Új hozzászólás Aktív témák
-
Először is köszönöm mindenkinek (előre is) a visszajelzéseket (kulturált hangnemben a negatívat is!
)! 
@Szabaka: A Szaljut-7 is része lesz a cikksorozatnak, valahol a IX. - X. rész környékén...
Röviden előzetesnek annyi, hogy a szovjetek végig úgy gondolták, hogy az űrsikló egy katonai eszköz lesz, amivel nukleáris csapásméréstől kezdve az űrállomások begyűjtéséig mindenféle galád dolgot fognak csinálni. Eleve ez vezetett az egész szovjet űrrepülőgép-programig, merthogy az volt a cél, hogy kell egy pont ilyen nekik is...
Az űrrepülőgép rakterének méreteit az USAF (illetve a kémműholdakat felügyelő NRA) határozta meg, hogy a KeyHole-11 és -12 kémműholdak beleférjenek. Az, hogy a Szaljut-7-est visszahozzák a Földre, már csak azért is reménytelen próbálkozás lett volna, mert hivatalosan 14,4 tonnát tudott visszahozni az Űrsikló, de az első, a Columbia még ennél is kevesebbet, mivel a tervezettnél nehezebb lett. A Szaljut-7 tömege viszont csaknem 20 tonna volt, szóval ha azt vissza akarták volna hozni, akkor először le kellett volna "csapolni" amit csak lehet (víz, hajtóanyag, oxigén, stb.), ezt megcsinálni a világűrben egy olyan űrállomással, amelynek a pontos működését nem ismerik, sacc per kábé esélytelen kategória...
Szóval a történet annyiból igaz, hogy a szovjetek féltek ettől, de a félelemnek gyakorlati alapja nem volt, és a Szaljut-7 megmentésére tett erőfeszítések semmi köze ehhez. Attól féltek valójában, hogy ha nem irányítottan tér vissza a légkörbe az űrállomás akkor akár lakott területen is földet érhet, és egyfelől emberéletekben tehet kárt, másfelől a Szovjetunió nemzetközi megítélésén ronthat...
A film maga látványos, és a súlytalanság illetve a világűr bemutatása miatt bőven megéri megnézni. De hogy finoman fogalmazzak, a történelmi hűség terén nagyon lazán követi a valóságot, és túl nagy teret engedett a művészi szabadságnak....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Az IV. részben kerül sorra, előtte még lesz Voszhod-program és a szovjet Holdprogram első korszaka...
Így néz ki a Logout oldalam most, fent a még nem befejezett cikkek (valójában a Szovjet/Orosz űrhajózás sorozat a VI. részig már készen van, sőt, UnA előzetesen lektorálta), alul a már lektorált, megjelenésre váró cikk...
Szerk.: Lenry megelőzőtt...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#15
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#14
válasz
Tuco Ramirez
#14
üzenetére
Leírtam a véleményemet az előző rész hozzászólásainál... Konkrétan itt.
Nem szeretnék konteós dolgokat a cikkekbe keverni, így is éppen elég fejfájást okoz, hogy folyton előkerülnek, és lehet cáfolni őket állandóan. Ha elolvasod a cikket, lehet látni, hogy így is mennyi elhallgatott, érdekes háttérsztori van a szovjet rakéta- és űrprogramban (Nyegyeljin-katasztrófa, Lajka vagy Gagarin űrrepülésének elhallgatott részletei, Tyereskova esete, stb.) Ezek nagy többségben az űrprogram prominenseinek (Csertok, Kamanyin, Misin, Glusko, stb.) visszaemlékezéseiből és naplóiból kihámozott dolgok, és ezek is már "előszűrtek" (pl. Kamanyin és Glusko folyamatosan ekézte Koroljovot és Misint, míg Misin és Csertok visszaemlékezései teljesen más képet festenek érthető okokból...).
Egy Nyegyeljin-katasztrófa kiderülése után most tedd fel saját magadnak a kérdést: valóban reális az, hogy Gagarin előtt a szovjetek valóban embert (sőt, nőt) indítottak, és erről semmi, de semmi feljegyzés nem maradt? Itt most ismét kiemelném az űrhajósnő esetét, mert hát eleve az űrhajósprogramot Kamanyin vezette, és neki is harcolnia kellett a női űrhajósprogramért a katonai vezetéssel, mondván, hogy igenis erre szükség van (a katonai vezetést nemcsak hogy nem érdekelte a dolog, de plusz ellenezte, mondván nincs női vadászpilóta, így végül Kamanyin és Koroljov a politikai kapcsolatok révén mozdította előre a későbbi Vosztok-6 repülést...).
Szóval a személyes véleményem, szigorúan OFF-ban, hogy mindenki kerülje el a megnevezett könyvet jó messzire, és összeesküvés-elméletek helyett inkább a valóságot próbálja megismerni. A valóság is éppen elég érdekes és olykor bizony szomorú / szörnyű, nem kell még plusz hazugságokkal rárakni egy lapáttal, csak hogy még látványosabb és rémisztőbbnek tűnjön...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#19
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#16
válasz
Tuco Ramirez
#16
üzenetére
Ami az általad felvetett kérdést illeti: Nem tudhatjuk.
De, tudhatjuk, lásd a belinkelt hozzászólásban kifejtett esetet, mely szerint a Nemere szerint felhozott olasz rádiósok valójában kizárt, hogy a Vosztok kapszula rövid hullámhosszú rádióadását foghatták volna (az oroszok is csak pár száz km-ről tudták fogni, Olaszország meg vagy 3000km-re volt pl. a Vosztok-1 útvonalától, márpedig a visszatéréskor csak rövid hullámhosszú adó maradt a Vosztok visszatérő moduljában...).
Én sem vagyok a konteók híve, de tény, hogy az oroszok az egész űrprogramjukat (ellentétben a NASA-val) a kezdetektől fogva szigorúan titkosan kezelték, és mindig csak utólag jelentettek be egy-egy indítást. Persze csak a sikereseket, a kudarcaikat többnyire egyszerűen elhallgatták.
Ez a szovjet időben volt rendszer, éljen a politika, mert a rossz híreket el kell kerülni minden áron...
De pont ezen változtatott a hidegháború vége, mikor sok mindenre fény derült - mi történt volna, ha nem hozzák nyilvánosságra a Nyegyeljin-katasztrófát, az egész N1-L3 holdprogramot (aminek egyes elemei ma már múzeumban megtekinthetőek), vagy adott esetben a fenti cikkben részletezett problémákat a Vosztok űrrepüléseknél?
Mennyivel szebben nézett ki az, hogy Gagarin útja eseménytelen volt, vagy hogy Tyereskova űrrepülése is tökéletesen zajlott le? Mégis kiderült, hogy korántsem voltak ezek az utak olyan szeplőtlenek...
De tudhatunk a női Voszhod űrrepülés-tervekről (pl. Voszhod-5 @ SpaceFacts.de vagy Voszhod-5 @ Astronautix.com) és így tovább... Ha valóban érdekel a dolog, találhatsz bőven forrásokat, amelyek a témával foglalkoznak. És nem Nemerei szinten...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#21
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#20
válasz
Tuco Ramirez
#20
üzenetére
Ha például a 60-as években a Szovjetunióban történt volna meg egy Apollo-1-hez hasonló tragédia, jó eséllyel soha nem tudjuk meg.
Idézet egy elkövetkező cikkből:
Valentyin Bondarenko űrhajós-jelölt 1961. március 23-án egy alacsony nyomású, 50%-os oxigéntartalmú légkörben végzett teszt közben véletlenül a forró főzőlapra dobott egy alkohollal átitatott vattacsomót, amely lángra kapott, a tüzet gyapjú ruhával próbálta eloltani, de az oxigéndús légkörben az is egyből lángra kapott. Mivel a tesztkabin ajtaja kifelé nyílt (a nagyobb légköri nyomás ellenében), így azt nem tudták kinyitni, amíg a benti nyomást nem növelték meg. Mire fél óra után sikerült a kabinba bejutni, annak a belseje kiégett, Bondarenko egész testén pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, végül 16 órával később a kórházban belehalt sérüléseibe...
Bondarenko esete ugye a hasonló körülmények (oxigéndús légkörben történt tűzeset) miatt jó analógia az Apollo-1 esetére. Bondarenko ugye az egyike annak az 5 űrhajós-jelöltnek, akit végül kiretusáltak az első űrhajós-kiképzésen átesettekről készült fotóról.
1986-ban derült fény az esetre, a kísérletet felügyelő egyik orvos visszaemlékezéseiből...
Ezt csak azért hozom fel, mert arra példa, hogy az elhallgatott katasztrófákat már nagy eséllyel megismertük. A különféle rakétaindításokról is különféle források állnak rendelkezésre a kereszt-ellenőrzések miatt (innen tudunk egy csomó sikertelen indítási kísérletről ugye). Szóval elég jó források vannak arra, hogy mikor mi indult a szovjet űrprogram keretében a világűr felé...
Én sem zárom ki azt, hogy még fognak kiderülni dolgok, hiszen kérdések vannak bőven, lásd még például Gagarin halála körül (a téren Leonov visszaemlékezése tűnik a legvalószínűbbnek (egy felelőtlen Szu-15-ös pilóta hangsebességgel törte át a felhőzetet a MiG-15UTI mellett, de ez nagyon rossz fényt vetett volna a PVO-ra, ezért nem hozták nyilvánosságra és ebben Kamanyin is benne volt könyékig) - de az sem annyira szélsőséges, inkább szomorú...), de afelől elég biztos vagyok, hogy "eltitkolt halott kozmonautákról" azért nincsenek információk, mert egyszerűen nem léteznek ilyenek...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Vesporigo
#22
üzenetére
Hogyhogy engedték Tyitovot az USA-ba utazni a szovjetek, ráadásul pár hónappal a visszatérése után?
Propaganda, Kennedy elnök invitálta meg a szovjet űrhajósokat (igazából Glenn útját propagálva ez által), Gagarint nem engedték (őt Japánba küldték), Tyitovot igen. Az ilyen látogatások később is általánosak voltak, mind a szovjet, mind az amerikai űrhajósokat keresztül-kasul utaztatták a világot. Igen, a szovjet űrhajósok szabályos kísérettel utaztak...
Ilyen eset volt pl. amikor Gagarin (Vosztok-1) és White (Gemini-4) kezet fogott a Párizsi légishow idején...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ez teljesen offtopic, de a Quantum-al elérte a Firefox, hogy másfél évtized után leszokjak a használatáról.
Utálom a Chrome alapú böngészőket a memóriaigényességük miatt, de jelenleg vegyesen azt, illetve a Firefox forkokat (Waterfox, Pale Moon) próbálgatok, mert a legfrissebb Firefox-al meg nem jelenő videók, képek, problémás elérések és megjelenítések böngészőből futtatható remote GUI-knál, stb.
Amit ők innovációnak gondolnak, az a felhasználónak egy használhatatlan böngésző, teljesen kifordult az egész Mozilla mára magából...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A szomorú az, hogy ott is voltak, akik szerették volna leállítani a veszélyes műveletet, mielőtt nagyobb baj lett volna, de a döntéshozók figyelmen kívül hagyták őket. Konsztantyij Gercsik próbálta az embereit védeni, de Nyegyeljin a felettese volt, nem tehetett semmit. Gercsik egyébként a rakéta mellett állt, mikor a baleset bekövetkezett, a hajtómű beindulásakor keletkező légnyomás elrepítette az indítóállás mellől, így súlyos traumatikus sérülésekkel, illetve szinte az egész testén harmadfokú égési sérülésekkel, de túlélte a katasztrófát...
Ez a fajta mentalitás egyébként még évtizedekig jellemző volt, a Vosztok / Voszhod / Szojuz / Proton / stb. rakétáknál, lásd Vosztok-5 esetében az indítóálláson cserélték ki a feltöltött rakétán egy giroszkópot...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A logika mondjuk pont az ellenkezőjét veti fel, mégpedig, hogy ennyi folyamatos kudarc, hiba és sikertelenség közepette pont az emberes küldetések sikerültek elsőre...
Elolvastad a cikket? A Vosztok esetében is több sikeres kutyákkal végrehajtott Vosztok-űrrepülés után küldték csak fel Gagarint, és ott is bizony nem sokon múlt az, hogy rosszul végződjön az útja (magas pálya, leválni nem akaró műszaki modul, a szkafanderének szelepét alig tudta kinyitni, majd csaknem a Volga folyó fenekén végezte)...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
No offense, értem mire céloztál, csak ugye a helyzet az, hogy nagy általánosságban a szovjeteknél csak kipróbált, világűrből sikeresen visszatért, letesztelt űrhajóba engedtek embert.
Ez így volt a Vosztok és a Voszhod esetében, később emiatt nem repülhetett ember az L1 / Zond holdmegkerülő űrhajóval, illetve a Szojuz esetében is így indultak, csak aztán a felső nyomás és Misin ilyen téren való teljesíteni akarása miatt engedték a Szojuz-1-et elstartolni Komarovval. Aminek egy katasztrófa lett a vége...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nekem úgy tűnik, hogy a cikk szerzője számára a néhai Szovjetunió a gonoszként létezik, és nem is titkoltan ellenszenves. Kár, mert a tárgyszerűség jobb volna.
Figyelembe véve a tárgyilagosság kérdését, miért is zavar, ha a Szovjetunióról nem csak dicshimnuszokat ír valaki?
A tárgyilagosságra nagyon ügyelek, függetlenül attól, melyik országról van szó - engem a legkevésbé sem érdekel, hogy milyen nemzet űrprogramjáról van szó. Sose befolyásolt ilyesmi, a jót, a rosszat leírtam, leírom mindegyikről...
Hozzáteszem, hogy az USA űrprogramjára ugyanolyan hatalmi harcok voltak jellemzők, sőt, ott még a különböző tőkés csoportok közötti versengés is súlyosbította a helyzetet, miközben lényegesen több pénz volt rá, mint a SZU-ban.
Ettől semmisek lettek talán a Szovjet űrprogram belső hatalmi harcai?
A szerző az orosz nevek átírásában következetlen. Hol az angol, hol a magyar helyesírásnak felel meg, ahogy ír (lásd pl: Ustinov), hol valami fura keverék van, mert az egyik helyen lágyítja a mássalhangzót, a másikon nem. Érdemes volna egységesíteni.
Miután nagy mennyiségű szöveg, előfordul, hogy benne maradtak ilyenek, a jobbító szándékű javaslatokat természetesen örömmel fogadom. Especiel Ustyinovot is írják Ustívonnak (én rövid ível, ahogy te írtad, egyszer sem írtam le eredetileg sem) és Usztyinovnak, a cikk írásának elején az utóbbi, később az előbbi átírást használtam - itt benne maradt a régi. De sajnos korántsem egységes az átírás nyelvtana (Nyegyeljin vs. Nyegyelin például...). Most ebben a részben is a későbbi részekben használt Usztyinovra javítottam át a nevét.
Gagarin egykori naplójában is szerepel a pörgés, és - ugyan csak egy-egy szóval, de - több helyen is szól arról, hogy a sikeres repülés nem volt tökéletes.
A részletekre viszont csak a Szovjetunió széthullása után derült fény...
Olyan apróságokról nem is szólva, hogy a szovjet űrhajósok szárazföldre érkeztek, amit az USA-nak sok éven át nem sikerült megoldania.
1.: Az, hogy a szárazföldre, azon belül is csak a Szovjetunió területére térhettek vissza a szovjet űrhajók, irgalmatlan kötöttségekhez vezett, egy nap csak 3-4 keringési periódusban volt lehetőség a visszatérő manővert végrehajtani. Ez komoly problémákhoz vezett a Vosztok-5, Voszhod-2 és a Szojuz-1 esetében is, például.
2.: Az amerikai megoldás jelentős előnyökkel járt, mivel sokkal szétszórtabban tudtak visszatérési pontokat létrehozni, így ők 2-3 keringési periódusonként visszatérhettek, ha szükség lett volna / szükség volt rá (külön az Atlanti és a Csendes-óceánon). A Gemini program esetében mérlegelték a szárazföldre való visszatérést, de elvették, nem kis részben emiatt...Gemini felfújható szárnyas koncepció a szárazföldre való visszatéréshez:
3.: A szovjetek is nagyon szerettek volna a tengerre visszatérni, de nem voltak meg a lehetőségeik ehhez. A Holdmegkerülő Szojuz 7K-L1 (és a Holdraszállás után visszatérő Szojuz 7K-LOK) űrhajók tartalék-visszatérési pontja az Indiai óceán lett volna, de az emberes repüléshez szükséges mennyiségű repülőgépet, helikoptert és hajót sose kapta meg az űrprogram. A személyzet nélküli Zond misszióknál a tengerre szálásra sor került, de ott ugye mások voltak a szükségesnek ítélt reakcióidők / repülőgépek és hajók mennyisége.
A Zond-5 az Indiai óceánon - igen ez egy Szojuz (7K-L1) visszatérő modul, amely embereket is szállíthatott volna, illetve hát eredetileg arra szánták:
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#74
Cifu
nagyúr
Tuco Ramirez
#68
válasz
Tuco Ramirez
#68
üzenetére
Először is cskadar eredeti hsz-e ebből a szempontból részigazságokat hordoz, hiszen akkoriban sokkal több aerospace (nincs jó magyar szó rá, repülőgép- és rakétatechnológiában érdekelt) cég működött, akik éles versenyben álltak egymással a zsíros NASA megrendelésekért.
Viszont az adott kérdésedet tekintve... Az űrkutatás külön téma, azzal állami űrügynökségek foglalkoznak igazán (NASA, ESA, CSA, stb.).
Az tény, hogy az 1990-es évek vége után a versenyhelyzet megszűnt, ezért pedig részben az állam a felelős. Volt az 1990-es években egy nagy katonai tender, az EELV, amely csökkenteni szerette volna a katonai megrendelések kissé túlárazott rakétaárait. Csakhogy az EELV óriási baklövés lett. A Boeing, miután összeolvadt a McDonnel-Douglas céggel, és "megkapta" a Delta-IV-et, az EELV tender egyik résztvevője lett. Nagy fölénnyel meg is nyerte az Atlas-V rakétával induló Lockheed-et. Csakhogy aztán 'kiderül', hogy a Boeing az EELV tender alatt felvett pár ex-Lockheed-es illetőt. Akik többek között a Lockheed pontos tenderadataival is magukkal vitték új munkáltatójukat. Büntetésül a Boeing-tól elvették az EELV indítások nagy részét, és odaadták a Lockheednek. Az ügyből elhúzódó bírósági tárgyalás lett, aminek a végén 'fentről' azt a javaslatot adták, hogy hozzanak létre közös céget és kész. Így is lett, ez lett az ULA. Apró probléma, hogy ezzel megszűnt mindenféle verseny, lévén az ULA-n kívül komolyabb rakétafejlesztő cég ekkor még nem nagyon volt, talán az Orbital ATK lehet említésre méltó, de nem volt olyan rakétája, amely akár az EELV-nek, akár a NASA nehezebb küldetéseinek megfeleljen.
A költségeknél nem számították bele az EELV tendernél juttatott támogatást, 2x 60 millió dollár a tender első körében a Boeing és a Lockheed részére, majd 2x 500 millió dollár az EELV második körében, a hordozórakéták végleges kifejlesztésére, érdekesség, hogy ekkor mindkét cég vállalta, hogy minden extra költség őket terhel, ám ilyen nem történt.
Mindkét cég úgy számolt, hogy a kereskedelmi indításokkal tudják tartani az akkor 100 millió dollár alatti költségeket (~75 millió per indítás 1998-as árfolyamon), csakhogy a kereskedelmi indítások terén korántsem álltak olyan jól, az orosz (Proton, Szojuz) és európai (Ariane 5) konkurencia mellett nem igazán rúgtak labdába, aztán még megjelentek a kínaiak is a porondon a Hosszú Menetelés 2-vel, így az Atlas V. és a Delta IV (Heavy) rohad ritkán látott kereskedelmi megrendelést. Az egyedüli megrendelők a NASA és a védelmi minisztérium volt. A Pentagon ezt úgy hidalta át, hogy a Buy 3 opció esetében (2000-es évek elején vagyunk még mindig) már 100 millió dollár per indítás volt a megállapodás.
Innen jutottunk el oda, hogy az ULA kiharcolt egy 800 milliós alapszolgáltatási díjat, és ~120-125 millió dolláros indítási díjat, ami a 2010-es években 300 millió fölé nőtt.
Gyakorlatilag a SpaceX és a Falcon 9 megjelenéséig sem a NASA, sem az amerikai katonai megrendeléseknél nem volt verseny. Semmilyen.
Pont ezért támadta meg az EELV beszerzéseket a SpaceX, hogy ő is hozzáférjen a húsos fazékhoz, lévén az ULA egyetlen Atlas-V indításért 380 millió dollárt is elkért (ma a listaára 150 millió dollár egyébként), és Musk is a listaáras (akkor) 60 millió dolláros ár helyett 90 millió dollárért kínálta a Falcon 9 v1.1-et. Csakhogy még így is brutálisan olcsó volt az ULA-hoz képest...
Amit a SpaceX-től nem lehet elvitatni, az az, hogy nélküle nem indult volna el verseny. Csak a margóra: ezt viszont a NASA egyik "szakadár" vezetési ága hozta el, akik a kereskedelmi megrendelésekben látták a költségek csökkentésének lehetőségét, és új piaci szereplők felemeléséről döntöttek. Ez volt a COTS (Commercial of the Shelf) tenderek esete, és a NASA maga döntött úgy, hogy versenyt indít, ahol egyébként a Lockheed és a Boeing nem nagyon tudott labdába rúgni, mivel az EELV tender és a NASA másik ága alapján húzott ARES / Orion illetve SLS / Orion programja "zsírosabb" bevételekhez juttatta. Ez is megfordult azóta, a Boeing ugye indult és az egyik nyertese lett a NASA CCDeV tenderének, amely ember szállítására képes űrhajó kifejlesztéséről szól (a CST-100 / Dreamliner), de itt is nagyon ügyeltek arra, hogy nehogy az Orion űrhajó feladatát ellátni képes megoldást tegyenek le az asztalra...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A szovjet űrprogram meghatározó alakjai, egy kis sorvezető, ha a nevek esetleg nem csengenek elsőre ismerősen.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
)! 
Új hozzászólás Aktív témák
lo A Vosztok űrprogram rövid története a világűrt elsőként megjárt és onnan visszatért élőlényekkel.
- Cyberpunk 2077
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Automata kávégépek
- Masszív előrelépésnek tűnik a Zen 5
- Dragon Age: Origins
- Anyagi katasztrófára figyelmezteti az Apple-t a brit média
- Ukrajnai háború
- Autós topik
- LEGO klub
- További aktív témák...
- 3D bérnyomtatás és egyedi megrendelések teljesítése PLA, PETG anyagokból 70+ színárnyalattal!
- Nikon D5300 + objektív, makulátlan vadonatúj állapotban
- Új LENOVO THINKBOOK 13s G3 "Kis Gamer" Ultrabook 13,3" -40% Ryzen 5 5600U 8/512 WUXGA IPS RADEON 2GB
- -100e Ft Dell Latitude 5440:i5 1345U,16GB,512GB,Iris Xe,vil.MAGYAR bill,Win11, 3 év Dell NBD gari
- Rózsaszín Párduc , i5 12400F , RTX 2060 , 16GB 3200MHz , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest