Keresés

Aktív témák

  • talina

    csendes tag

    Kedves Doktornő! (ugye nem baj, ha egy ilyen átfogó írás után így nevezlek...)
    Életem során én azt hiszem megéltem majdnem minden itt leírt érzelmi állapotot. Első babót terveztük és hála az égieknek - akik bizonyára tudják, hogy mennyire utálom a bizonytalanságot, és ha valami nem úgy, akkor és ott történik, ahogy én szeretném - megkíméltek minket a hónapokig, évekig tartó próbálkozástól. Amikor már a laborleleten is megláttam a kis plusz-jelet, hihetetlen, szinte fizikai öröm öntött el a lábujjaimtól a fejem búbjáig. (itt nem kell rosszra gondolni :B ) Luca megszületett még a szülést is egy hang nélkül bírtam végigcsinálni, teljesen "egyben voltam". Szerelem volt első látásra majd két évig.

    Aztán fel kellett ébrednem, ismét két vonal volt a terhességi teszten. Erről nem szívesen beszélek senkinek, úgyhogy csak itt utoljára említem a "nem-tervezett" terhességemet. Réka már fogantatásakor sem zavartatta magát, élni akart és valami csodával határos módon meg is fogant. Váratlanul ért. Napokig pityeregtem. Nem tudtam, hogy miből fogunk megélni, hiszen nekem a második babó után már nem járt a gyed, stb - tehát az anyagi dolgok is nyomasztottak. Másrészt valahogy úgy éreztem,hogy Luca és Anya közé áll valaki. Emlékszem, a védőnéninknél bőgtem el magam, neki meséltem csak ezekről az érzésekről. Úgy éreztem, cserben hagyom a nagyobbik lányomat. Az abortusztól mégis rettegtem. Akkor először megkerestem az abortusz.lap-ot, ahol végül nem mertem megnézni a Néma sikoly c. filmet.

    Már négy hónapos terhes voltam, amikor teljes szívemből kezdtem örülni az új jövevénynek. Viszont a szülés nehéz volt, sokkal fájdalmasabbnak éltem meg, mint az elsőt. Aztán amíg a kórházban voltunk, minden rendben volt. Volt tejem, Réka is ügyes volt. A hazatérés után azonban kezdett elszabadulni a pokol. Nem tudtam semmit pihenni, mivel saját anyukával nem rendelkezem, mindenki csak ígérgette a segítséget, egyedül éreztem magam, Réka semmit nem aludt napközben csak sírt, sírt és sírt. A barátnőmet hívtam fel néha zokogva, aki, mint később elmondta rettegett, hogy bajunk lesz, de nem akart átjönni, hogy hamarabb összeszokjunk Rékával. Életem legnehezebb négy hónapja volt. Sokáig lelkiismeret-furdalásom volt, hol Luca, hol Réka miatt. Rékát azóta persze feltétel nélkül imádjuk. Hisz olyan kitartással követelte a figyelmemet és akkora szeretettel volt felénk már újszülött korától, hogy nem lehetett nemet mondani neki. :)

    A legutóbb pedig ismét ránkijesztett a megbízhatatlan Mikulás. Már kezdtem rettegni. Ha ebből terhesség lett volna, nem tudtuk volna bevállalni. De megúsztam és azóta "megerősítettük az őrséget is". Hát, ez az én történetem. Bocsi a hosszáért.

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Pacák #14 üzenetére

    Szia, bocsi, hogy csak most...
    Szóval mikor az első csemete megszületett lejárt a határozott id. szerződésem a suliban, így már akkor passzív jogon kaptam a gyed-et. Ezért amikor ismét babavárásba kezdtünk, ki kellett játszanunk a kiskaput: igaz, hogy minden járulékból vonták a tb-t, meg mindent, de aktív (asszem 180 nappal ) munkaviszonnyal is kell rendelkezni, különben csak a tgyás jár, és utána a gyes. Ezért egy ismerősömnek kifizettem, hogy bejelentett. Csak egy hónap hiányzott a 180-hoz. Szerencsénk volt.

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz tildy #52 üzenetére

    Szia,
    hát :( elszomorítottál ezzel a történettel. Valamennyire mindenkinek igaza van.

    Finest-nek, aki a várandósság csodájáról beszél és aki talán még nem volt abban a kínos helyzetben, hogy bevállalható-e vagy sem egy nem tervezett baba.

    Tildynek is igazat adok, aki talán női mivolta miatt is abban látja a legtöbb kamaszkori problémát, hogy a magzat találkozhat az anyaméhben a nem akarnak érzéssel. Nem vitatom, hogy sok-sok ezer esetben szerencsésebb lett volna a művi vetélés. Én csak azt tudom, hogy miután az anyagi kérdések tisztázódtak és megnyugodtam, sokáig nyomasztott, hogy biztos nyomot fog hagyni a kis lelkében, hogy a terhességre rögtön a kétségbeeséssel reagáltam.

    Én csak szeretnék abban bízni, hogy kiegyensúlyozott, boldog felnőtt lesz belőle és 20 év múlva nem úgy jön haza a pszichiáterétől egy hipnoterápia után, hogy "Anya, te nem akartál engem!" Luca pedig: "Anya, én sokat szenvedtem a születésemkor, miért nem voltál ügyesebb!"

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Cs.Orsolya #68 üzenetére

    Tehát, azt mondod, hogy Réka biztos "emlékszik" a tanácstalanságra, kétségbeesésre? Törvényszerű, hogy valamilyen lelki problémája lesz?

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz 7 #67 üzenetére

    Igyekszem. Köszke a bátorítást. Meg kell mondjam, azaz írjam, hogy amikor leírtam mindezeket, még akkor is könny szökött a szemembe... Egy biztos, minden nő életében az egyik nagy csoda a babavárás. Hihetetlen erős érzelmekkel és élénk emlékekkel jár.

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Cs.Orsolya #71 üzenetére

    Brühühü!! Ez hihetetlen volt, köszönöm! Asszem át kéne nézzek valami szóláncos fórumba, már többedszerre tuszkolom vissza a könnyeimet!

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Cs.Orsolya #78 üzenetére

    :R
    Úgy legyen! Köszönöm!

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Cs.Orsolya #81 üzenetére

    Az én drága barátnőmnek van most ilyen problémája. Már hormonokat szedetnek vele és még mindig nem esik teherbe. Pedig hihetetlenül klassz anya lenne. Élete párját mondjuk elég nehezen fogadtuk el, mind én, mind a család. W. pedig csak kitartott mellette. Mostanra a fiatalember sokat változott előnyére, ám lehet, hogy W. még mindig bizonytalan a jövőben. Az anyukája már sámánhoz vagy mihez akarja vinni, de te azt mondod, hogy talán egy pszichiáterrel vegye fel a kapcsolatot?

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz finest #91 üzenetére

    És mi lenne mondjuk akkor, ha a családi fészekben már lakna két fióka. A fészek pedig nem bővíthető, sőt el sem költözhettek. Kölcsön-mohával béleltétek. Ekkor "galambod" elcsipogja, hogy jön a következő tojás. . .
    Na, ígérem, nem folytatom ezt a sántító gondolatmenetet. Bocsika! :B

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Kalandor #100 üzenetére

    :R :DD

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

  • talina

    csendes tag

    válasz Cs.Orsolya #103 üzenetére

    Hát, köszönöm szépen ezt a kellemes beszélgetést Neked és Mindenkinek! Jó volt! :C
    Most búcsúzom, kezdődik a délutáni műszakom: gengszterek ébredeznek.

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn!

Aktív témák