Új hozzászólás Aktív témák
-
leslieke
Jómunkásember
Jó dolog lehet az űrutazás, csak pénztárca kell hozzá.
A sörben az a jó, hogy legyél bárhol a világon, kizárólag az első háromnak fáj az ára!
-
beef
őstag
Szerintem ez kamu, mert láthatóan nem világít a szemébe sok darab led, mint ahogy a modern scifikben láthatjuk és így, hogy ismerik fel egymást a sötétben?
-
Arpee78
senior tag
Az etalon: Alien számítógépterem jelenet, szuperfejlett AI-val és sok-sok világító lámpácskával.
-
hitvanyalak
senior tag
És ha kimennek az őrbe, akkor valami őjabb réteget csatolnak erre, vagy le kell cseréljék?
Durva, hogy a Reebok, ami nem annyira elterjedt (tudom, hogy régi nívós márka) ilyeneket csinál, mint űrcipő.A lamellák is néznek engem. Bőrömre csíkokat festenek.Énemből csíkok lefeslenek. Felváltva vagyok én is fény vagy árnyék. Apró komolykodó árnyjáték. Fény-árny csíkokban mérem a perceket.
-
repvez
addikt
nekem az a furcsak, hogy oké, hogy nem űrsétához fejlesztve, de akkor is ha kihermetizűálódik a kabin nagy magasságban vagy csak el kell hagyni a kabint még mielött kiérne az ürbe ahhoz is elég karcsű ez a ruha, márha jól láttam ott a felkaron azt a hálós rész, hogy az mintha szabadon lenne vagy az hogy van szigetelve?
MEg a zippzár se arról hires, hogy légmentesen zárna, vagy hogy nem szokott elakadni félre menni .
Karbonra kicserélve azt a gyürüt máris erösebb és könnyebb lett volna .Akkor talán megoldható lenne, hogy a fejjel együtt forduljon a sisak rész csökkentve ezzel a csőlátást és a bezártságérzetet.
-
nagyúr
@hitvanyalak: És ha kimennek az őrbe, akkor valami őjabb réteget csatolnak erre, vagy le kell cseréljék?
Ez a ruha kvázi túlélőruha, azért viselik, hogy induláskor vagy visszaérkezéskor ha kihermetizálódik az űrkabin, akkor ne fulladjanak meg. A Szojuz-11 esetében nem volt ilyen a legénységen (nem fértek volna el hárman a visszatérő modulban szkafanderben), és egy rossz szelep miatt 168km magasan kihermetizálódott a kabin a visszatéréskor. Meghaltak mindhárman. Utána a Szojuzok hosszú ideig csak két űrhajóst vittek magukkal, akik az induláskor és visszaérkezéskor szkafandert viseltek (majd jött a Szojuz-T, ahol ismét három, immár szkafanderes űrhajós foglalhatott helyet).
Nem alkalmas űrsétára, ahhoz túl vékony, nincs benne hőháztartásért felelős rendszer, stb.
@repvez: nekem az a furcsak, hogy oké, hogy nem űrsétához fejlesztve, de akkor is ha kihermetizűálódik a kabin nagy magasságban vagy csak el kell hagyni a kabint még mielött kiérne az ürbe ahhoz is elég karcsű ez a ruha,
Nem hagyod el a kabint ebben az űrruhába. Ennek csak a túlnyomás biztosítása a feladata, az, hogy ne fulladjon meg az űrhajós. Pont ezért lehet ilyen könnyű (az űrben minden gramm számít...).
márha jól láttam ott a felkaron azt a hálós rész, hogy az mintha szabadon lenne vagy az hogy van szigetelve?
Az a hálós rész a váll és a karok könnyű mozgását teszi lehetővé, alatta nyomástartó anyag van.
MEg a zippzár se arról hires, hogy légmentesen zárna, vagy hogy nem szokott elakadni félre menni .
Már az Apollo korszakban is dupla, nyomástartó zippzárt használtak:
Akkor talán megoldható lenne, hogy a fejjel együtt forduljon a sisak rész csökkentve ezzel a csőlátást és a bezártságérzetet.
Ezek túlélőruhák, nem sétálni, tornázni kell benne, hanem a feladatuk az, hogy az indítástól a világűrbe érkezésig, illetve a visszatérő manőver megkezdésétől a földet érésig biztosítsák az űrhajós részére a túlnyomásos légkört. Pont ezért ügyes, hogy a sisakrész csak így "hátracsapható". A korábbi űrruháknál folyamatosan gondot okozott a nagy és merev sisakok elhelyezésre, meg hogy hova rakják...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Korrektor
-
repvez
addikt
Az űrsiklónál is volt egy olyan megoldás ahol egy valami rosszul sikerült kilövéskor kiugrottak volna még a légkörbe , én erre az eshetőségre gondoltam, mert azért ha már 20km magasan járnak és ott kell kiugrani az már elég barátságtalan környék.
Meg én úgy gondoltam ha már fejlesztenek akkor megpróbálják úgy csinálni, hogy a legtöbb elem felhasználható legyen mindenhova pont a súly miatt, tehát elég lenne egy szett ruha mindenhova ha elég könnyű és vékonyra sikerülne kivitelezni.
Mert így is kell még egy ruha amivel az űrsétát megoldják és akkor még nem beszéltünk olyanról, hogy ha leszállnak egy bolygón ott dolgozni benne.
-
ledgeri
nagyúr
Boeing ruha: ok,
Reebok cipő: marketing...// #ublockO-HardMode // anti-blockadblock-er // PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Találtam sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest) https://youtu.be/XQnmMjYHgcM //
-
dementor
senior tag
Riplay hadnagy sem vitte soha túlzásba az űrruhásdit.
"Mert az éj sötét és tele van iszonyattal."
-
nagyúr
Haladjunk sorban:
Az űrsiklónál is volt egy olyan megoldás ahol egy valami rosszul sikerült kilövéskor kiugrottak volna még a légkörbe , én erre az eshetőségre gondoltam, mert azért ha már 20km magasan járnak és ott kell kiugrani az már elég barátságtalan környék.
Az űrsiklónál nem volt egységes mentőrendszer (pl. katapultülés, ill. az volt az első pár útnál, amikor csak két fős személyzettel repült), pont ezért voltak olyan félmegoldások, mint az utólagos ejtőernyős kiugrás. Ám ott sem 20km magasan ugrottak ki, hanem közepes magasságban (5km alatt), ha a gép nem siklott volna el a kifutóig. Egyébként az ötödik úttól a 2000-es évekig az űrsiklón konkrétan túlnyomásos ruha sem volt, csak sisak, amely egy világűrben történő kihemertizálódásnál nem ér semmit (az a ruha kék volt, aztán jött a narancs, túlnyomásos ruha).
A CST-100 esetében a személyzet végig a kapszulában marad, nincs is ejtőernyőjük, miért lenne - a kapszula indításkor vészhelyzet esetén lerobban a rakéta orráról, egy rakéta biztonságos távolságra elviszi, majd a leszálláskor használt metódus szerint ejtőernyővel leszáll, a földet érés előtt pedig légzsákokat nyit ki a puha talajfogáshoz.
Meg én úgy gondoltam ha már fejlesztenek akkor megpróbálják úgy csinálni, hogy a legtöbb elem felhasználható legyen mindenhova pont a súly miatt, tehát elég lenne egy szett ruha mindenhova ha elég könnyű és vékonyra sikerülne kivitelezni.
Nem tudod. Az űrsétára nagyon speciális igényeknek kell megfelelni, még ha csak a Föld körüli pályán is vagy, az árnyékban -100°C hőmérséklet lehet, míg a napos oldalon +150°C. Igen, az űrruha napos oldala és árnyékos oldala között akár 250°C-os hőmérséklet különbség is lehet. Egy tiszta fém kapaszkodó, amit hosszú ideje süt a nap, akár +250°C-osra is felhevülhet. Nem véletlenül áll nagyon sok rétegből az űrsétára való űrruha, és nem véletlenül van bennük hűtő/fűtő rendszer (víz-glykol keverékkel töltött csőhálózat), hogy az űrhajós számára megfelelő körülményeket teremtsen.
A másik gond a légnyomás, ha tengerszintnek megfelelő légnyomás van az űrruhába, akkor "felfúvódik", mint a lufi, és nehéz benne mozogni. Éppen ezért általában csökkentett légnyomást szoktak létrehozni benne, hogy könnyebben lehessen mozogni - ez viszont azt jelenti, hogy az űrhajósoknak az űrséta előtt és után egy átmenet kell az űrhajóban vagy a zsilipben, amíg űrséta előtt ezt a légnyomást fokozatosan lecsökkentik, majd utána visszanövelik.
Szóval röviden, nem, ha mindenkire olyan űrruhát szeretnél adni, amiben akár űrsétát is tehetne, akkor nem 7-12kg-os űrruháról lenne szó, hanem 60-110kg-osról...
Mert így is kell még egy ruha amivel az űrsétát megoldják és akkor még nem beszéltünk olyanról, hogy ha leszállnak egy bolygón ott dolgozni benne.
Nincs mindenkinek űrsétára való űrruhája, a CST-100 eleve csak alacsony Föld-körüli pályára megy, ISS vagy Bigelow űrállomás. Még az ISS-en is ha jól rémlik jelenleg két amerikai EMU és egy vagy két orosz Orlan űrsétára való űrruha van.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
csongi
veterán
A technika fejlodesevel megoldodik ez is. Vagy legalabbis konnyebben viselheto lesz. Foleg munkavegzes soran.
A suly leginkabb a gravitacio nagysaga miatt jo ha minel konyebb. Persze a feljuttasnal is szamit, de egy allando kitelepitett eszkoznel talan annyira nem. PL hold. Nekem tetszik ez a kek ruha, sokkal kecsesebb, olyan mint egy versenyautos oltozek.
A nanotechnologia fejlodese meghozza az attoreseket, es szerintem aagnesesseg es supravezetok nagyot fognak dobni a jelenlegi helyzeten.[ Szerkesztve ]
-
petipetya
nagyúr
Tegnap már olvastam a cikket és rögtön felmerült bennem két kérdés (a cipzár záródása és az űrsétára való alkalmasság). Mire most feltehettem volna ezeket, már meg is válaszoltátok mindet.
"nincs rá lezsóidő"
-
nagyúr
A technika fejlodesevel megoldodik ez is. Vagy legalabbis konnyebben viselheto lesz. Foleg munkavegzes soran.
Naná, nyilván lesznek majd jobb hőszigetelő, könnyű és rugalmas anyagok, de per pillanat ilyesmi nem nagyon van. Csak a NASA így is dollármilliókat költ a különféle űrruhák tökéletesítésére (a cikkben bemutatott ruha a Boeing saját CST-100 űrhajójához készül), mégse tűnik úgy, hogy belátható időn belül ez megoldódik.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az új anyagokat le kell tesztelni, hogy viselik a világűr hatásait, tehát alaposan le kell tesztelni, előtt adott esetben felhasználnák...
A suly leginkabb a gravitacio nagysaga miatt jo ha minel konyebb.
Nem, a tömeg (ami nem egyenlő súllyal) azért fontos, mert fel kell juttatni a világűrbe. Jelenleg a legolcsóbb feljutás listaáron a SpaceX Falcon 9 rakétája nyújtja. 62 millió dollár per 22,8 tonna. Ez cirka 2 719 dollár per kilogramm. Valójában erre még rájön az űrhajó költsége is, szóval még a SpaceX Dragon 2 esetén is számolhatunk bátran 5 000 dollár per kilogramm árral.
Ezek után lehet számolni, hogy mi mennyi tömeget igényel. Ahogy a videóban is említették, az űrsiklóban használt nyomásálló ruha 13,6 kg (30 lbs) volt, az új ruha 5,4 kg (12 lbs), a különbség 8,2 kg. Számoljunk csak 6 fős személyzettel, ez 49,2 kg összesen. Ez a 49,2 kg, amit így másra lehet felhasználni, például több személyes cuccot vihetnek fel az űrhajósok az űrállomásra, és/vagy több tudományos felszerelést vihetnek fel, stb.
Szóval nem, mindenhol, ahol csak lehet, igyekeznek spórolni a tömegen...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
csongi
veterán
Elnezest kevertem a kettot.
Egyenlore tetszik az urkotel otlete, vagyis az urfelvono mgvalositasa, kivancsi leszek hogyan sikerul . Lehetseges, hogy azzal mar jelentosen le lehet faragagni a feljuttatas kolsegeit, es lenyegesen egyszerubb modon, biztonsagosabban kivitelezheto. -
nagyúr
Egyfelől maga az elképzelés nekem is tetszik, és nagyon hosszú távon kétségkívül a legköltséghatékonyabb megoldásnak tűnik. Viszont brutális lesz a megépítés költsége, és jelenleg még nem hinném, hogy a kézzel fogható anyagokból meg tudnánk építeni (oké, a szén nanocsövekben akkora a bizodalom, mint ide Nagykáta, ám itt kvázi 144 ezer km-es kábelt kellene fonni belőlük).
Kétlem, hogy mi életünkben meg fog valósulni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
csongi
veterán
Hat teny, rettenetesen biznak benne.
Ugy bondolom ez kivitelezhetettlen lesz a supra vezetok nelkul.
egyfajta mageses felfono.
Az elktromossag tovabbitasa mar megoldottnak tekintheto mikrohullamokat hasznalva vezetekkent.
Ezek regi kutatsok jelenlegi allpotukba megmutatva.
En bizakodobb vagyok, remelem 10-20 even belul tortenik megvalositas.
A marsra is csak elindulnak hamarosan. Ez is oly tavolinak tunt evekkel ezelott. -
Geffry
aktív tag
Az űrfelvonó szerintem nem csak a mi életünkben nem fog megvalósulni, az alapanyag hiánya csupán egy a sok fizikai akadály közül.
A Mars már 1-2 évtizeddel ezelőtt is lehetséges lett volna. (pénz) Valószínűleg lenne pár halott ember a Marson, vagy legalábbis körülötte, de mindenképp eljuthattak volna.
Pesszimista vagyok sajnos, pedig pártolom az űrkutatást minden porcikámmal. Csak az a baj hogy mi emberek túl törékenyek vagyunk ehhez. Sokkal több robotra lenne szükségünk sokkal gyakrabb indításokkal. Főleg most hogy egyre kifinomultabbak a gépeink, habár 40 éves kutatók is vígan beszélnek még hozzánk a naprendszer pereméről.
Persze sokszor szajkóztam már, ha a hadászati költségvetést véletlenül átírnák az űrügynökségeknek csak egyetlen évre...A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...
-
csongi
veterán
A legkorbe magasabb a veszteseg, de ha legkoron kivul vannak az elemek, maris sokkal jobb a helyzet. Meg ha magas is a veszteseg, de maga az eneriga forras boseges es "kifogyhatatlan" legyen ez napfeny vagy fuzios(helium3)akkor a hatasfok jelenesetbe nem hiszem, hogy fontos lehet, ilyen eszkoz mukotetesenel. Mivel felaldozhato elenyeszo veszteseg a feljuttatasnal. Mind koltsegben mimd biztonsagbam. Ellettani es egyeb dolgora gyakorolt hatasa erdekesebb lehet. pl :Elktronikus rendszerek.. stb.De ez meg scifi, viszont lassan haladunk ennek iranyaba.A hatasfokkal valo foglalkozast a kenyszer szulte.
Ettol fuggetlenul nagyon nagyon fontos dolog.
De ha foldon lenne helium3 bosegesen vagy hozza tudnank jutni, akkor a hatasfokkal nem nagyon foglalkoznank a hetkoznapi eletbe.
Hoszigeteles, uzemanyag fogyasztas.....
Vilag szinten USA modon gondolkoznank.
Ezt az energia araval lehet befolyasolni...de ez mar teljesen mas tema -
petipetya
nagyúr
A technikai vonulat mellett érdemes szót ejteni az emberek lelkivilágáról is. Egy "űrliftet" szerintem komoly erőkkel kell majd védeni. A lokációtól függetlenül nem más országoktól, hanem a vallási fanatikusoktól és egyéb elemektől, akik szerint egy ilyen eszköz Bábel tornya...
"nincs rá lezsóidő"
-
nagyúr
De ha foldon lenne helium3 bosegesen vagy hozza tudnank jutni, akkor a hatasfokkal nem nagyon foglalkoznank a hetkoznapi eletbe.
Tök mindegy, hogy mennyi He3 van a föld felszínén, mert nincs fúziós erőmű, ami folyamatosan működni képes és pozitív energiamérleggel rendelkezik (vagyis több energiát termel, mint amennyi a működésének fenntartásához szükséges). Először a technikai áttörés szükséges, hogy egy folyamatosan működő, energiatermelő fúziós erőművet meg tudjunk alkotni, hogy az D-T, D-D vagy D-He3 fúzióval valósul meg, lényegtelen (jelenleg a D-T fúzió tűnik befutónak egyébként). Az ITER kísérleti reaktor várhatóan 2026-2027 környékén fog először D-T fúzióval működni, az ő feladata a tartós plazmaáram megoldása. A DEMO kísérleti reaktor feladata lenne a pozitív energiamérleg létrehozása, ha sikerül tartani az ütemtervet, akkor 2048-2050 körül.
Ez után lehet kereskedelmileg hasznosítható, energiatermelő fúziós erőművek építésén elgondolkozni...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
csongi
veterán
Igen!
Ez az idő gyorsan elrepül és ez már nem nagyon fér bele a mi életünkbe, legalábbis szellemileg már nem fogjuk értékelni
Gondolom ennek a fejlesztési tempóját igen csak befolyásolja a rendlelkezésre álló mennyiség. Ami igen csak korlátozott, és inden kísérlettel csak fogy , legalábbis amihez hozzá tudunk férni.
A vízióknak a küszöbén állunk, ezzel az életmóddal, a világűr az egyetlen esélye a jelenlegi emberiségnek túlélésre. A szaporulat növekedési mód a végéhez ért
A számítás technika hasznos kihasználása még csak most kezdőik el, MI, fejlődésnek tempója sok mindent befolyásolhat. Az egész egység egybe működik hatékonyan, bármelyik ágazat lehet gyorsító vagy hátráltató.
De a legnagyobb érték az információ és annak használata.
A lényeg egyenlőre fejlődünk, és ez így maradpetipetya:
Ez is egy hátráltató tényező a gépezetben, és ennek kezelése sok energiát von el.
Valaki korábban írta, ha a hadipar költségvetésnek egy éves összegét kutatásra, fejlesztésre költhetnék, költenék.....
Szerintem is évtizedeket lehetne nyerni. A gépezet "lassan" működik, miközben az idő csak telik.
Nah ennek kihasználást kellene a legnagyobb hatásfokkal kezelni. -
nagyúr
Gondolom ennek a fejlesztési tempóját igen csak befolyásolja a rendlelkezésre álló mennyiség.
Mint említettem, a fúziós reakció létrehozásához nincs szükség He3-ra. Az csak az egyik lehetséges üzemanyaga a fúziós reaktoroknak (ahogy például a belsőégésű motoroknál is a benzin csak egy a lehetséges üzemanyagok közül). A Deutérium szinte korlátlanul áll rendelkezésre a vízből, a Trícium szintén viszonylag könnyen hozzáférhető a Föld felszínén. A He3 üzemanyagként könnyen felhasználható, de ettől még a fúzió fenntartását tekintve nem jelent brutálisan nagy hátrányt, hogy D-D vagy D-T fúzióval kell indulni (a begyújtási hőmérséklet terén van különbség, ám e téren még a D-He3 fúzió esetében is több millió celsius fokról beszélünk).
Szóval nem amiatt halad lassan a fúziós energiafejlesztés, mert kevés a He3, hanem azért leginkább, mert roppant drága technológiai kutatásokról van szó, és a megvalósítás terén nincsenek fix, jól előre jelezhető pontok. Mivel pedig nincs kényszer a fúziós energia fejlesztésébe számtalanul dobálni a dollár milliárdokat, így a lelkesedés sem túl nagy (az ITER esetében bő 15 évig csak az aktatologatás ment, amíg megállapodás született, hogy hol építik meg, és ki mennyi pénzzel szál bele...).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
csongi
veterán
Nem ismerem a két reaktort, és wiki is Angol nyelvű, sajnos az én angolom meg kevés hozzá.
Ha jól emlékszem mágneses reaktorral kísérleteznek a magas hőfok miatt.
Legutóbbi műsorban asszem az is öröm volt ha egy pillanatra létrejött a fúzió
Ha jól emlékszem vannak aggályok az összeomláskor létre jöhető fekete lyuk miatt is?
De lehet keverem valamivel.
Azért hátha nem marad annyiba dolog. Valahogy össze kapcsolom, a hadron ütköztetővel, szerintem onnan még sok sok információ is kijöhet ami hasznos lehet ezen a területen is.
A világűrben lévő napelemekkel hamarabb juthatunk valamire. A japánok 2040 körülre saccolják a teszt üzemelés lehetőségét. Azé ez biztató szerintem
ISS nagyon fontos
És remélem nem halasztják tovább a Webb távcső fellövését sem. -
wolfman
veterán
Ennek a sisakjának üvegét már nem töri be a Facehugger?
„Ami mérhető, mérd meg! Ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei
-
nubreed
veterán
Én szeretem ha elengedik a fantáziájukat. A realista sci-fik pont ezért érdekelnek kevésbé. Az abban lévő technika nagyrésze itt van, elérhető, unalmas. Nagyon szeretném látni ha egy két Alastait Reynolds könyvből készülne film vagy méginkább sorozat. Pl a Napok Házából, mint kedvenc sci-fi könyvemből. Vagy Dan Simmons Hyperion sorozatát is szívesen viszont látnám így. De szerintem ez csak álom marad.
We are the first of cyber evolution. We are the first to program your future.
-
nagyúr
Nézz több 'The Expanse' sorozatot, amúgy is most jön a második évad.
Noha például abban is él a "LED-eket a sisakba, hogy jól látszon a színész arca" blődség.
A realista sci-fi nem jelenti azt, hogy unalmas. Abban igazad van, hogy a Hard Sci-fik sokszor lassúak, és ez már-már az élvezhetetlenséget súrolja, lásd 2001 vagy 2010. De a másik oldalról nézz csak vissza egy FireFly sorozatra. Nem terjed a világűrben a hang (whaoo, micsoda csoda!), vagy például nincs benne a "LED-eket a sisakba, hogy jól látszon a színész arca". Pedig hát elvben nem is Hard Sci-fi. Vagy mégis?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Eredeti játékok OFF topik
- Nyaralás topik
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Xbox Series X|S
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Politika
- Milyen notebookot vegyek?
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- eMAG/edigital vélemények - tapasztalatok
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen