Új hozzászólás Aktív témák

• #5 pilóta nagyúr UnA #4

  Új Válasz 2018-03-24 13:14:56 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  pilóta

  nagyúr

  válasz UnA #4 üzenetére

  Miért ne mondana? Az oroszok sokkal többen vannak kevesebb GDP-re, és sokkal szarabbul is élnek...

  Aki él és nem boldog, az téved!

• #7 pilóta nagyúr UnA #6

  Új Válasz 2018-03-24 14:27:20 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  pilóta

  nagyúr

  válasz UnA #6 üzenetére

  Még mindig nem értem a logikádat. Adva van egy egyenes arányosság, vagyis több GDP jobb életminőség. Egyszerű dolog, szépen mutatja.
  Persze nüansznyi különbségek lehetnek, egyik országnak kicsit több a GDP-je, a másiknak kevesebb (adott lakkosságra számolva), mégis a másik él jobban, mert ügyesebben osztják el (mittomén, kisebb a korrupció stb.), de azért nagyságrendi eltérések nem nagyon vannak. Vagyis pl. olaszországnál, ahol negyed annyi lakos állít elő több nemzeti összterméket, mint a szovjetunióban anno, és kb. 10-szer jobban éltek. Mondjuk ennyiből igazad van, mert csak 5-ször kellett volna jobban élniük, de ez pont az irtózatos fegyverkezés és űrprogram (na meg a brutális pazarlás és korrupció) miatt volt...
  Ebbe is buktak bele, egyszerűen nem termelték meg, amit elköltöttek a hadseregükre.

  [ Szerkesztve ]

  Aki él és nem boldog, az téved!

• #9 pilóta nagyúr UnA #8

  Új Válasz 2018-03-24 14:55:50 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  pilóta

  nagyúr

  válasz UnA #8 üzenetére

  Mondanál példákat, ahol magas GDP-jű országbéli emberek rosszul élnek szemben egy alacsony GDP-jűvel, ahol meg jól?

  Szerintem nem sokat találsz. Persze lehetnek kivételek, amik erősítik a szabályt, de azok jellemzően valamilyen diktatúra, ahol az ásványkincsekből élnek, magas a korrupció, és hülyeségekre költenek.

  A szovjetúnió gazdasági súlyához képest elképesztő összegeket költött fegyverkezésre, ezen belül is űrprogramra meg még elképesztőbbet, de ha ezt leszámítjuk, akkor kb. olyan életszínvonal volt, amilyet a termelés indokolt, vagyis igencsak szerény...

  [ Szerkesztve ]

  Aki él és nem boldog, az téved!

• #12 Cifu nagyúr UnA #10

  Új Válasz 2018-03-24 16:39:18 #12

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  nagyúr

  válasz UnA #10 üzenetére

  Ilyen hullámvölgyek és hullámhegyek voltak benne, de az erőforráshiány végig érezhető volt.

  Az elején (1950-es évek vége és 1960-as évek eleje) eléggé szerény összegeket áldoztak rá összességében, sokatmondó, hogy az 1960-as években tucatnyi különféle ballisztikus rakétát fejlesztettek ki, amíg a "civil" ágon gyakorlatilag az R-7 folyományokon túl csak az UR-500K és az N-1 programra költöttek komolyabban - emiatt az R-7 alatti rakétaigényt átalakított ballisztikus rakétákkal oldották meg (Dnyepr, Kozmosz és társai). Aztán 1967-68 környékén volt egy nagy megugrás (ami célzottan az UR-500K/L1 Holdmegkerülő, N1-L3 Holdraszállás és az Almasz (OPSz/DOSz) űrállomás programnak ment), kb. 1973-74-ig. Ott volt még egy nagy megtorpanás, kb. 1979-ig, itt szinte csak folydogált a már korábban elindított OPSz katonai illetve DOSz civil űrállomás program, de más jelentősebb fejlesztés nem nagyon volt (a háttérben elindult 1977-ben az űrrepülőgép- és a hozzá tartozó Enyeriga hordozórakéta program, de ekkor még relatíve kisebb lendülettel). Ami itt figyelemre méltó, az az Interkozmosz program, de ha végiggondoljuk, gyakorlatilag ügyesen megoldották, hogy politikai erényt kovácsoljanak abból a tényből, hogy 3 hónap volt egy Szojuz kapszula szavatossága a világűrben, így a tartós űrállomás-látogatásoknál cserélni kellett a Szojuzokat. Ezt használták ki politikai célra.

  1979-80 körül volt egy újabb megugrás, csakhogy komoly áron - a katonaság és a politbüró igényeit kellett kielégíteni. Az Enyeriga és az első útján elvitt Poljus katonai műhold gyakorlatilag "lerabolta" az űrprogram erőforrásait, aztán az űrrepülőgép program folytatta ezt. A Mir űrállomás program kis túlzással az 1970-es években gyártott Űrállomásprogram-maradványokból lett összelegózva.

  Ha a katonai programokkal vetjük össze (tengeralattjáró-építés, harckocsi-építés, stb.), akkor az űrprogram nem kapott kiemelt figyelmet soha, illetve ha kapott, az is politikai érdekek mentén lett leosztva (Holdprogram, űrállomás-program, űrrepülőgép-program). A civil programok kis túlzással a morzsán éltek...

  Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák