Új hozzászólás Aktív témák
-
Egy korrektornak viszont szólhatnál, vagy ha szerkesztheted Te is, akkor a "lassú ütemben fojt"-ot érdemes lenne javítani!
Köszi az észrevételt, tudom javítani a szöveget, már meg is történt.
A nyolcvanas évek végén, kicsi gyerekként még azt hittem -ahogy akkor a legtöbb felnőtt is-, hogy 2017-re nem itt fogunk tartani; így nézve csalódás a történet, de persze jobb másként felfogni.
Akkor gondolj bele azok hogy érezhetnek, akik látták az Apollo-landolást kevesebb, mint évtizeddel az első emberes űrrepülés után...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A dedikálást vállalom
... de azért egy könyv komoly projekt, és anyagilag erősen ráfizetés lenne véleményem szerint.Némi információ: ennek a rövid cikksorozatnak az első részének utolsó oldalát (ami hagyományosan a legkevésbé látogatott) összesen 2096-kor nyitották meg eddig a pillanatig - figyelembe véve, hogy ha valaki kétszer nyitja meg, mert mondjuk félbehagyta és folytatni szeretné, az két megtekintésnek számolandó, optimistán is csak 1200-1500 ember olvashatta végig.
Viszonyítás képen nézzünk egy másikat: csináltam anno egy telefon tesztet az akkori telefonomról, ami egy nem túl ismert, nem is pedigrés kínai márkából származott. Ott a legkisebb látogatottságú oldalt is 6236-szor nyitották meg.
Egyszerűen ez egy igen erősen rétegtéma...
Per pillanat az egyetlen dolog, ami piszkálja a csőröm, hogy egy oldalon összegyűjtöm az írásaimat, de egy blognál tovább nem jutottam (és ahhoz sem nyúltam jó ideje).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@coyote55: Elkezdtem a szovjet űrkutatás történelmének áttekintését ill. az orosz űrprogram jelenlegi állapotát is kifejteni - egyszer majd az is elkészül. De addig is röviden: A Szovjetunió kvázi nem tudta az űrversenyt folytatni (az N1 rakéta és fiaskója), de az Egyesült Államok sem. Ennek a cikksorozatnak az első részében beleírtam röviden, hogy a NASA és az alvállalkozók tisztában voltak vele, hogy drasztikusan csökkenteni kell az indítás árait ahhoz, hogy valóban érdemben előre lehessen lépni. Ez volt az egész Űrsikló program alaptétele. Ami aztán nemhogy olcsó nem lett egy sor döntésnek hála, de biztonságos se.
A szovjetek megpróbálták követni a VKK űrrepülőgép-programmal (alias Burán), de jól jellemzi a lehetőségeiket, hogy már az 1988-as tervekben is a Burán első repülését legalább 3 évig nem követi második.
Ahhoz, hogy valódi előrelépés legyen, az kellene, hogy egy kg LEO pályára való feljuttatása lemenjen olyan 500-1000 dollár szintjére. Ma még messze vagyunk ettől...
A másik opció meg az, hogy valakinek el kell kezdeni számolatlanul önteni a pénzt az űrkutatásba, ahogy az 1960-as évek közepén az USA tette. Na erre még kevesebb az esély...
@vilmose33: Én is emlékszem gyerekkoromból a Farkas Bertalan-féle űrrepülés hatására, meg arra, hogy akkoriban a magyar Sci-fi képregények milyen jövőképet vetítettek előre.
Na elég messze vagyunk még attól. Túl messze.
Én is el szoktam játszogatni a gondolattal, hogy kb. mekkora esélyem lenne feljutni a világűrbe, aztán amikor realizálom, hogy ami reálisan valamennyire elérhető, az mindössze egy űrugrás, akkor elkezdek azon gondolkodni, hogy mennyiből lehetne egy DC-Y vagy Venture Star szintű SSTO űrhajót megépíteni... Aztán rájövök, hogy megint bilibe lóg a kezem.
@Remik2077: Akkor Block mizéria reloaded.
1.: Meglátásom szerint az általad is idézet 2016 áprilisi tweet már a Block 5-ről szól. Ne feledd, hogy a Block 3/4-es Reddit AMA válasza októberi. Egyszerűen megint megcsúszott az eredetileg tervezett forgatókönyv - szerintem. Musk szerette volna, ha még 2016-ban repül a Block 5. Emlékezz, áprilisban még arról volt szó, hogy a Dragon v2 első tesztrepülésére (DM-1) 2016 decemberében sor kerülhet!
2.: Spiiice üzenetét próbáljuk meg úgy értelmezni, hogy a Block 3 = Falcon 9 v1.1. Ez esetben még mindig van a raktáron v1.1-es változat.
Tudom, ez az a pont, ahol az én feltételezésem a legtámadhatóbb, mert logikus úgy értelmezni, ahogy te és a többi Reddit-es srác is értelmezte, vagyis Block 3 = Falcon 9 FT. Számomra viszont nagyon zavaró Spiiice második válasza, mely szerint ő valójában nincs is igazán tisztában melyik Block melyik F9 v1.x verzióra vonatkozik, mert utóbbit csak a cégen kívül használják, meg Musk. Ez nem tisztázza, hanem pont hogy összezavarja a képletet.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A leírtak alapján az a benyomásom, az űrkutatásban részt vevő/venni kívánó cégek (elenyésző kivételtől eltekintve) nem űrkutatni akarnak, hanem pénzt lenyúlni.
Most vegyük a Boeing-et, ők alapvetően repülőgép-gyártó cég, alaphelyzetben az a céljuk, hogy minél több repülőgépet adjanak el, ehhez pedig az kell, hogy legyen valaki, aki kifizeti a repülőgépek kifejlesztését és legyártását. Ha nem tudják eladni a repülőgépeiket, akkor tönkremennek (megj.: egyébként a Boeing is úgy lett az űrhajózásban / űrkutatásban komolyabb szereplő, hogy megvásárolta a többé-kevésbé fent említett problémába belefutó, és nehéz anyagi helyzetbe kerülő McDonnel-Douglas céget 1997-ben).
Ettől ez sem tér el alapvetően, nyilván a Boeing, Lockheed, NorthropGrumman és a többi cég is szívesen nekiállna űrhajókat építeni, ha lenne, aki kifizetné. Apró probléma, hogy per pillanat a NASA-n kívül nem akarja senki kifizetni a több milliárd dolláros költségeket (talán Jeff Bezos a kivétel, meg a titkolódzó Blue Origin cége).
Pont ez ugyebár a COTS célja, hogy állami támogatással, de azért alapvetően némi saját pénzt is beáldozva jöjjön létre egy kereskedelmi űrhajózásra képes infrastruktúra, amire építkezve már piaci alapon is lehetne az űripart fejleszteni. Eleddig erre a kommunikációs műholdakat és újabban a képalkotó műholdakat (gondoljunk a Google Earth-re) leszámítva nem nagyon volt fizetőképes kereslet. Hiába volt egy-két lelkes ember, aki 30-40 millió dollárt adott azért, hogy egy hetet a világűrben lehessen, 30-40 millió dollár ilyen szinten még mindig kevés pénz.
Lásd például a Space Adventures Hold-megkerülő útját, hozzávetőleg 100 millió dollár (per szék) áron két utas megkerülhetné a Holdat. Az ehhez felhasznált technológia egy része megvan (hordozórakéta, Szojuz űrhajó), egy részét ki kell fejleszteni (a megkerülés miatt hosszabb tartózkodásra ildomos lakómodul, illetve egy gyorsító fokozat, és ezek felvitele, dokkolása). Ezt cirka 10 éve beharangozták, azóta nem tudunk jelentkezőről...
Folyton felhozott példám a Bigelow Aerospace. Ők arra példák, hogy hiába csinálták meg kereskedelmi alapon a saját kis felfújható űrállomásukat, nem volt űrhajó, amely felvigye az űrállomás személyzetét. Bigelownak se volt a fiókjában pár milliárd dollár erre, és hiába volt a felhívása, egy cég sem kockáztatott egy olyan piaci szegmens lehetséges kitöltéséért, amely nem biztos, hogy meg fog térülni.
Igazából az az örvendetes, hogy vannak olyan emberek, mint Bigelow, Musk vagy Bezos, akik hajlandóak kockáztatni...
Az oroszoknál hasonló a helyzet, bár enyhébbnek tűnik a baj; mivel az ottani versenyzőknek legalább néha le kell valamit szállítaniuk.
Egy frászt, már bocsánat. Az orosz űrkutatás ugyanígy az állami húzdmeg-ereszdmeg miatt szenved. Ráadásul megvan a saját problémájuk. Nemrég leállították a Proton és egyes Szojuz típusok indításait, mert kiderült hogy az egyik rakétahajtóműveket gyártó cég minőségellenőrzése finoman szólva is hiányos. A Roszkozmosz minőségellenőrzésért felelős igazgatóját letartóztatták, a múlt héten pedig a börtönben halálra késelték...
A legjobb lenne talán néhány kiválasztott csapatot megfinanszírozni, majd következetesen számon kérni, hogyan teljesítették a vállalásukat, s ha megtörtént, a következő lépésüket is megfinanszírozni stb.,
Pontosan ezt csinálja a COTS, ennek a mentén zajlik a CRS teherűrhajó-program és a CCtCap személyszállító-űrhajó program. Csakhogy a COTS lehetőségeit a Kongresszus (és a Szenátus, meg persze a Fehér Ház) határozza meg.
... miközben a NASA működéséhez, döntéseihez tíz évre előre garantált költségvetést, a vezetésének pedig tíz évre szóló mandátumot és szabad kezet kellene adni, hogy ne legyen szükséges az érdekek közötti folyamatos egyensúlyozásuk. Az egész működési rendet egy oldalon le lehetne/kellene írni.
Ilyenkor mindig fel szoktam emelni a kezem, hogy bocsánat, de megint miért a NASA és az amerikai rendszer hibáit hánytorgatjuk csak fel? Még így is ők tesznek a legtöbbet az űrhajózásért, az űrkutatásért. Ők költik a legtöbbet is.
Az EU összességében hasonló (ill. kicsit nagyobb) GDP-vel bír, mint az Egyesült Államok (a Brexit után már nem, btw...). Miért költ az EU jóval kevesebbet az ESA-ra? A példákat sorolni lehetne tovább...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A cikkedben az EU projektjeiről lényegében nem esett szó; ezért a reagálásomban sem tértem ki rá.
Nem, valóban, majd egyszer talán az is sorra kerül...
De az EU ugyanezt pepitában csinálta / csinálja. A francia központú (de a program nagy részében nemzetközi) Hermes űrrepülőgépre cirka két milliárd eurónak megfelelő pénzt szórtak el... (a történet szépsége, hogy ekkor úgy tűnt, három űrrepülőgép lesz (az amerikai Space Shuttle, az orosz VKK (Buran) és a Hermes az emberi űrrepülés sarokköve)
Jó lenne valami más mérőszám is, a költésen kívül; mert költeni könnyű, eredményt szállítani nehezebb.
Ez nem vitás, de eredmények terén is ők állnak a legjobban, akármerre nézel (hány ország roverjei szelték / szelik a Mars felszínét? Melyik ország hány szondát indított a külső bolygókhoz, stb.).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
orion1025
#29
üzenetére
Ime, a tipikus "én nem értek hozzá, nem is veszem a fáradtságot, hogy picit utánanézzek, de különben sem hiszek benne" kategória.
Mielőtt legközelebb hasonló ostobaságokat kezdesz el leírni, esetleg gondolkozz el az olyan dolgokon hogy:
-A legtöbb rakétaindítás archiválva van. Az amerikai rakétaindítások jelentős részét több száz, sokszor több ezer ember követte, követi a helyszínen.
-Rádióamatőrök és amatőr csillagászok követik a Föld körül keringő objektumokat, figyelik a rádióadásaikat, katalogizálják, sőt, kommunikálnak velük.
-Olyan tudománytörténelmi események kapcsolódnak az űrkutatásokhoz, mint az, hogy a Luna-3 szovjet hold-szonda adását a britek fogták (a Jodrell Bank rádióteleszkóp, a teljes történet erre, a feldolgozott képek erre találhatóak).
-Feltehetően azt sem tudod megmagyarázni, hogy is működik a ma már bármelyik telefonban megtalálható GNSS (műholdas navigációs rendszerek, ezek közül a Navstar GPS csak az egyik ugyebár), de mégis működik... Abban sem hiszel, gondolom.Ja, és Föld sem lapos!
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ahova az ember eddig betette a lábát, ott mások javára terjeszkedett.
Felteszem ...mások kárára... akart ott az lenni.
A gondolatmenetet egy picit megakasztva felhívnám szíves figyelmedet, hogy az ember korántsem az egyedüli, aki így viselkedik. Sőt, az élővilágban gyakorlatilag minden faj így működik. Terjeszkedik, vándorol, új területekre próbál betörni, aztán vagy sikerül neki, vagy nem. Ha sikerül, akkor mindig a területen már "őshonos" fajok kárára fog ez történni. Legyen szó gombákról, növényekről vagy állatokról. Ha egy kicsit utánanéznél a témának, te is találni fogsz rá rengeteg feltárt példát. Ha az itthoni ökoszisztémát nézed, akkor esetleg a róka populáció és az aranysakál elterjedésének kapcsolatát is fel lehet hozni, mint aktuális témakör.
Ez nem azt jelenti, hogy az emberiségnek nem kellene törekednie a maximális biztonságra, de especiel a világűr tekintetében pont vannak ilyen szabályok, ezért építik a mélyűri szondákat steril szobákban, majd UV sugárzással az esetleg még megmaradó élőflórát is elpusztítják, hogy ne okozhasson adott esetben kárt egy másik égitestre eljutó szonda.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem szabad kitennünk a lábunkat a Földről, a problémáinkat itt kell megoldani, és ha erkölcsileg megütjük a szükséges szintet, akkor mehetünk tovább.
Szerencsére azért felvilágosultabb emberek döntenek ezekről.
A világűr kutatása alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy mit tudunk a Földről, annak környezetéről.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@gabor.79: Az emberen kívül nincs még egy élőlény a Földön, ami egységnyi idő alatt ugyanilyen szintű pusztítást képes véghezvinni.
Élőlény nincs, ezt nem is vitatom el, isten hozott, atomkor. Én arra próbáltam reflektálni, hogy a terjeszkedés, és az ebből fakadó problémák nem csak emberiségre jellemzőek.
Ha már a szabályoknál járunk, mi a helyzet az űrszemét problémájával?
Jelenleg az EU és az Egyesült Államok előírja, hogy az adott országok és cégei csak úgy indíthatnak műholdat vagy bármilyen űrjárművet a világűrbe, ha előre kidolgozott eljárás lesz az élettartam végén való kezelésre. Ez LEO (~1000km keringési pálya alatt) deorbitálást jelent, vagyis a légkörbe irányítva elég a műhold. A MEO (~1000 és 36 000 km között) és a GEO (36 000 km) esetében bajosabb a helyzet. Túl sok üzemanyag kellene, hogy innen visszahozzák a légkörbe, illetve Földtől távoli pályára állítsák őket. Jelenleg ezeknél a műholdaknál un. temető-pályák (graveyard-orbit) a bevett eljárás. Ezek a pályák elég messze vannak az általánosan használt pályáktól, hogy sok zavart ne okozzanak.
Hamarosan kikerül egy másik cikkem, a műholdas internet szolgáltatók várható terveiről. A SpaceX akár több, mint 11 000 műholdat, a OneWeb mintegy 1 400 - 2 500 műholdat tervez pályára állítani a 2020-as évek közepére. A viszonyításképpen: per pillanat kevesebb, mint 1 500 aktív műhold kering a Föld körül...
A OneWeb mostani terveiben szerepel, hogy a műholdakat a ~1 100 - 1 200 km-es pályájukról irányítottan visszahozzák.A nagyobb probléma per pillanat, hogy nagyon terjednek a LEO pályára szánt un. cubesatok (1-3U méretű műholdak, egy U egység cirka 10x10x11cm-es, 1,33kg-os, tehát a 3U méretű műhold cirka 30x10x11cm és majdnem 4kg). A cubesatok kis méretük miatt nehezen követhetőek, általában pályamódosításra nem képesek (csak azt tudják giroszkópokkal / lendkerekekkel irányítani, hogy merre nézzenek). A "szerencse" az velük kapcsolatban, hogy olyan 600-800 km-es magasság alatt a légellenállás miatt előbb-utóbb visszatérnek a légkörbe. A baj csak annyi, hogy 700-800km-es magasságból ehhez ár 10 év, vagy még több is szükséges (200km alatt pár nap alatt lefékeződnek annyira, hogy belépjenek a sűrűbb légkörbe és elégjenek). Ezzel kapcsolatosan még nincs egységes terv. Korlátozni ezeket a nano-műholdakat nem nagyon akarja senki, mivel sok ország illetve kevésbé tehetős tudományos kutatócsoport csak ilyen műholdakat engedhet meg magának (az egyetlen eddigi magyar műhold, a MASAT-1 is ilyen volt).
@UnA: Ha már az emberi viselkedést össze lehet mosni egy moszatfaj terjedésével, akkor már nagy problémák vannak, mert az embert pont a tudatosság kell, hogy megkülönböztesse az egyéb fajoktól. Ha már ez egyszer megadatott nekünk, akkor élni kell vele.
Nem azt kérdőjeleztem meg, hogy a tudatosságunkat arra kellene használni, hogy jobban vigyázzunk a Földre. Ezzel teljesen egyet is tudok érteni.
Volt egy felvetés, amely arra vonatkozott, hogy az emberiség mennyire károsan terjeszkedik. Ez az állatvilágban is megfigyelhető, tehát nem egyedülálló dolog.
A másik felvetés pedig az volt, hogy az űrkutatást addig hanyagolni kellene, amíg az emberiség a Földre nem fog vigyázni megfelelően.
Én ezekre reagáltam.
@kammerer: A magam részéről azt gondolom, hogy a Földtől való elszakadásra fordított energiáink mintegy háromnegyedét most már az űrlift megvalósítására kéne fordítani, mert energiahatékony megoldás csak az tud majd lenni,
Az űrlift elméletével a technológiai akadályok jelentik a problémát, a mellett, hogy a gazdaságosság kérdését is nehéz lenne rövid távon elfogadni. Azon anyagok, amely az űrlift megvalósítását lehetővé tennék (ultrakönnyű, nagy szakítószilárdságú, széles hőspektrumban jellemzőit megtartó, sugárzásra érzéketlen anyagokról beszélünk) az élet minden területén hasznosak lennének. Márpedig az űrlift megvalósuláslásnak első akadálya jelenleg ennek a megfelelő anyagoknak a hiánya... Tehát itt első sorban új anyagtechnológiai kutatásokról beszélünk...
Megint technológiai ugrásra lenne szükség, a közeljövőben ez lehetne például az űrlift, mert ez a kémiai-fizikai rakétásosdi a Földtől (meg majd a Marstól...) való elszakadáshoz igencsak erőltetett, energia- és anyagpazarló módszer.
Ha megvalósulna az SSTO űrjármű (amikor egyetlen fokozattal jutunk az űrbe, és vissza is tér onnan minden), akkor csak az üzemanyag, illetve a jármű karbantartása lenne a költség. Ez a rövid / közép távon reális megoldás, sajnos jelenleg mindössze egy ilyen jelenleg is folyó fejlesztésről tudok, a Reaction Engines cég Skylon űrrepülőgép terve.
@lomposfarkas: Valahol a bajkonuri sztyeppén egy hangárban hever két, lassan 30 éves Burán,
A VKK űrrepülőgép (az OK-1.01 elnevezése után 'Burán'-ként ismerik a programot legtöbben) program terén én ezt az oldalt ajánlom. Az általam ismert oldalak közül ez a legtartalmasabb a témában.
A konteóhívőkkel való harchoz sok szerencsét. Az vallásos imájuk valahogy így foglalható össze: Mindenki hazudik! Kivéve a konteógyártó oldalakat, Ők mindig igazat mondanak!
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#71562240
#44
üzenetére
No igen, erre utaltam, hogy éppen ezért sokkal több erőt kéne annak kikutatásába fektetni, hogy az űrlift értelmezhetően megvalósíthatóvá váljon...
Az anyagtechnológiai kutatások azonban paradox módon nem nagyon siettethetőek. A Grafén gyártástechnológiájának alapja például pofon egyszerű, és mégis hosszú ideig senki sem gondolt rá. Hiába van meg a gyártástechnológia alapja ugyanakkor, olcsón és megfelelő minőségben gyártani, majd felhasználni még mindig nem tudjuk. Ha megnézed a szócikket, feltűnhet, hogy magánvállalatok (adott esetben Samsung, IBM) is direkt foglalkoznak például a grafénnal.
Ettől természetesen lehet beleölni hatalmas összegeket, ám ezek nem feltétlenül fognak arányosan realizálódni. Ez is egy fajta pocsékolás, ha így nézzük.
Hogy mi mennyibe kerül (azaz, hogy mennyi vásárlási jogot kapnak valaminek a létrehozói és működtetői), az ugye nem egy abszolút fizikai mennyiség, hanem egy közmegegyezési arányszám,
Ez működhet, ha már megvan a technológia. Amíg csak a technológia kifejlesztésére vonatkozó együttműködésről van szó, iszonyatos aknamezőről beszélünk. Mintapélda az ITER fúziós reaktor, amely potenciálisan a fúziós reaktorok pozitív energiamérleg (magyarul áramtermelésre is képes) eléréséhez való következő lépcsőfokot képviseli. Ennek jelentőségét aligha kell ecsetelni, és mégis, már az előzetes megállapodás is csaknem 18 év után következett be (2006-ban), ekkor úgy volt, 2008-ban kezdődik az építés és 2018-ra már teljesen üzemben működhet (ie.: D-T fúzióval való működés) - ma erre 2026-2027 a dátum.
Sajnos a nagy nemzetközi projektek veszélyes vizek...
No én éppen azért szóltam a kémiai-fizikai rakétásosdi erőltetett, energia- és anyagpazarló voltáról, mert az üzemanyag az nem "csak", hanem az üzemanyag az "minden".
Ma egy ~12-14 tonnás jármű LEO pályára való juttatása alsó hangon 62 millió dollár (Falcon 9FT listaára), általános ára 90-120 millió dollár (Atlas-V, Ariane-5, stb.). Ezekből az árakból az üzemanyag ára kevesebb, mint fél millió dollár. Még ha adott esetben a karbantartás / újra felkészítés az új rakéta árának 10%-ai is, akkor is arról beszélünk, hogy töredék áron lehetne feljuttatni terhet a világűrbe (a SpaceX COO-ja pár éve cirka 7 millió dolláros árat feltételezett, ha a Falcon 9 mindkét fokozatát vissza tudnák hozni a világűrből).
Földtől való elszakadás rakétásosdijának manapság értelmezhető üzemanyagai ugye rendkívül korlátosak, nehezen előállíthatóak, egyúttal rendkívül környezetterhelő az előállításuk és/vagy felhasználásuk
?
Általánosan használt folyékony hajtóanyagok a modern rakétákban (nem, a Proton / UR széria nem modern):Folyékony Oxigén: A légkörből viszonylag könnyen kinyerhető, olcsó (a NASA kevesebb, mint 20 centet fizet egy kg-ért).
Folyékony Hidrogén: Jelenleg a legolcsóbban szénhidrogénekből állítható elő, annyira nem olcsó, ~4 dollár per kg.
RP-1 (kerozin): Finomított kerozin (ami finomított gázolaj), az ára 2,5-4 dollár per kg, függően a változóktól.
Metán: A földgáz legnagyobb részben ebből áll, ára jelenleg egy dollár alatti per kg.Szóval drága lenne? Nem, nem az, a Falcon 9 (hajtóanyag: LOX/RP-1) esetében Musk azt állítja, hogy az indítás költségének 0,3%-át adja, ami cirka 200 000 dollárt jelent. Izé.... Hát ha az indítás árához nézzük, határozottan elhanyagolható tétel...
A környezetterhelés részével sem értek igazán egyet. A LOX/LH2 hajtóanyag esetén (pl. Ariane-5) a végeredmény víz. Környezetszennyező? Senki se mondana ilyet...
A LOX/RP-1 és LOX/Metán más kérdés, de megint számoljunk egy kicsit, egy Falcon 9 FT egy indítása hozzávetőleg 350 tonna RP-1-est jelent. Kis hazánkban évente mintegy 3 milliárd liter üzemanyagot adnak el, ez hozzávetőleg 2,2-2,4 millió tonnát jelent.
Nem mondom, hogy nincs környezetszennyezés egy Falcon 9 indításkor, de még kerekítési hibának se lenne elég az idei összes tervezett F9 és FH indítás még ha csak a hazai üzemanyag-forgalmat is nézzük.
Mert a rakétásosdiból csak ezt az évente néhány fellövést bírja el a Föld erőforrásilag és környezetilábnyomilag, azt is csak egyelőre bírja el, illetve már egyelőre se nagyon, mert hát elkezdődött a környezeti kataklizma.
Erőforrás tekintetében? Őőőő.... Nem, erőforrás tekintetében per pillanat az indítás ára a meghatározó tényező, illetve a kereslet-kínálat. A SpaceX leginkább azért nem tud több Falcon 9-est indítani, mert az indítóállásai és a rakétagyártó-képessége ennyit tesz lehetővé. Nem egy megrendelője visszalépett / indítórakétát váltott emiatt.
Környezetlábnyom? Sehol sincs a világ éves rakétaindítása a többi szennyező forráshoz képest.
az űrliftet bírja el a Föld és az emberiség - gondolom én a mostani tudásunk alapján.
Az űrlift jelenlegi technológiai szintünkön nem is biztos, hogy megvalósítható. Becslések vannak, hogy mennyibe kerülhet, de hogy becsülöd meg, hogy mennyi befektetéssel fejlesztesz ki egy anyagot, ami majd elbírja a saját súlyát több, mint 72 ezer km-re kifeszítve, plusz bírja a +150 és -140°C-ot és az UV sugárzást is, ha jelenleg még nem is ismerünk ilyet?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#71562240
#50
üzenetére
Az emberek többsége nem szívesen ül irdatlan méretű "robbanószer" tartályokon, lásd az általad az olcsóságra hozott példák IS egyaránt "robbanószerek", amelyekből irdatlan mennyiség van igencsak robbanásveszélyesen bezsúfolva egy indítórakétába.
Ehhez képest az emberek szívesen ül fel az utasszállító repülőgépekre, amelyeknek a felszálló tömegük 25%-tól (rövid távú) 45-47%-áig (óceánon átívelő utakat végző gépek) az üzemanyag teszi ki. Ami ugyan az a "robbanószer", ami például a Falcon 9 vagy a Szojuz hordozórakétát hajtja...
Én nem szeretem az ilyet, és szerintem az űrhajósok többsége sem örül ennek
Akkor nem fogsz űrhajóba ülni, repülni sem szeret mindenki...
Az űrhajósok eddig mind önként jelentkeztek az űrhajósképző programba, tehát pontosan tudták, hogy mire is vállalkoztak. Ha nem örülnének ennek, akkor nem jelentkeztek volna.
Amit mondtam, mindet annak fényében mondtam, hogy a mostani ezirányú tevékenységünk halvány töredéke annak, amit az űrkorszakba lépés volumenben magával hoz.
Ha például a folyékony hidrogén / folyékony oxigén terjed el, mint hajtóanyag, akkor especiel a környezeti lábnyom egy gejzírhez hasonlítható maximum...
Meglátásom szerint az űrliftet (értsd, az értelmes megvalósíthatóságának kutatását) egyelőre nem forszírozzuk annyira, mint amennyire én indokoltnak tartanám forszírozni,
A kérdéskör lényegi eleme a megvalósíthatóság. Ahogy le is írtam, itt egy jelenleg nem létező anyagot kell(ene) kifejleszteni, ami az se biztos, hogy létezik. Külön szakszó van már erre, Unobtainium. Amúgy én némileg más véleményen vagyok, ugyanis az űrliftek megvalósíthatóságával, a lehetséges technikai megoldásokat (az anyagtechnikaiak mellett) ma is aktívan kutatják a világ több pontján.
Hogy nem költenek többet rá? Hát kérem, ahogy már a leírtakból lehet látni, ez egy olyan kutatási kör, amelynek nincs garantáltan elérhető vége. Ha az eddigi egyik legnagyobb tudományos kutatást vesszük alapul (Manhatten-projekt), ott például az egészet annak a tudatában kezdték el, hogy ott volt előttük feketén-fehéren leírva, hogy igenis meg lehet valósítani, csak nagyon drága lesz.
Az űrliftnél nincs leírva semmi ilyesmi, feltételezések vannak, meg számítások, hogy milyen tulajdonságú anyagra lenne szükség...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#54
Cifu
nagyúr
ViiiiktorOC
#53
válasz
ViiiiktorOC
#53
üzenetére
Lenne pár kérdésem. Dragon V2-nek a delta-V 420 m/s ? 1310M/s kellene hogy amit Musk elképzeld holdutazásról haza tudjanak térni? Akkor hogyan fog a hajó ekkora sebességre szert tenni?
Nem, a tervezett Hold-megkerüléshez az űrhajónak be se kell gyújtania a hajtóműveit, a Falcon Heavy utolsó fokozata egy olyan pályára állíthatja, amely megkerüli a Holdat, majd visszatér a Föld felé. A Dragon v2 hajtóműveit csak a pálya finomhangolásához kell begyújtani.
Itt van egy szimuláció a lehetséges útról, ennél úgy számoltak, hogy a Holdmegkerülés után begyújtják a hajtóműveket a pontos korrekcióért.
Marsnak mekkora a delta-V-je? 4,3 Km/s? Jó adatot találtam?
Először is nincs egy fix Delta-V igény, lévén a Mars és a Föld nem körpályán kering a Nap körül, hanem ellipszis alakún, és így a találkozási pontok is hol közelebb, hol távolabb vannak egymástól, értelemszerűen a két véglet között eltérés van a szükséges delta-V kapcsán is. A 4,3km/s egy abszolút minimum érték a közelebbi Mars-Föld találkozási pontokhoz, amelynél a fékezéshez aerobraking-et, vagyis a Mars légkörében való fékező manővert kell végre hajtani a pályára álláshoz / leszálláshoz.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Ezt már csak érdekességnek:
![[link]](http://i.imgur.com/kZFeSef.jpg "[link]")
Érdekes mert:
-Kiderül, hogy a SpaceX-nek már 2016 októberében megvolt az űrruha tesztje (de látni még nem láttuk)
-2017 Augusztus elején lesz az Abort teszt a Dragon v2-nél.
-2017 november végén lesz a személyzet nélküli repülése a Dragon v2-nek.
-2018 májusában a személyzettel ellátott tesztrepülés.
-2018 februárjában lesz a Starliner pad abort tesztje (amit ugye a SpaceX már tavaly előtt megcsinált)
-2018 június végén lesz a személyzet nélküli Starliner repülés.
-2018 augusztusban meg a Starliner személyzettel az ISS-re.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#71562240
#56
üzenetére
2009-ben volt az utolsó űrturista az ISS-en, jövőre megy a következő, Sarah Brightman, aki évek óta vár a lehetőségre (nem volt olyan "űrhajócsere", ahova befért volna). Holmi 52 millió dollárt fizet állítólag a 10 naposra tervezett útért. Megjegyzés: olcsóbban kapta meg az ülést, mint amennyit a NASA fizet érte (közel 80 millió dollár per szék).
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#62
Cifu
nagyúr
ViiiiktorOC
#61
válasz
ViiiiktorOC
#61
üzenetére
Tisztázzuk a fogalmakat. A SpaceX egy Hold-megkerülésről beszél, nem állna pályára a Hold körül.
Szószedet:
LEO -> Low Earth Orbit, Alacsony Föld Körüli Pálya
LLO -> Low Lunar Orbit, Alacsony Hold körüli pályaLEO->LLO: 8 km/s
LLO->LEO: 1,31 km/sTehát ha Hold körüli pályán vagy, és vissza szeretnél térni a Földre, akkor 1,31km/s delta-V-re lenne szükséged. A Dragon v2-nek pedig fele ennyi sincs...
A Dragon v2-t a Falcon Heavy utolsó fokozata elindítja egy Hold közeli pályára, a Hold gravitációja visszafelé lendíti a Föld felé. Így is visszajutnának maguktól, de több, mint 10 napig tartana az út (kb. úgy, ahogy a Luna-3 esetében). Ezért célszerű egy kisebb manőverrel "laposabb" és gyorsabb visszatérő pályára állni, így 4-5 nap alatt visszatérhetnek.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A második gépük három siklóteszten van túl. Az, hogy még mindig nem csináltak hajtóműves tesztrepülést, arra utal, hogy a hajtóműproblémákat még nem sikerült kezelni (a gumi alapú hajtóanyag égése nem tökéletes, ezért gyakorlatilag vibrált, rázot (lüktetet) az egész gép gyorsítás közben. Először áttértek egy másik alapanyagú hajtótöltetre, de annak meg a teljesítménye volt kicsi, ezért visszatértek a gumi alapú megoldáshoz...
Pozitív hír annyi van, hogy a Launcher One vállalkozást külön cégbe szervezték ki, a Virgin Orbital-ba. Ez a cég most elsődlegesen a OneWeb nevű műholdas internetszolgáltató cég számára indítana majd műholdakat. A OneWeb egyik befektetője amúgy a Virgin.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#69
Cifu
nagyúr
ViiiiktorOC
#67
válasz
ViiiiktorOC
#67
üzenetére
Nagyon régi, de csak most vettem észre a hsz-ed...
Elképzelhető esetleg egy DragonV3? Erősebb hajtóművel?
Musk esetében semmi sem elképzelhetetlen.
Ettől függetlenül hivatalosan most a Falcon 9 / Falcon Heavy / Dragon v1 és v2 után a következő lépés a BFR / BFS lesz...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Effektív halott a topic, szóval a zombi-mód bármit megbír.
A feltöltött űrhajóval való várakozás leginkább a Robert Zubrin-féle Mars-misszió tervekben szerepelnek, aki az üzemanyag Marson való előállítását propagálja az 1990-es évek óta. Erről a 2016-os IAC Musk-előadásról szóló cikkben írtam bővebben. De egyébként a Mars Reference Mission 5.0 is ilyen, csak üzemanyag-gyártás nélkül.
Csakhogy jelenleg nincs valóban kidolgozott NASA Mars misszió, a Reference Mission 5.0 még 2009-ben készült, az Ares I. és V. rakétákra illetve az akkori Orion űrhajóra építve.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A mag azért lényeg, mert ez hozhat létre mágneses védőmezőt, amit itt a Földön úgy hívunk, hogy Van Allen-övezet. Ez a napszélben lévő töltött részecskéket elvezeti, így megóvja a bolygó légkörét. A Marsnak ha hajdan volt is ilyenje, jelenleg nincs, és feltehetően ennek is köszönheti, hogy a légköre ilyen ritka, mivel a napszél "elfújja".
Viszont itt most van egy alapvető félreértés. A légkörteremtés és a bolygó felszínén szkafander nélkül való tartózkodásra törekvést, a bolygó Föld-szerűre való alakítása nem a kolonizáció, hanem a terraformálás.
A kolonizáció az, amikor egy faj benépesít egy bolygót. Ezt kupolavárosokkal, vagy más jellegű, túlnyomásos és belélegezhető légkört biztosító városokkal is megvalósítható, nem szükséges hozzá a terraformálás.
A kolonizáció is macerás, mert önellátásra kell(ene) törekedni, márpedig tápanyagok nélkül élelmiszert termelni nem könnyű...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Vesporigo
#80
üzenetére
Hoi!
Most éppen azért vagyok nagyon csendben, mert Molnibalage-nak segítek a Légvédelmi harcászattal és légvédelemmel foglalkozó könyvét befejezni, ez dec. 20-án kerül ki a tervek szerint a HTKA.hu-ra.
Itt a Logouton három-négy komolyabb, elkezdett cikkem van, eredetileg vagy egy éve az orosz űrhajózás jelenét és jövőjét akartam megírni, de rájöttem, hogy ehhez szükség lenne a múltat is felidézni, hiszen a ma használt orosz technológiák (Szojuz hordozórakéta, Proton vagy a Szojuz űrhajó) bizony mind-mind a szovjet éra hagyatékai. Sajnos a szokásos hibába estem - elkezdtem, 'oszt azon kaptam magam, hogy 30 000 karakter után még mindig csak a az első Szputnyikoknál tartok. Most cirka 100 000 karakternél, és a Voszhod-program végénél vagyok vele. Szóval amíg eljutok a mába, az el fog tartani egy ideig. UnA javaslatára ezt is szét fogom kisebb részekre bontani, mert olvasói szempontból talán annyira nem kíméletesek ezek a monstre méretek. Viszont akkor szeretném kirakni az első részt, amikor már látom a végét, hogy viszonylag gyorsan lehessen ledarálni majd, akit érdekel a téma.
Van még egy nano-műholdakkal foglalkozó cikk-kezdemény, a manapság egyre népszerűbb cube-satokról.
A maradék kettő a Blackbird (vagyis az A-12, SR-71 és YF-12) családról, illetve a Hadihajók légvédelméről szóló lenne. Az előbbi zanzásítva, az utóbbi erősen átdolgozva és zanzásítva belekerül a fent említett Molnibalage-könyvbe. A Blackbird cikk két éve lett elkezdve, egy Index cikkre "válaszul", de aztán jó ideje parlagon hever, szóval az lehet sose fog abban a formában kikerülni, ahogy szerettem volna. A hadihajó légvédelem terén megint bajos a tényező, mert eredetileg is kísérletnek szántam, hogy egyáltalán érdekel-e bárkit a Logouton a téma.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Elveszteni azért nem fogja, mert továbbra is az Egyesült Államok költi a legtöbbet az űrkutatásra és az űriparra.
Paradox módon ebbe most durván kezd beleszállni a civil tőke (Blue Origin / Jeff Bezos űrcége), szóval még akár úgy is lehet belőle valami, hogy a kormányrúdnál sík hülyék ülnek.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
... de azért egy könyv komoly projekt, és anyagilag erősen ráfizetés lenne véleményem szerint.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Két (részben) piaci alapon készülő űrhajó is jön a kanyarban, hogy ellopja a rivaldafényt az Orion elől...
- Asus TUF FA507 - 15.6" IPS 144Hz / Ryzen 7 6800H / 16Gb DDR5 4800MHz / RTX 3050 Ti / 1 ÉV GARANCIA
- NVIDIA Dell RTX 2080 Ti 11GB GDDR6 - Beszámítás: OK
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! tado BASIC Okos Radiátor Termosztát 3db-os
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! Xiaomi HUTT C6 ablaktisztító robot
- Dell Precision 7730 Mobil munkaállomás, 17,3" FULL HD, i7-8850H CPU, 32GB DDR4, 512 GB SSD,P3200 6GB
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen