Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lapa

    veterán

    a napelemmel egyetlen gond van: nem úgy vannak tervezve a termékeink, hogy alkalmasak legyenek.

    én odáig jutottam, hogy a következő dolgok részére egy külön 12v hálózatot építettem ki:

    -1 szerver (noti)
    -1 router + adsl modem
    -1 usb dvb-s tuner
    -1 tv (noti)
    -1 hifi / gyerekgép (noti)
    -led világítás minden lényeges helyen
    -mozgásérzékelők, kamerák (a szerverre kapcsolva)

    ezek most egy 85% hatásfokú PC tápról mennek, amíg összeszedem a pizzafutizásból a lóvét a napelemre. a 12v értelme, hogy nincs oda-vissza konverzió. ez persze csak elmélet, mert a 3 noti közül csupán 1 db-ot lehet 12v-ról hajtani, a többit egy 85%-os dc-dc adapterről kell hajtani. ami önmagában nem lenne gond, csakhogy akku üzemmódban a noti feleannyi áramot vesz fel, mint a dc-dc adapterrel. és a napelemnél 2-3w is nagyon sokat számít.

    a fentiek mellett én is akarok vákuumcsöves kolit, de nem hétköznapit. a két nagy szobába 40mm-es kpe fővezeték megy a padlóba, ott meg 32 milis van letekerve. az a tervem, hogy ősztől tavaszig a koli csak a padlóval egy körön keringet, mégpedig napelemmel hajtott 12v dc szivattyúval. ezért csináltam eleve brutális keresztmetszetű csövezést.

    nyáron a padlófűtés körét le lehet zárni, és akkor hőcserélővel egy polisztirol szigetelésű puffert fűtene a koli. esetleg nyárra ki lehetne engedni belőle a fagyállós vizet és akkor közvetlenül a tartály vize keringene, magasabb hatásfokkal.

    ugye télen nem maradhat a csövekben fagyálló nélkül a víz. a drain-back rendszer pedig nagyon komoly szivattyúteljesítményt kíván, hiszen fel kell nyomnia az üres csövön a vizet. ezért a nyári megoldásnál a cső legmagasabb pontján lenne légtelenítve, így ha a cső mindkét vége a tartályban marad nem folyik ki a víz. így csak keringetni kell, nem kell nyomást biztosítani.

    ennyi brainstormingom van mára. ha nem érthető, szóljatok.

  • lapa

    veterán

    a stirlingnél a tűréseken bukik a dolog, ahogy HummeRC is mondja. azt nem tudsz rendes hatékonysággal otthon előállítani.

    anno figyelemmel kísértem pár próbálkozást, ahol kis mélységű kútból parabolával fűtött "fluidyne" stirlinggel emeltek ki vizet, de kicsi a hatásfoka. közvetlen vízkiemelésre egyébként van egy parabolás tervem, de az inkább gőzgép jellegű. ami ugyebár nem egy új találmány, csakhogy amikor a gőzgép divat volt még nem voltak jópofa hajlítható tükrök.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #20 üzenetére

    kicsit kifejthetnéd, hogy pontosan mire gondolsz, mert ennek így konkrétumok nélkül nincs értelme. idézz és cáfolj, oszd meg velünk a tudást, hogy senki ne sérülhessen meg otthon.

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #20 üzenetére

    önmagában egyébként a kicsi stirling ugyanolyan hatékony, mint a nagy, szóval semmi köze a mérethez.

    az említett "10kw" eszköz már egyszer előkerült nekem valahonnan, semmi érdemlegeset nem találtam róla azóta.

    a teljesítményt a napállandó maximálja, vagyis tökéletesen tiszta időben valami ~1000w / m2. ez télen-nyáron megvan, csak télen sokkal kevesebb a napsütés. tehát a 10kw pillanatnyi teljesítményhez a tükörnek legalább 10m2-es felületűnek kell lennie és persze merőlegesen kell állnia.

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #31 üzenetére

    értem, szóval a napállandó is válztozik. innen már csak egy lépés a vízautó, ott is elkövettek pár hasonló számítási hibát és kész is.

    szóval az 1000w/m2 fölé nem tudsz menni, mert megmérték, hogy annyi. a nap meg nem olyan, hogy hol kevesebbet, hol többet süt.

    a napelem nem térül meg 10 éven belül. a napkollektor sem térül meg 5-10 éven belül. csak azt nem lehet tudni mennyibe fog kerülni 10 év múlva a villany meg a gáz. meg hogy elérhető lesz-e. meg hogy mennyi a valós élettartama ez egyes rendszerelemeknek. innentől meg elég balgaság "megtérülést" számolni, mert sok az ismeretlen.

    ne feledjük, hogy a "megtérülés", azaz a jelenlegi gazdaság vitt minket az olaj függőségébe.

  • lapa

    veterán

    válasz Ijk #80 üzenetére

    pontosan mennyi fűtést fizetsz így, hogy (mint mindenki másnál) besüt az ablakon a nap télen?

    ugye minél nagyobbak az ablakok, annál jobb hűtésed van télen. főleg éjszaka hűt jól, már egy fémgőzölt gáztöltésű diupla ablak is 1,1K-val tud hűteni, aminél kb. minden jobb hőszigetelő.

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #84 üzenetére

    annyit tennék hozzá, hogy kis szélkerék telepítése kész napelemes rendszerhez fajlagosan olcsóbb lehet. az tény, hogy hazánk nem túl szeles vidék és kevéske jön ki belőle.

  • lapa

    veterán

    válasz Ijk #87 üzenetére

    neked valami varázsházad van. nekem most már 10 centis szigetelések meg jó tájolás mellett is messze nem ennyi a számla. mondjuk mire a szigetelés meglett addigra otthonülő lettem, korábban nekem is 17-re volt állítva éjjel, meg 16-ra napközben. reggel meg este volt 21 fokon a termosztát. most egész nap 21 fokot tartok, mert ennél hidegebben már nem kényelmes egész nap egy helyben ücsörögni.

    a nyári éjszakai szellőztetés viszont tényleg fontos, nekem most egy 12cm coolink venti szellőztet. annyi csavart raktam a dologba, hogy már van leásva 10 méter talajszonda, ami végtére is napenergiát használva moderálja valamennyit a bejövő levegő hőmérsékletét. itt van pár kép: 1 2 3 4.

    ahogy mások írják nagyjából 40 méteren egy hasonló rendszer 5 fokot moderál a talaj 8-10 foka felé. egyelőre nem tudom mi az igazság, de nemsoká megvan a hőmérők kábelezése és akkor jönnek az adatok. az elhelyezés kapcsán ugye annyi a lényeg, hogy a venti mondjuk a fürdőből szívja ki a levegőt, a bejövő cső meg a ház átellenes felén legyen. így szabályozott az áramlás.

    azt is fontosnak tartom, hogy a telítetlen levegő segít szárítani a falakat. hitem szerint a ház szigetelés első lépése a vízelvezetés (ereszek) nagyon alapos megoldása. a vizes fal kitűnő hővezető, és kitűnően penészedik mindkét oldalán, ha rá van rakva a polisztirol.

  • lapa

    veterán

    válasz Bada Bing #86 üzenetére

    olyan szempontból nincs nagy jelentősége, hogy a légkörben elég sok minden befolyásolja. szóval ez csak egy elméleti maximum, de ökölszabályként elmegy az a megállapítás, hogy az 1366w / m2 légkörön kívül mért érték nemigen lehet "jóval magasabb", mint 1000w. én csak erre reagáltam.

    férfiasan bevallom fingom se volt róla, hogy a napfoltok befolyásolják, de ahogy nézem ez +/- 2 watt, ami 28 ezrelék amplitúdó mindösszesen.

  • lapa

    veterán

    válasz Sotho #91 üzenetére

    akkor már inkább dugattyús gőzgép kéne. azzal el lehetne vezetrni a vákuumos kollektor nyári üresjáratát.

    ez csak ötlet, nem tudom pontosan a szükséges nyomásviszonyokat, vagyis hogy a gőzgéphez szükséges nyomáson is képes-e a koli gőzzé alakítani a vizet. ott ugye nem 100 fokon forr, de a hőcső vége nyáron 300 fok fölé is mehet.

  • lapa

    veterán

    válasz Ijk #90 üzenetére

    maga a rendkívül egészséges pvc cső a hőcserélő. a talajban 1,5-2 méter mélyen állandó 8-10 fok van, a cső megfelelő hosszon erre hűti le a levegőt, mielőtt a lakásba ér. télen szintén, csak ott felfelé melegíti (a -5-öt 0-ra pl.). ugye 1 méteren mennek a vízcsövek, azokban is 4-5 fok van (bár nem mértem, de 0 felett, ugye).

    az igazi ennek a kiegészítése lenne egy használtlevegő-hőcserélővel, de ez nálam irreális beruházást igényelne, mert a kimenő meg bejövő csövek messze vannak egymástól.

    mondom, ez kb. 40 méter 150-es cső esetén. mondják, hogy a pvc nem egy életbiztosítás, de ezek a csövek pár évet álltak már, szóval nem hiszem hogy pont a kipárolgásba halunk bele.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    a stirlingekről még pár szóban: levelezgetek ennek a gazdájával, röviden az (egyik) témakör a fluidyne típusú stirling használata felszínközeli vizek kiemelésére.

    nekem az volt a bajom a koncepttel, hogy a komoly elméleti teljesítmények mellett nem volt (lehet, hogy már van) gyakorlati bizonyíték. ebből deriváltam egy talán komolyabb teljesítményű gép tervét, aminél a méretezés nem annyira kritikus, mint a sima stirlingnél.

    később megcsináltam egy egész normális sketchup tervet, de valahova elkallódott. most csak ezt találtam kezdetleges szemléltető ábrának.

    röviden a gép lényege:

    -40-50 mm cső megy le a kútba, mondjuk 3-5 méteren van a víz.

    -a csőben alul visszacsapó szelep van, közvetlen felette pedig egy Y leágazás, szintén egy visszacsapó szeleppel. a második cső az első mellett megy fel.

    -az első csövön a föld felett egy mondjuk 2 méteres réz / alu rész van.

    -az alu csövet melegíti a vályú alakú tükör, nyomás alakul ki.

    -a nyomás felnyomja a vizet a második csövön.

    -a második cső vége a vályú mögött - felett van, egy kis tartállyal.

    -ebbe a tartályba tehát felnyomja a rendszer a vizet, mondjuk 1-2 litert.

    -amikor már nem melegszik lényegesen az alu cső, a tartályból ráengedjük a vizet egy kis szeleppel.

    -a levegő lehűl, összehúzódik és felszívja az első csőbe a vizet.

    -goto 1.

    namost ha ez egy nyílt rendszer, akkor a talajközelben felfogva a vizet van ingyen melegvizünk.

    ha zárt a rendszer és a második cső az elsőn belül helyezkedik el, akkor az első csőben a melegítés hatására képződő nyomás megtartható. ebben az esetben a második cső tartályában képződik a nyomás, amit egy szelep mondjuk 2 bar-nál (nem néztem a levegő releváns gáznyomás egyenleteit még) nyit.

    lehet még spékelni komolyabb belső kialakítással, például bordákkal a két egymásba rakott cső között.

    a dolog annyiban jobb a folyadékdugyattyús stirlingnél, hogy nyomásra képes és azért hatékony, mert hűtőközeget emel ki.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #102 üzenetére

    ez nálam pár év múlva kiderül. úgy alakítottam ki a dolgot, hogy monoton esése van, így legrosszabb esetben pár évente fel lehet tölteni 1-2 köbméter szappanos vízzel, aztán kiszivattyúzni. nem egyszerű, de ez a házi megoldás. a nagyobb rendszereket valami füsttel vagy mivel fertőtlenítik, majd ha már ott vagyunk ránézek majd mik a konkrét módszerek.

    úgy gondolom a lényeges itt a harmatpont, tehát akkor van baj, ha annyira le tud hűlni, hogy kicsapódik a nedvesség. eddig ezt nem tapasztaltam, de valóban téma lehet nagyobb távolságnál.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #104 üzenetére

    igen, a napelem azért nagyon király. én csak azon csodálkozom, hogy miért nem kombinálják tükrökkel? nem hagyományos fókuszálásra gondolok, de ha minden panel mellett lenne egy akár fix, akár napkövető tükör, akkor szerintem egyből féláron lenne a dolog. és ehhez mindössze két zsanér, egy polikarbonát vagy plexi tükör meg egy kis menetesszálas szervó kéne.

    gondolom a válasz valahol abban keresendő, hogy nem lineáris a karakterisztikája a paneleknek, de nem láttam erre vonatkozó infót még sehol.

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #110 üzenetére

    úgy gondolom az 5 évvel ezelőtti legprimitívebb mérési eredmények (mondjuk egy lavór víz meg hőmérő) is megcáfolhatták a te akkori tananyagodban szereplő értékeket. ennek fényében pedig nem biztos, hogy szeretnék a te "akkori szentírás" tudásodra építeni.

    lehet vitatkozni rendkívül komplex csillagászati meg matematikai egyenleteken évekig. a napsütés erősségét, energiáját megmérni pár fizikai állandó ismeretében annyira triviális, hogy nem tartom lehetségesnek a többezer elismert kutató meg több millió dollár értékű műholdak által mért eredmények téves mivoltát.

    szóval nevezz maradinak, de amit ennyire egyszerű megcáfolni, azt már megcáfolták. mindenkiben, aki újat alkot (lásd magad vagy magatokat) felmerül a gyanú és jellemzően a kelleténél is alaposabban ellenőrzik a máshonnan vett adatok helyességét. ez számomra azt jelenti, hogy napi átlag 50 hozzád hasonló szakember cáfolná meg egyértelmű bizonyítékokkal a dolgot.

    ettől függetlenül ha kideríted, hogy duplán süt a nap az csak jó, szóval mindent bele.

    annak, amiről írsz még mindig nem sok köze van az egységnyi, napra merőleges területre eső energiához. még akkor se, ha szinusz-koszinusz 10%-kal vastagabb a légkör, amin áthalad itt nálunk az egyenlítőhöz képest. te azt mondod, hogy jóval több, mint 1000 W felszínen, én meg azt látom, hogy a műhold 1366-ot mért odakünn és annál csak kevesebb lehet.

    szerintem az 1000w reálisan hangzik annak fényében, hogy a légkör a világossága (a koromfeketétől való eltérése) másik felét biztosan nem a földfelszín irányába veri vissza. szóval 1366w is akkor lehetne a maximum, ha az ég korom fekete lenne, vagyis semmilyen visszaverődés nem lenne. azt meg tudom, hogy fentről nézve ugyanúgy minden világos-homályos kissé, szóval visszaverődés felfelé is ugyanúgy van. esetleg nézz meg föld körüli pályán készült képeket, ugyanezt mutatják.

    a megtérüléssel kapcsolatban azt akartam kissé szerencsétlen módon megfogalmazni, hogy nem a pénzen van a hangsúly. azért próbáltam alálőni mind a napelem, mind a napkollektor megtérülési idejének. valószínúleg a kolinál a beírtnál kisebb szám (pl. "1 éven belül") kevesebb férleértésre adott volna okot. amit írni akartam az az, hogy hajrá napelem meg hajrá kollektor, a megtérülési időtől függetlenül.

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #111 üzenetére

    szép egyébként a fészekrakók, bár vagy 100 év (energiabefektetés szerinti) megtérülése lett a végén az őserdő-padlós, dupla háznyi betonnal épült, "minden gép 5 km-t került mert természetvédelmi területre épült", fél szikás-hegységet elhordós, sok fát kivágós, ezer halogénnel világítós, saccra 100+ milla költségvetésű épületnek.

    úgy gondolom rendkívül tanulságos a film olyan szempontból, hogy hogyan lőjünk túl a célon. szerintem a passzív háznak akkor van értelme, ha azt valóban a visszafogottság jellemzi. ettől azért főhőseink elég messze vannak. a bajt csak tetézi a jópár marketinges kényszerkanyar a bugyborékos kád meg infraszauna meg a popófröcsizős klozet kapcsán.

    arra nem tér ki egyébként a film, hogy végül kivették-e a legelején két méter mélyre leásott pvc csöveket. csak az van benne, hogy belül már fémmel dolgoztak. nem néztem utána, tehát ettől még valami háttéranyagban lehet róla szó.

    persze ízlések és pofonok, értem hogy a 80 m2 minimálházba nem sok reklámoznivaló fér. valószínúleg egyébként is csak az irígység beszél belőlem, mert nekem nem telt fröcskölős wc-re, most meg már egyébként is műanyag hordókba nyomnám a salakot legszívesebben.

  • lapa

    veterán

    válasz Sas madár #121 üzenetére

    a fészekrakók tán a legutóbbi előtti otthon magazinban volt, de ahogy nézem www.feszekrakok.hu-n meg lehet rendelni.

    bár reklámért szerintem ne adj pénzt, inkább tö**** le valahonnan.

    egyébként a film maga abszulút hasznos, mondhatni hiánypótló, ez a kapcsódó postomból nem jött le. én pl szabályosan kényszerítettem gazdasszonyt a megnézésére.

  • lapa

    veterán

    nem tudom mennyien emlékeznek még RGB-re, ő nagy stirlinges lett. gondolom főként mert lehet pb-gázzal hekkelni közben.

    én személy szerint azt mondom, ha valaki nagyon barkácsolni akar inkább építsen sörkollektort, azért az egy-két nagyságrenddel többet hoz vissza. otthoni körülmények között a stirling kevéske dologra építhető meg.

  • lapa

    veterán

    válasz HummeRC #115 üzenetére

    szerintem is nagyon fontosak ezek a beszélgetések, hiszen rengeteg további infóra teszünk így szert.

    a műholdas adatok gugli második találatból jöttek, szóval önmagukban ezek sem mondanak semmit. az egyetlen célom az volt, hogy ne keltsünk esetleges hiú reményeket másokban.

    mesélhetnél a kollektorépítésről. nyáron valami puffert fűt, vagy drain-back és szárazon "jár" ha túl meleg van? ha jól értem a hőcsövek fejei illeszkednek a vízszintes csőbe, de az miből van? szintén réz? mekkora teljesítményű szivattyú kell egy mondjuk 40 csöveshez és milyen átmérőjű csövezés célszerű? mondjuk egy 15 méterre lévő tároló esetében hogy nézne ki? nem akarom kitanulni a szakmát, de pár sarokszámot megoszthatnál.

  • lapa

    veterán

    válasz Sas madár #130 üzenetére

    passzolom, nekem a magazinhoz volt. talán valaki más tud forrást és elküldi PÜ-ben...

  • lapa

    veterán

    válasz lapa #131 üzenetére

    khm most látom fészekcsináló emberünk egyesek szerint az asva elnöke.

    upd: bár így képek alapján szerintem keverik.

    upd2: de, asszem mégis ő.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz dabadab #135 üzenetére

    no jó, itt főként a nagyszámú ifjoncra gondoltam. azért azokból a témákból nem sok maradt meg az utókornak.

    egyébként ha megnézed már eljutott az energiatermelésig, az egyik videón ledeket hajt a stirling. persze a hatásfok gondolom olyan amilyen, de mégis.

    személy szerint még mindig több potenciált látok a dugattyús gőzgépekben, hiszen manapság már nem nagy ügy párszáz fokos víz / gőz előállítása tükörrel / lencsével.

    ugyanannyi hővel, amivel itt a stirling működik szerintem simán lehetne egy komolyabb dinamót hajtani valami lendkerékkel. vagy legalább egy jó kávét főzni a kotyogó nevű gőzgéppel. a stirlingnek minimális a nyomatéka, épphogy legyőzi a lendkerekek tehetetlenségét.

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #116 üzenetére

    az adatok kapcsán lenne egy kérdésem: találtam egy kis programot, ami elméletileg megmutatja a nap állását. mondjuk mostanra vonatkoztatva így néz ki.

    jól értem, hogy ez most majdnem merőleges beesést (48,4 fok) jelent a naplopó műszerére?

    itt van még a minimum meg a maximum is.

    anno ezek alapján ilyesmit okoskodtam össze: szinusz, min / max szögek.

    szóval jól okoskodtam, vagy valami orbitális hülyeség, amit csináltam?

    ha jól okoskodtam, akkor mostanában van a naplopó csúcsértéke, nem?

    ja, a program.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #139 üzenetére

    oké, az végülis irreleváns hogy a napon belül mikor van a csúcs. itt én az észak-déli dologban vagyok bizonytalan.

    tehát akkor 58 fok? azmiaz? kihúzom a madzagot a napig és egy dél fele mutató vízszintes egyenessel 58 fokot zár be?

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #141 üzenetére

    akkor (ha jól tudod...) végülis majdnem jól számoltam. annyi bibi lett a szélsőértékekben, hogy a "solar noon" 1-1 fokkal több, mint amit én néztem. persze lényeges különbség, de alapjaiban jók a számok. köszi.

    upd: naja itt egyelőre olyanok érdekeltek, hogy milyen árnyékolásaim vannak a házon, meg ilyenek.

    most elsőre azt csináltam, hogy a ház sketchup modelljéhez rajzoltam pár kilométeres háromszögeket dél felé, hogy nagyjából lássam merre-hogyan. kicsit szerencsétlen tájolású pár dolog, pl a leendő sörkolit egy kerítés meg egy eresz is árnyékolja részben.

    de majd ránézek azokra a progikra is. így elsőre nekem kicsit böszmék a tetősíkból fent kiemelkedő vákuumcsövek, van pár ilyen a környéken. persze szemrebbenés nélkül így lesz, ha az a jobb, csak nem tetszik...

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Sotho #143 üzenetére

    "Mert a neten csak ilyen kis lófax stirlingek vannak kint."

    ez számomra azt jelenti, hogy "csak ilyen lófax stirlingek" léteznek. nekem még úgy tanították, hogy ami nincs a gugliban, az nincs.

    egyébként a jutubon láttam eddig egyetlen értelmes eszközt. az kb akkora volt, mint egy komolyabb autó motorja sebváltóval, a végét tábortűzbe kellett tartani, hogy kijöjjenek belőle az elektronok. valami koreai cég videója volt, gondolom az arabok azóta lebombázták az országot vagy ilyesmi. nem találtam meg azóta se.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #145 üzenetére

    ezzel megvagyok, csak nekem alulról korlátoz egy örökzöld tömörfa kerítés, ezért az eresz alatt is minden centi lényeges.

  • lapa

    veterán

    válasz Sanyix #150 üzenetére

    igen, majd akkor kapaszkodok meg ha mutatsz nekem valami energiatermelő jószágot. és ne azt az egy nasa cuccot, ami százezred miliméteres tűrésekkel űranyagokból van. olyat mutass, amit ha nem is otthon, de a helyi eszterályossal le lehet gyártatni.

    meg nem teljesen világos, hogy miért mondasz #148-ban a saját #150-nek ellent.

    gondolom a gőz --> dízel témánál érzed te is, hogy valami nem stimmel. de ha nem, elárulom: az egyik napenergiával is tud működni, míg a másik nem. innentől kezdve nekem oly mindegy, hogy 10-15%-kal alacsonyabb a hatásfoka. a bonyolultság is némiképp relatív, ha már a dízelmotornál tartunk...

    szóval gondolkodj kicsit, mielőtt oltogatod pillangóként szárnyaló fantáziámat.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    na közben megtaláltam, amit elveszettnek hittem. ez a legkomolyabb stirling, amit eddig láttam a neten:

    ST-5
    ST-5

    itt a cég, de se ár, se semmi. kicsit ilyenkor mindig gyanússá válik.

    van valami balhé ráadásul körülötte, merthogy a cínaiak ellopták a prototípust (és a logot, és még pár dolgot).

    jól néz ki meg jól is hangzik a dolog, hogy ellopódó akácerdő helyett energiafűvel fütjük a házi stirlinget és egyrészt kijön belőle az elektron, másrészt a hő 1/3-a vizet melegít, ami szintén hasznos.

    de hát ez energiabevitel részirűl azért nem otthoni naptükrös kategória.

    az viszont tuti, hogy vízkiemelésre a stirling a legjobb.

  • lapa

    veterán

    válasz Levin01 #156 üzenetére

    a szélenergia napelem mellé lehet jó (hisz akkor a töltésvezérlő meg ilyenek megvannak), önmagában elég ráfizetéses hacsak nem laksz valami (ilyen szempontból) szerencsés helyen.

    ha minden igaz a tetőgerinc fölé 6 méterrel mehetsz engedély nélkül, de ilyen magasságban a szomszéd tetők erősen fogják a szelet. még szabad területen sincs túl gyakran akkora szélsebesség, ami megmozgatna egy akármilyen kereket.

    érdemes lehet megnézni a szélkerék specifikációkat meg a jellemző szélsebességeket, a legtöbb kis szélkerék 30-40 km/h-nál kezd normálisan működni az meg relatíve szeles időt jelent.

  • lapa

    veterán

    válasz Sanyix #182 üzenetére

    én pont emiatt gondoltam a gőzgépre, mert a felépítése hasonlóbb a belső égésű motorokhoz.

    bár ahogy elnézem valami kisebb motorbicikli V-blokkja akár stirlingnek is jó lehet. mindamellett továbbra sem hiszem, hogy a stirlinget annyival egyszerűbb megcsinálni otthon. azért a gőz meg az olajok nem atmoszférikus nyomáson mennek. mondjuk egyből ott a bibi, hogy átforgatja-e a meleg levegő a főtengelyt.

    persze a gőznél meg korróziód van, szóval az se egyszerű.

    ezek a 10kw stirlingek jól néznek ki, de mekkorák? amit linkeltél 8.5 méter átmérőjű, plusz talapzat.

    1-2 kw-os parabolás kéne, szóval ez az egész nagyon gyerekcipős még. meg ha megnézed mit ad le, akkor ugyanezeket szinte mozgó alkatrész nélkül megcsinálja a napkollektor meg a napelem. tartály mindkettőhöz kell, a koli meg a PV élettartama meg biztos nagyságrenddel több, mint a brutálisat forgó stirling dugattyúé.

    még mindig azt mondom, hogy a stirling vízkiemelésre kitűnő, másra meg annyira nem. leginkább az zavar, hogy ezek a linkelt dolgok mind papírlauncs jellegűek, sehol nincs "vásárolok" gomb. szóval vagy van, vagy nincs. oké, te hetekkel ezelőtt véletlenül találtál egy árat valahol. azért ez még mindig nem napkollektor, amit már minden sarkon kapni.

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #203 üzenetére

    ez érdekelne egyébként, mert pont két hete néztem a maxon DC motorjait. annyit kell tudni, hogy kínai hulladék, a rosszabbul sikerült darabokat egyből kilövik a marsra pl.

    ...ahol aztán elakadnak a homokban pfff.

    szóval lényeg, hogy a komolyabb technológiájú DC-kre írtak 85%-ot.

    lehet, hogy az átlagos AC ezt tudja, de az átlag DC gondolom ezekkel a svájci óraművekkel nem áll versenyben.

    szóval jó lenne tisztán látni. külön téma még a brushless meg kefés kivitelek, erről se találtam túl sok hiteles forrást.

    az elekrtomos autóban ne felejtsük el, hogy elméletileg otthon is tölthető lenne, meg fékezéskor. nem azt mondom, hogy hűde hatékony napi realitás, csak azt mondom nem vagyunk olyan messze. simán el tudok képzeli egy nagy akksi + kis kondi kombót az autóban.

    a hatásfokokkal meg úgy dobálózzunk ha már nagyon akarhatnékunk van, hogy közben valamilyen géppel semlegesítjük a co2-t. persze tudom, ez nagyon messzire vezet, nem akarok "a hummer zöldebb a priusnál" irányba elmenni.

    mindenesetre egy 100 nm ház nyereg vagy sátortetejének fele is 50 nm, arra azért sok (jelenleg nem létező) olcsó napelem fér. nem tudom kiszámolni mennyi lenne az évi kivehető energia, de mindenképp jelentős.

    ja: ismerősöm számolgatott éves étlagot: 3w / nm a 17%-ra vonatkozatva. nem tudom pontosan hogy számolt, de a folyamatos 150w (50 nm) annyira nem rossz. ha van valakinek valós napelem éves átlagos (M.o.-i) teljesítményéről infója, nyögje be legyen kedves.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    ezeket kaptam gugli első találatra, nem tudom mennyire reálisak a számok.

    azt viszont érzem, hogy nagyon akarnék ilyet a tetőre.

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #210 üzenetére

    felejtsétek már el ezt a megtérülés dolgot. egyszerűen az van, hogy a mi generációnknak kell állnia a számlát. lehet odázni, de ha tényleg beüt a ménkű akkor már késő lesz pislogni mennyire megtérült volna az akár részleges autonóm energiaellátás.

    persze ha mákunk van mindenki boldog lesz és holnap elárasztják a tetőket a filléres 98%-os napelemek. csak ezt nem lehet biztosra mondani.

    a megtérülés alapja tök hibás (lásd energiaár mondjuk huszada a valósnak (megújulónak, és mégcsak nem is fenntartható megújulónak), innentől kezdve semmit nem ér.

    az ár az más dolog, a pénzed csak az aktuális lehetőségeidet mutatja. a megtérülésnek az árhoz semmi köze. és tudom, hogy ez hülyén hangzik, de hát a világ a hülye, nem én.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Sanyix #218 üzenetére

    néha azért olvashatnál figyelmesebben, megértenéd miket írok.

    nem tudom te hogy értékeled ezeket a párbeszédeket, nekem nehézségeim vannak. azt mondod vannak megoldások, aztán azt mondod nincsenek, mert az érdekek meg "nem villogtatják magánembernek". most akkor vannak vagy nincsenek? nekem az a "van", amit lehet kapni a boltban. ilyen a napelem és a napkollektor.

    a normálisabb napelemekre 20-25 évet adnak meg. azaz a 20.-25. évben az eredeti teljesítmény 80%-a még elérhető.

    "szép lassan szétégeti a nap az egészet."

    aha. megeszi a rozsda.

  • lapa

    veterán

    válasz Rive #208 üzenetére

    pont ez a rendkívül pontos szám jött ki nekem is, úgyhogy lehet benne valami.

    ha minden igaz fele terhelésen érik el a maximumot (a DC-k), innentől már csak a hőtermelést kéne megmérni.

  • lapa

    veterán

    válasz enerdzsájzer #221 üzenetére

    a biodízel ha minden igaz nem egyenlő a sütőolajjal. nem akarok a gugliról okoskodni, itt már említve lett, hogy a sütőolajat még (relatíve egyszerűen) meg kell dolgozni, hogy biodízel legyen. hogy most ez csak a dermedéspont miatt van-e azt meg nem mondom, sok helyen olvastam már pro és kontra szájtépést mindenféle korróziós meg egyéb veszélyről (adagoló kenése vagy mit emlegettek).

    mindenesetre minden (számomra) normális autó elmegy növényolajjal, a ptdtixt#&@ szupermotorok persze nem ez a kategória. viszont jellemzően másodlagos tankot vagy valami előfűtőt kell beépítened, mert egyébként nem működik. szóval nem annyira egyszerű. persze ha mittomén 1:5 kevered dízellel ez nem gond. a régi dízel merciknél is megengedett a gázolaj max. 20% benzinnel keverése rettenetes hideg esetére.

    persze jellemzően elszalad az emberekkel a ló, aztán a lopott kerozintól a használt motorolajig beletolnak mindent a tankba, de hosszú távon ez utóbbi gondolom szépen felcsiszol pár dolgot odabent.

    egyébként szerintem jó a biodízel, ha tényleg (olajban mért) nyereséggel tudod kihozni. szerintem relatíve egyszerűen számolható, mert mind a trakesz, mind a locsoló dízelszivattyú az előző évi termésből kell működjön. hogy a feldolgozás hogy néz ki pontosan, azt nem tudom, gondolom azért némiképp komplex folyamat amihez külön gép kell (az univerzális trakesszal ellentétben).

  • lapa

    veterán

    válasz frescho #222 üzenetére

    nem tudom, hogy a vékonyfilm-technológiára gondoltál-e.

    a kedvenc megmondóérték: 24 év megtérülés.

  • lapa

    veterán

    válasz enerdzsájzer #233 üzenetére

    lefordítva ezt én úgy képzelem el, hogy az egyébként is alapvető 1-2 köb szigetelt puffer víztartályba belerakom egy robogó (napraforgódízel)motorját meg ráheggesztek egy 85%-os dc motort és akkor ha merülnek a telepek vagy nagy fogyasztó lép be a hálózatba, akkor a dc motorról önindít és tolja a megfelelő számú elektront (inverterrel). ugye a kipufogáz az egyetlen veszteség, a dc 100% (15% termikus). nem tudom mennyire lehet a kipugót levegő-víz hőcserélősre megcsinálni. onnantól kezdve az egyetlen problémás a hűtő, mint többé-kevésbé folyamatos nagyfogyasztó. a terheletlen dízel hatásfoka nem az igazi gondolom. a hűtőt vagy akksiról kell hajtani dc kompresszorral, vagy valami központi kompresszorral szintén a dízel kihajtásáról. a hatásfoka is nagyobb lenne.

    ja, a kimenő teljesítmény visszacsatolható a tartályba egy elektromos fűtőspirállal pwm vezérléssel a dízel egyenletes terheléséért, de ha belegondolok kazánként se rossz. a rendszer termikus hatásfoka ez esetben ugye 100% mínusz füstgáz.

    ebbe mindjárt úgy beleélen magam, hogy szükségem lesz dízel robogómotorra. remélem van ilyen. sejtem, hogy nem egyszerű menet.

  • lapa

    veterán

    válasz enerdzsájzer #234 üzenetére

    ezt most kiszámoltam zöldségesmerci motorra. nagyon durván számolva 500.000 km-enként kell generálozni, az 70-es átlagsebességgel 7000 óra, nagyjából 1 év. ez alatt 3-szor kell leállítani és 3 évig műx. biztos egyébként, hogy optimális, folyamatos üzemben ennél jóval több az elvárható, szerintem a 10 év benne van. 65kW max teljesítmény, gondolom 2/3-adnál (?) munkapont. 41kW-ot 10 liter olaj / óra áron termel. ha ennek 70%-a megy be a hálózatba, akkor 700 huf / óra és 30 x 41 x 0,7 = 861 huf bevétel.

    161 huf / óra az max 1.400.000 huf / év, meg van egy thermálfürdőd hasra a 40kW termális teljesítménnyel.

    késő van már, az is lehet valami ordenáré hibák vannak benne. csak számolgattam, inverter ilyen méretben gondolom nem olcsó.

  • lapa

    veterán

    válasz rtom #253 üzenetére

    nagyjából ezt írtam le #235-ben, csak stirling nélkül, vízmelegítésre.

    azóta se linkelt senki párszáz wattos dízelmotort, most kicsit el is vagyok keseredve.

  • lapa

    veterán

    válasz Sas madár #268 üzenetére

    sok új ötlet már nem fog születni. ahogy írták a leggyorsabban megtérülő az átgondolt és körültekintő szigetelés. utána van a megtérülésben a sörkollektor, ha úgy van anyagod és barkácskedved. minden "komoly" napenergiás cucc ezeknél csaknem nagyságrenddel drágább a tartályok, szelepek, szivattyúk, biztosítás miatt. ettől függetlenül a következő megtérülési lépcső a vákuumcsöves vagy lapos (vizes) napkollektor. főleg igaz ez akkor, ha egyszerűen kapcsolható a meglévő rendszerhez, pl van meglévő bojler, amit melegíthet.

    a többi elhangzott ötlet / dolog nagyrésze még komolyabb beruházás, és jellemzően komoly paradigmaváltást is jelent a fogyasztó szemszögéből.

  • lapa

    veterán

    válasz Bikkrom #279 üzenetére

    ez kicsit azért hosszabb annál, hogy most összefoglaljam neked, de röviden:

    -sziget üzemű rendszert szeretnél. panel + vezérlő + akksi. ezzel 12v vagy 24v cuccokat hajthatsz, én 12v-nál maradtam. durva kábelezés kell. 24v-nál már annyira nem, de ott meg le kell felezned a feszt mindenhová (sokkal több 12v cucc van, mint 24v).

    -én permanentnél vettem a paneleket (2 x 100w kínai), mert márkásban már inkább a 200w-ra álltak rá, az meg 24v-ot feltételez. a vezérlő panelectron 30a, mert az tud akksit kondícionálni. 4 db banner 959 10 akksi van párhuzamba kötve.

    -mivel ez minimálrendszer, néha rá kell segíteni hálózatról (pl télen semmise sincs, lásd napsütéses órák száma statisztikák). szóval van még egy ugyanolyan töltésvezérlő egy használt autóakksival. amikor az igaziból elmegy az erő (10,5 volt körül), akkor 25a kapcsolóval átkapcsolok a másik vezérlőre. erre az akksin kívül egy 90w 20v noti adapter van kötve, az játssza a napelemet.

    -általában jóval kevesebb a fogyasztás, mint amit a 90w adapter (valóban 120w) nyújtani tud. ha mégis több, akkor az autóakksiból csepeg hozzá a szükséges. fontos, hogy a vezérlő csak akkor tudja az akksikat kondícionálni (szulfátmentesítés tüskékkel), ha a fogyasztók le vannak kapcsolva. mivel nálam több folyamatos fogyasztó is van, ez a dupla vezérlős megoldás jól működik. télen az adapteresről megy minden, tavasztól őszig a napelemesről. kicsit lehet játszani, mittomén valami kisebb folyamatos fogyasztót / fogyasztókat kora tavasszal-ősz végén vagy tartós rossz időben adapterre raksz.

    -szinte semmi hagyományost nem tudsz vele hajtani, annyira kevés amit kapsz. nálam világításra 12v led rendszer lett kiépítve, nagyon hatékony. megy még egy szerver, ami gyakorlatilag a világ legtakarékosabb notija. ezen megy web, mail, cctv, dvb-s, desktop, fájlszerver, egyéb. a modem és a tuner szintén 12v. a szerver meg egy második ugyanilyen minimálgép egy darab autós töltőn közösködik. kamerák, elemtöltők mennek még erről.

    -a lakásba úgy megy be a levegő, hogy egy 15 centis pvc cső lett leásva (eddig) 10 méter hosszan, 2 méter mélyre. ez 0-5 fok körülre melegíti a -15 fokos kinti levegőt is, mikor 4 db coolink swif2 (a 3w verzió) átnyomja rajta. lakás egyik végében bejön, másik végében egy helyen megy ki. szóval ez végülis napelemes fűtés, hőszivattyú ha úgy tetszik.

    -napkoli még nincs, de a szigetelés, nyílászárók, tömegkályha és a napkoli sokkal jobban megtérül, mint a napelemezés. a napelemezés a fentiek szerint kb. 10 év vagy több megtérülés.

    -napkoli kapcsán kusztom rendszer lesz, már becsomagoltam egy óriástartályt hozzá. a napkoli napelemről fog működni, ha sikerül vezérlés nélkül (közvetlenül kisebb panelre kötve). a termelt meleg a fűtésen túl a hidegvízbe lesz belerakva, a mosogató és mosógép annyival kevesebbet fog fogyasztani. azaz áramot is lehet termelni napkolival.

    -érdekes még a fentiek kapcsán a peltieres tömegkályha téli energiatermelésre, és a vízkiemelés nyári csúcsidőben. ezek majd egyszer lesznek. részemről ennyit tudok segíteni, egyszer lesz majd cikk róla.

  • lapa

    veterán

    válasz Bikkrom #279 üzenetére

    ja, porszívó linuxos verziója nyilván seprű-felmosórongy, a mosógép egy, az enyémnél mondjuk 4x nagyobbra skálázott rendszerről (brutál árú inverterrel) már eldöcög. fontos, hogy meleg vizet kapjon, mert napelemmel fűtőszálat hajtani szimpla hülyeség.

    a panelek bírják 20+ évig (bár én inkább kicsit hűtöm őket), de a mélykisülésű akksik komoly igénybevételnél kb 1000 ciklust bírnak. lehet számolgatni, névleges Ah 80%-át tudod kivenni egy ciklusban.

    fontosabb a locsolás a kiskertben, mint a halak. ahhoz is kell pár tartály. van egy elvi modellem parabolás-gőzgépes vízkiemelésre, csak meg kéne építeni. esetleg rákereshetsz a fluidyne stirlingekre is, egy pár elkötelezett már elért eredményeket. b tervnek ott a kis teljesítményű szivattyú csúcstermelésre, aztán csepegtető minimál-nyomásra belőve.

    a sörkoliban figyelj a lehető legnagyobb keresztmetszetekre, akkor simán kihajtható pár fentebb említett 12v ventivel. ha rajta vagy az ügyön biztos láttad, van aki közvetlen panelről hajtja ki. mindenképp érdemes lehet összekötni a talajszondás rendszerrel, télen fűt nyáron hűt. levegőt mindenképp kell cserélned, mert hermetikusra kell szigetelned. persze vályog rulez, de rendes ablakok-ajtók, ügyelni a teljeskörű esőelvezetésre + ha már száraz akkor mehet rá a polisztirol.

    ebéd sütés-főzés megfelelően kialakított frédibéni konyha, kisebbekhez pl tűzkorsó, parabolás vízforraló, sparhelt. nagyobb cuccokhoz a tömegkályha kemence része.

    [ Szerkesztve ]

  • lapa

    veterán

    válasz Bikkrom #282 üzenetére

    szerintem a 20 millás passzívháznál elnéztél egy nullát. vannak ökofaluk, néha el is lehet menni megnézni mit csinálnak. van ott gyökérzónás szennyvízkezelés meg minden menő tanyasi cucc.

    amcsi fickó használt gumiból (is) épített földházat, de a sima vályog sokkal praktikusabb. ja, most nézem tán az earthship pont az. ha ősdízel mercije van akkor egyre gondolunk.

    szürkevízhasznosításnak megteszi, ha nem ereszted le zuhanyzáskor a vizet, hanem átlapátolod valami nagy klozettartályba. ikeában kapni 130 lityis bödönöket, pont elég egy családnak. persze gyakorolni kell a technikát.

    ezek amúgy romantikusan hangzanak, de a kádból víz kimeregetés például kitűnően alkalmas a dolog nemviccességének bemutatására. szóval nap mint nap vizet húzni a kútból meg begyújtani meg állatokat etetni annyira nem buli, mint amennyire messziről látszik. pláne nehéz hitelesen csinálni természeti erőforrásokból, nem csak brutál pénzeket beleölve a technológiába (lásd ahogy a napelemes meg hőszivattyús meg passzívházas rendszereket árulják).

    nemrég volt rövid videóriport egy építész házaspárral, akik minimálbüdzséből (használt kisméretű tégla, használt cserép stb) passzívház-minősítéshez legalábbis közeli kuckót raktak össze. nem nagyon kerestem de nem találtam konkrét leírást (ha jól sejtem két rétegű téglafalak cellulóz töméssel vagy valami hasonló). itt egy vidi, lehet kutatni.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák