerülni – ez egyben a világ legnagyobb, Windows HPC 2008 operációs rendszerrel működő szuperszámítógépe. A legerősebb európai rendszer továbbra is a németországi Jülichi Kutatóközpontban működő IBM Blue Gene/P (180 teraflops).
Itt is az Intel vezet
A Top 500-as listán szereplő gépek nagy többségében (379) az Intel processzorai dolgoznak; a második legnépszerűbb architektúra az IBM Power (60), a harmadik pedig az AMD Opteron (59). Nem meglepő módon egyre nő a négymagos chipek aránya: a fél évvel ezelőtti 283 után most 336 rendszerben dolgozik ilyen. Kétmagos processzor 153 gépben van, egymagos pedig mindössze négyben, és a Sony e szempontból egyedinek tekinthető, kilencmagos Cellje hét rendszert működtet.
A gépek építőinek rangsorában változás történt: már nem az IBM (188), hanem a HP (209) rendelkezik a legtöbb toplistás szuperszámítógéppel – bár ha a gépek összesített teljesítményét nézzük, még mindig az IBM vezet.
