Új hozzászólás Aktív témák

  • #27483136

    törölt tag

    válasz zither #75 üzenetére

    Régen tök így láttam én is, így is érveltem, de ma már azt mondom: nem igaz.
    Hogy máshonnan vegyem a példát: Vajon mennyivel több mondanivalója van Rippl-Rónai Majális-ának, mint egy erdei tisztás közepén lévő kis kerek tavon úszkáló hattyút ábrázoló képnek?
    És az első mégis művészet, a másik meg nem.
    Visszatérve a zenére: ha csak a mondanivaló, vagy akármilyen kritika, illetve a gondolkodásra kényszerítés határozná meg az igényes zenét, kiesne a Floyd zenék 85%-a, az ELP 99%-a, stb. Vangelis Albedo 0.39-ének vajon mi mondanivalója van? (Vagy klasszikusban a Négy Évszak, Boleró).
    Múltkor a régi Floyd szövegeket nézegettem: Arnold Layne, ami bármelyik mai laza hipp-hopp zenébe elmenne szövegnek. De van "paff a bűvös sárkány" szövegük is.
    Másrészt akár egy tisztán instrumentális zene is kiválthat érzést, lelki állapotot. Ha az jó zene. Szöveg nélkül tudod, miről szól.

    Valahol ott lehet az igazság, hogy a zene nem a tudatra, hanem a lélekre/szellemre/érzelmekre hat. Ezért aztán marha nehéz meghatározni, mi a jó zene, mi a rossz. Nincs rá képlet. A jó zenét jó hallgatni, innentől már csak fogékonyság kérdése, kinek mi tetszik. Stílustól függetlenül. (Én pl sosem szerettem az operát, de mostanában véletlenül (akaratom ellenére) hallgatom a legnagyobbakat, és azt mondom nagyon jó. De az operettről irtózom.)

    Abban igazad van, mikor a sablonokról, előre gyártott mintákról írsz. Mint a hattyúcska. Nah, ezek biztosan nem tartoznak a felső kategóriába.

    De úgy látom: a stílus nem számít.
    Mintha az impresszionisták vitatkoznának a kubistákkal.

    Szerintem senkinek nem mondtam semmi újat a fentiekkel...

Új hozzászólás Aktív témák