Az Európai Bizottság kedden a médiatörvény megváltoztatására szólította fel a magyar kormányt, a jogsértési eljárás második szakaszában. Az úgynevezett „indoklással alátámasztott vélemény” megállapítja: a versenyszabályokkal ellentétes, hogy a törvény korlátozza a kábeltévé-szolgáltatást, amikor kimondja, hogy a műsorszórás a lakosságnak legfeljebb harmadát lefedő területre lehet érvényes. Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja szerint „Magyarország megfosztja a kábelszolgáltatókat attól a joguktól, hogy átviteli szolgáltatásokat nyújtsanak olyan területeken, ahol azt indokoltnak tartják. Ez a fogyasztók választási szabadságának kárára korlátozza a versenyt mind a kábelszolgáltatók, mind az infrastruktúrák között”. Az elektronikus távközlés szabadságáról szóló 2002-es EU-irányelv egyértelműen rögzíti, hogy az EU egész területén biztosítani kell többek között a korlátlan műsorszórás szabadságát. A magyar kormánynak két hónapon belül választ kell adnia Brüsszelnek, és amennyiben nem rendezi megnyugtatóan a kérdést, akkor az eljárás az EU luxemburgi bíróságán folytatódik.
A vételkörzeti korlátozások kapcsán most született brüsszeli döntés az informatikai tárca korábbi álláspontját támasztja alá – mondták érdeklődésünkre a minisztériumban. (Információink szerint a brüsszeli eljárást is az informatikai tárca kezdeményezte.) A Medgyessy–Gyurcsány-kormány az előző években többször próbálkozott a médiatörvény kifogásolt pontjának módosításával, mind ez idáig nem sok eredménnyel, hiszen ez kétharmados támogatást igénylő paragrafus, amelyhez a kormánynak nem sikerült megnyerni a parlamenti többséget. Ennek kapcsán az első – s egyetlen – eredményt még 2004-ben sikerült elérni az elektronikus hírközlési törvény elfogadtatásával: e jogszabály a korábbi egyhatod helyett az ország lakosságának egyharmadára mérsékelte a kábelszolgáltatók terjeszkedésének korlátait.
Az informatikai tárca pedig újabb erőfeszítéseket tett. Kovács Kálmán miniszter például az ősszel egy beadványban arra kérte az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy törölje el a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek az alkotmányba, illetve az európai közösségi jogba ütköznek, mert aránytalan mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a digitális televíziós szolgáltatások földrajzi megjelenését azzal, hogy egy kábelcég nem szolgáltathat az ország egyharmadánál nagyobb területen. Még nem született meg az Ab állásfoglalása. A minisztérium legutóbb a digitális televíziózásról szóló jogszabály tervezetében is kísérletet tett a probléma orvoslására, a törvény vitáját az újonnan megalakuló parlament folytatja. Ha pedig az új országgyűlés az elsők között elfogadja a jogszabály tervezetét, úgy rövid időn belül megoldás születhet a Brüsszel által kifogásolt témában.
