Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    Tisztelt Cifu, én is nagyon köszönöm az áldozatkész munkádat, úgy az ilyen cikkek megírásában, mint a fórumbeli gondozásukban. Tényleg komoly munka, úgyhogy jutalomból akkor is elolvastam volna, ha nem érdekelne a téma. No de nagyon is érdekel, úgyhogy felettébb jól jött egy ilyen praktikus, történeti megközelítésű összefoglalója az aktuális trendeknek. Jöhet az orosz - és egyéb, pl. kínai - összefoglaló is, az egyéb űrkutatási témákról szóló egyéb írásaid mellett.

    A magam részéről azt gondolom, hogy a Földtől való elszakadásra fordított energiáink mintegy háromnegyedét most már az űrlift megvalósítására kéne fordítani, mert energiahatékony megoldás csak az tud majd lenni, hacsak ki nem fejlesztjük a makroszintű, az élőlények áthelyezésére is alkalmas teleportációt, vagy valamiféle olcsón alkalmazható antigravitációt, vagy valami egyebet, amire most még nem is gondolunk. Megint technológiai ugrásra lenne szükség, a közeljövőben ez lehetne például az űrlift, mert ez a kémiai-fizikai rakétásosdi a Földtől (meg majd a Marstól...) való elszakadáshoz igencsak erőltetett, energia- és anyagpazarló módszer.

    Egyúttal elvileg persze egyetértenék gabor.79 kolléga megközelítésével, miszerint az ember mint olyan, erkölcsileg még elég éretlen az űr "gyarmatosítására", más szemszögből azonban remélem, hogy az űrkutatás mint nem csak technológiai, hanem erkölcsi húzóágazat is, egyúttal komoly előrevivője lesz az emberállat emberré, erkölcsi lénnyé való fejlődésének.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Cifu #42 üzenetére

    "Az űrlift elméletével a technológiai akadályok jelentik a problémát, a mellett, hogy a gazdaságosság kérdését is nehéz lenne rövid távon elfogadni..."

    No igen, erre utaltam, hogy éppen ezért sokkal több erőt kéne annak kikutatásába fektetni, hogy az űrlift értelmezhetően megvalósíthatóvá váljon (ami főleg ugyebár anyagtechnológia) - mert ha technológiailag értelmezhetően megvalósíthatóvá válik, akkor az már elsősorban a hozzáállásunk (közmegegyezés) függvénye, hogy a kötél és az ellensúly létrehozásának és karbantartásának költségét hogyan határozzuk meg globális szinten. Hogy mi mennyibe kerül (azaz, hogy mennyi vásárlási jogot kapnak valaminek a létrehozói és működtetői), az ugye nem egy abszolút fizikai mennyiség, hanem egy közmegegyezési arányszám, - a közmegegyezésbe belevéve természetesen, hogy a Föld (Naprendszer) mekkora, általunk hozzáférhető erőforrásokkal rendelkezik a szükséges anyagokból.

    "Ha megvalósulna az SSTO űrjármű (amikor egyetlen fokozattal jutunk az űrbe, és vissza is tér onnan minden), akkor csak az üzemanyag, illetve a jármű karbantartása lenne a költség."

    No én éppen azért szóltam a kémiai-fizikai rakétásosdi erőltetett, energia- és anyagpazarló voltáról, mert az üzemanyag az nem "csak", hanem az üzemanyag az "minden". A Földtől való elszakadás rakétásosdijának manapság értelmezhető üzemanyagai ugye rendkívül korlátosak, nehezen előállíthatóak, egyúttal rendkívül környezetterhelő az előállításuk és/vagy felhasználásuk - és/vagy túlontúl veszélyesek "közlekedésbiztonságilag". Éppen az üzemanyag miatt protestáltam a rakétásosdi ellen a Földtől (Marstól) való elszakadáshoz. Mert a rakétásosdiból csak ezt az évente néhány fellövést bírja el a Föld erőforrásilag és környezetilábnyomilag, azt is csak egyelőre bírja el, illetve már egyelőre se nagyon, mert hát elkezdődött a környezeti kataklizma.
    Tehát a közeljövőben, ha komoly űrforgalmat akarunk lebonyolítani a Föld(Mars)-felszín és az űr között, az űrliftet bírja el a Föld és az emberiség - gondolom én a mostani tudásunk alapján. A súlytalanságban lehet a rakétásosdinak elsődlegesen szerepe, amikor is az űrhajók "odafent" kapják meg a rakétáikat, az űrlifttel odavitt anyagokból "odafent" elkészítve a rakétát, az űrhajót, legalábbis azokat az anyagokat, amelyeket a Földről szükséges felvinni, az űrlifttel kell majd. Hacsak ki nem találjuk az olcsó, működtethető, környezetkímélő antigravitációs módszert - vagy valami másféle ki tudja mit.

    -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

    Más. Szegény orion1025 barátunk elég szerencsétlenül választott nicknevet. Amikor (gondolom) hifi elkötelezettségét akarta exponálni a regisztrációjával, valószínűleg még nem gondolt arra, hogy majd űrkonteó ügyekben is "felszáll az orion" :Y

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Cifu #45 üzenetére

    Azt természetesen én se veszem készpénznek, hogy az űrliftből valaha is lesz-lehet valami. Arról beszélek, hogy én most, a mai tudásunk alapján annak a kutatásába fektetnék több energiát - azaz emberi és anyagi erőforrást. Ezen persze lehet vitatkozni, hogy ki milyen technológiában lát több kifutási reményt, de természetesen én is csak reményekről, kockázatokról beszélek.

    "Szóval drága lenne? Nem, nem az..."
    Na de az én erről szóló mondatomnak elengedhetetlen része volt, hogy "és/vagy túlontúl veszélyesek "közlekedésbiztonságilag"." Az emberek többsége nem szívesen ül irdatlan méretű "robbanószer" tartályokon, lásd az általad az olcsóságra hozott példák IS egyaránt "robbanószerek", amelyekből irdatlan mennyiség van igencsak robbanásveszélyesen bezsúfolva egy indítórakétába. Én nem szeretem az ilyet, és szerintem az űrhajósok többsége sem örül ennek - akik már felrobbantak, azok már nem tudnak hozzászólni, de el tudom képzelni, hogy mi lenne a véleményük. Ennek ellenére, annak természetesen örülök, ha tapasztalataid alapján a szóbajövő meghajtóanyagok jellemzően nem annyira drágák és környezetilábnyomosak, mint ahogy én gondolok rájuk. Szívesen és örömmel visszakoznék is a veszélyek hangoztatásában, csakhogy a "Környezetlábnyom? Sehol sincs a világ éves rakétaindítása a többi szennyező forráshoz képest." mondatod akkor se jó mondat, egyrészt, mert szerintem erősen véleményes, hogy "seholsincs", másrészt, és elsősorban azért nem jó mondat, mert ha valóban belépünk az űrkorszakba, márpedig ez lenne a cél, akkor máris alapvetően változnak meg az arányok, mennyiségek. Amit mondtam, mindet annak fényében mondtam, hogy a mostani ezirányú tevékenységünk halvány töredéke annak, amit az űrkorszakba lépés volumenben magával hoz. Az űrkorszakban a járművek Földtől való elszakadási eseteinek volumene akkor is összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a mostani hályogkovács szintnél, ha egyébként az űrkorszak gyártó- és bányakapacitásait alapvetően a Holdon vagy más kisgravitációs helyeken rendezzük be.

    Mindezzel együtt rendben van, és örömmel veszem, hogy sokkal alkalmasabbnak tartod a belátható jövőre nézve a járművek Földtől való elszakadásaihoz a rakétásosdit, mint ahogy én látom. Én borzongva szemlélem az ehhez a rakétásosdihoz szükséges üzemanyagvolumeneket a majdani űrkorszak valószínűsíthető követelményeinek fényében. Álláspontod hatására akkor egy kicsit kevésbé borzongok, hehe.

    Még egyszer mondom, az űrlift megvalósíthatósága, használhatósága, létrehozási és üzemeltetési költségei ügyében természetesen nem állított senki semmiről semmi konkrétat, hiszen rengeteg olyan elvi és gyakorlati probléma tűnik fel, amelyeknek a remélhető megoldásairól még csak sejtéseink vannak, és lehet hogy az ötlet eleve egy nagy melléfogás. De én az űrlift kutatásának szentelnék a jelenleginél nagyobb erőforrásokat, nem feltétlen más kutatások rovására, de akár úgy is. Hogy a technológia milyen ugrásokat képes végrehajtani, az általában nagymértékben függ attól, hogy mennyire akarjuk, mennyire forszírozzuk. Meglátásom szerint az űrliftet (értsd, az értelmes megvalósíthatóságának kutatását) egyelőre nem forszírozzuk annyira, mint amennyire én indokoltnak tartanám forszírozni, az elérendő űrkorszak valószínűsíthető követelményeit szem előtt tartván. Még neked is szól, amit lentebb UnA kollégának válaszolok.

    (#48) Crucio: Erősen kétlem, hogy hülyeségeket vagy hülyeség módon írtam volna. Várom a konkrét kifejtését az ítéletednek.

    (#49) UnA:
    "Az űrlift olyan kb. mint a Dyson-gömb: nagyon szép elmélet, de konkrétan semmi kézzelfogható ötlet sincs a megvalósítására."
    "Szerintem" a téma erősen a határán áll annak, hogy vagy úgy beszéljünk róla, ahogy te mondod most, azaz szép elméletként, vagy pedig úgy, hogy a gyakorlati-technológiai tudásunk már készen áll a megvalósítására. Az előző mondatom "szerintem" kitétele úgy értendő, hogy az egymással vitatkozó szakemberek szerint - hiszen én nem vagyok illetékes, csak (fél)művelt laikus vagyok a témában, és valószínűleg Cifu kolléga sem több ennél. Tehát nem én mondom, hanem szakemberektől már olvashatni mindenfélét a témában pro és kontra, egyúttal az se véletlen, hogy a közeljövő elképzelt Naprendszerében játszódó (jobbára gyakorló vagy legalábbis végzett fizikusok által írt) hard science-fiction művek egy része már kb. húsz év óta egyre inkább automatizmusként kezeli az űrlift meglétét Földön, Marson. A közeljövő mondjuk az évszázad második felét jelenti, de ehhez hozzáveendő, hogy az emberiség űrhasználatára vonatkozó szakmai előrejelzések eddig szinte mindig megkésve váltak érvényessé, ha egyáltalán érvényessé váltak. Mindenesetre a szakemberek egy számottevő része már nem szép elméletként, és nem is csak egy kutatandó irányként, hanem természetszerűen hamarosan megvalósulandóként tekint az űrliftre. Talán nekik lesz igazuk, talán nem. Én valószínűsítem, hogy lesz igazuk, persze az én valószínűsítésem nem jelent semmit, igaz, az itt ellenvalószínűsítők ellenvalószínűsítése sem, mivel az itt levők mindegyikére érvényes, hogy érdeklődő laikusként, a szakemberek által elénktárt anyagból gondolkozunk. Vagy esetleg van itt témábavágó képzettségű és gyakorlatú fizikus-kémikus-kozmológus szakember? - kérdezem, reménykedve. :)

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Cifu #51 üzenetére

    Hehehe. Én szívesen lennék űrhajós, az említett kockázatok mellett is. Sőt. Minden álmom lenne űrhajósnak lenni - ha lenne/lett volna esélyem, hogy lehessek. Ez nem jelenti azt, hogy azok a jelentkezők, akiknek volt esélyük, és netán űrhajósok is lettek, ne örülnének sokkal jobban az űrhajósságuknak, ha nem kellene attól félniük, hogy útközben felrobban alattuk a tartály - ugyanez a hatványozott öröm érvényes a családtagjaikra, az űrhajókat gyártó és használó cégekre-társadalmakra, vagy akár a földi irányító személyzetre, a szponzorokra, a közvéleményre...
    Repülőre is ugyebár a jelenleginél sokkal szívesebben ülnének az emberek, ha nem egy robbanótartály lenne - akkor még mindig nagyot esnénk, ha lezuhan, de legalább eggyel kevesebb nem elhanyagolható veszély lenne. A "Zeppelin típusú" léghajók is nagyon hatékonyak és gazdaságosak lennének sokféle feladatra, de azok meg arra példa, hogy a szélsőséges robbanásveszély miatt alig használják manapság. A tüzelőanyagcellás autók terjedését is egyelőre ugyebár erősen hátráltatja a hidrogén egyszerre gazdaságos és biztonságos tárolásának egyelőre nem megoldott módja - egyelőre vagy biztonságos vagy gazdaságos.
    Szóval te se tudod, mi mellett akartál érvelni ezzel a "de így is sokan önként teszik, amit kammerer ne tegyen ha fél tőle" érveléssel. :DD

    Azt még megjegyzem, hogy akár a folyékony oxigén, hát még a folyékony hidrogén megtermelése egyelőre igencsak nagy fajlagos környezeti lábnyom. Például a tüzelőanyagcellás járművek uralkodóvá válását egyelőre elsősorban éppen az késlelteti, hogy a hidrogénüzemanyag megtermelése eddig fajlagosan drága, környezetszennyező volt - mostanában megnövekedett erővel kutatják a módszereit, lehet hogy áttörés lesz. A tüzelőanyagcella a hidrogén megtermelése mentén egyelőre lényegében ugyanakkora fajlagos környezeti lábnyom, mint a robbanómotor üzemeltetése, a tüzelőanyagcella környezeti előnye egyelőre praktikusan annyi, hogy nem a felhasználás helyén (szmogos városok) keletkezik a szennyezés, hanem az emberlakta helyektől távol, ahol a hidrogént termelik. A hidrogén kis fajlagos környezeti lábnyomú termelésének egyelőre előtte állunk, bár feltehetőleg nyitott kapukat dönget az erre vonatkozó ötletek némelyike. De a folyékony oxigén termelésének fajlagos környezeti lábnyoma is egyelőre jelentős, egyelőre egyáltalán nem bagatell.

    (#46) Dißnäëß: Egyébként persze, feltehetőleg valóban még elég távol vannak az antigravitációs elven működő légijárművek, esetleg soha nem is lesznek megvalósíthatóak ilyenek, de a dolog, az ötlet nem vicc, hanem komoly fizika. Már mai ismereteink alapján is komoly fizikai téma az antigravitáció, aztán ki tudja, a jövőben milyennek ismerjük meg a fizikai világot a mai fizikai ismereteinkhez képest. Viccelni persze komoly dologgal is lehet, de nem eleve vicc a téma, hehe.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Cifu #55 üzenetére

    Kár, hogy nem vagyok kőgazdag. Jegyet váltanék az ISS-re egy hétre.

Új hozzászólás Aktív témák