Legfrissebb anyagok

IT café témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

GAMEPOD.hu témák

LOGOUT.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#45 Cifu nagyúr #71562240 #44

Új Válasz 2017-03-27 13:58:04 #45
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Cifu

nagyúr

válasz #71562240 #44 üzenetére

No igen, erre utaltam, hogy éppen ezért sokkal több erőt kéne annak kikutatásába fektetni, hogy az űrlift értelmezhetően megvalósíthatóvá váljon...
Az anyagtechnológiai kutatások azonban paradox módon nem nagyon siettethetőek. A Grafén gyártástechnológiájának alapja például pofon egyszerű, és mégis hosszú ideig senki sem gondolt rá. Hiába van meg a gyártástechnológia alapja ugyanakkor, olcsón és megfelelő minőségben gyártani, majd felhasználni még mindig nem tudjuk. Ha megnézed a szócikket, feltűnhet, hogy magánvállalatok (adott esetben Samsung, IBM) is direkt foglalkoznak például a grafénnal.
Ettől természetesen lehet beleölni hatalmas összegeket, ám ezek nem feltétlenül fognak arányosan realizálódni. Ez is egy fajta pocsékolás, ha így nézzük.
Hogy mi mennyibe kerül (azaz, hogy mennyi vásárlási jogot kapnak valaminek a létrehozói és működtetői), az ugye nem egy abszolút fizikai mennyiség, hanem egy közmegegyezési arányszám,
Ez működhet, ha már megvan a technológia. Amíg csak a technológia kifejlesztésére vonatkozó együttműködésről van szó, iszonyatos aknamezőről beszélünk. Mintapélda az ITER fúziós reaktor, amely potenciálisan a fúziós reaktorok pozitív energiamérleg (magyarul áramtermelésre is képes) eléréséhez való következő lépcsőfokot képviseli. Ennek jelentőségét aligha kell ecsetelni, és mégis, már az előzetes megállapodás is csaknem 18 év után következett be (2006-ban), ekkor úgy volt, 2008-ban kezdődik az építés és 2018-ra már teljesen üzemben működhet (ie.: D-T fúzióval való működés) - ma erre 2026-2027 a dátum.
Sajnos a nagy nemzetközi projektek veszélyes vizek...
No én éppen azért szóltam a kémiai-fizikai rakétásosdi erőltetett, energia- és anyagpazarló voltáról, mert az üzemanyag az nem "csak", hanem az üzemanyag az "minden".
Ma egy ~12-14 tonnás jármű LEO pályára való juttatása alsó hangon 62 millió dollár (Falcon 9FT listaára), általános ára 90-120 millió dollár (Atlas-V, Ariane-5, stb.). Ezekből az árakból az üzemanyag ára kevesebb, mint fél millió dollár. Még ha adott esetben a karbantartás / újra felkészítés az új rakéta árának 10%-ai is, akkor is arról beszélünk, hogy töredék áron lehetne feljuttatni terhet a világűrbe (a SpaceX COO-ja pár éve cirka 7 millió dolláros árat feltételezett, ha a Falcon 9 mindkét fokozatát vissza tudnák hozni a világűrből).
Földtől való elszakadás rakétásosdijának manapság értelmezhető üzemanyagai ugye rendkívül korlátosak, nehezen előállíthatóak, egyúttal rendkívül környezetterhelő az előállításuk és/vagy felhasználásuk
?
Általánosan használt folyékony hajtóanyagok a modern rakétákban (nem, a Proton / UR széria nem modern):
Folyékony Oxigén: A légkörből viszonylag könnyen kinyerhető, olcsó (a NASA kevesebb, mint 20 centet fizet egy kg-ért).
Folyékony Hidrogén: Jelenleg a legolcsóbban szénhidrogénekből állítható elő, annyira nem olcsó, ~4 dollár per kg.
RP-1 (kerozin): Finomított kerozin (ami finomított gázolaj), az ára 2,5-4 dollár per kg, függően a változóktól.
Metán: A földgáz legnagyobb részben ebből áll, ára jelenleg egy dollár alatti per kg.
Szóval drága lenne? Nem, nem az, a Falcon 9 (hajtóanyag: LOX/RP-1) esetében Musk azt állítja, hogy az indítás költségének 0,3%-át adja, ami cirka 200 000 dollárt jelent. Izé.... Hát ha az indítás árához nézzük, határozottan elhanyagolható tétel...
A környezetterhelés részével sem értek igazán egyet. A LOX/LH2 hajtóanyag esetén (pl. Ariane-5) a végeredmény víz. Környezetszennyező? Senki se mondana ilyet...
A LOX/RP-1 és LOX/Metán más kérdés, de megint számoljunk egy kicsit, egy Falcon 9 FT egy indítása hozzávetőleg 350 tonna RP-1-est jelent. Kis hazánkban évente mintegy 3 milliárd liter üzemanyagot adnak el, ez hozzávetőleg 2,2-2,4 millió tonnát jelent.
Nem mondom, hogy nincs környezetszennyezés egy Falcon 9 indításkor, de még kerekítési hibának se lenne elég az idei összes tervezett F9 és FH indítás még ha csak a hazai üzemanyag-forgalmat is nézzük.
Mert a rakétásosdiból csak ezt az évente néhány fellövést bírja el a Föld erőforrásilag és környezetilábnyomilag, azt is csak egyelőre bírja el, illetve már egyelőre se nagyon, mert hát elkezdődött a környezeti kataklizma.
Erőforrás tekintetében? Őőőő.... Nem, erőforrás tekintetében per pillanat az indítás ára a meghatározó tényező, illetve a kereslet-kínálat. A SpaceX leginkább azért nem tud több Falcon 9-est indítani, mert az indítóállásai és a rakétagyártó-képessége ennyit tesz lehetővé. Nem egy megrendelője visszalépett / indítórakétát váltott emiatt.
Környezetlábnyom? Sehol sincs a világ éves rakétaindítása a többi szennyező forráshoz képest.
az űrliftet bírja el a Föld és az emberiség - gondolom én a mostani tudásunk alapján.
Az űrlift jelenlegi technológiai szintünkön nem is biztos, hogy megvalósítható. Becslések vannak, hogy mennyibe kerülhet, de hogy becsülöd meg, hogy mennyi befektetéssel fejlesztesz ki egy anyagot, ami majd elbírja a saját súlyát több, mint 72 ezer km-re kifeszítve, plusz bírja a +150 és -140°C-ot és az UV sugárzást is, ha jelenleg még nem is ismerünk ilyet?

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
#49 UnA Korrektor #71562240 #44

Új Válasz 2017-03-27 16:14:00 #49
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

UnA

Korrektor

válasz #71562240 #44 üzenetére

Az űrlift olyan kb. mint a Dyson-gömb: nagyon szép elmélet, de konkrétan semmi kézzelfogható ötlet sincs a megvalósítására.
#51 Cifu nagyúr #71562240 #50

Új Válasz 2017-03-27 17:50:43 #51
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Cifu

nagyúr

válasz #71562240 #50 üzenetére

Az emberek többsége nem szívesen ül irdatlan méretű "robbanószer" tartályokon, lásd az általad az olcsóságra hozott példák IS egyaránt "robbanószerek", amelyekből irdatlan mennyiség van igencsak robbanásveszélyesen bezsúfolva egy indítórakétába.
Ehhez képest az emberek szívesen ül fel az utasszállító repülőgépekre, amelyeknek a felszálló tömegük 25%-tól (rövid távú) 45-47%-áig (óceánon átívelő utakat végző gépek) az üzemanyag teszi ki. Ami ugyan az a "robbanószer", ami például a Falcon 9 vagy a Szojuz hordozórakétát hajtja...
Én nem szeretem az ilyet, és szerintem az űrhajósok többsége sem örül ennek
Akkor nem fogsz űrhajóba ülni, repülni sem szeret mindenki...
Az űrhajósok eddig mind önként jelentkeztek az űrhajósképző programba, tehát pontosan tudták, hogy mire is vállalkoztak. Ha nem örülnének ennek, akkor nem jelentkeztek volna.
Amit mondtam, mindet annak fényében mondtam, hogy a mostani ezirányú tevékenységünk halvány töredéke annak, amit az űrkorszakba lépés volumenben magával hoz.
Ha például a folyékony hidrogén / folyékony oxigén terjed el, mint hajtóanyag, akkor especiel a környezeti lábnyom egy gejzírhez hasonlítható maximum...
Meglátásom szerint az űrliftet (értsd, az értelmes megvalósíthatóságának kutatását) egyelőre nem forszírozzuk annyira, mint amennyire én indokoltnak tartanám forszírozni,
A kérdéskör lényegi eleme a megvalósíthatóság. Ahogy le is írtam, itt egy jelenleg nem létező anyagot kell(ene) kifejleszteni, ami az se biztos, hogy létezik. Külön szakszó van már erre, Unobtainium. Amúgy én némileg más véleményen vagyok, ugyanis az űrliftek megvalósíthatóságával, a lehetséges technikai megoldásokat (az anyagtechnikaiak mellett) ma is aktívan kutatják a világ több pontján.
Hogy nem költenek többet rá? Hát kérem, ahogy már a leírtakból lehet látni, ez egy olyan kutatási kör, amelynek nincs garantáltan elérhető vége. Ha az eddigi egyik legnagyobb tudományos kutatást vesszük alapul (Manhatten-projekt), ott például az egészet annak a tudatában kezdték el, hogy ott volt előttük feketén-fehéren leírva, hogy igenis meg lehet valósítani, csak nagyon drága lesz.
Az űrliftnél nincs leírva semmi ilyesmi, feltételezések vannak, meg számítások, hogy milyen tulajdonságú anyagra lenne szükség...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
#57 Cifu nagyúr #71562240 #56

Új Válasz 2017-03-29 06:36:38 #57
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

Cifu

nagyúr

válasz #71562240 #56 üzenetére

2009-ben volt az utolsó űrturista az ISS-en, jövőre megy a következő, Sarah Brightman, aki évek óta vár a lehetőségre (nem volt olyan "űrhajócsere", ahova befért volna). Holmi 52 millió dollárt fizet állítólag a 10 naposra tervezett útért. Megjegyzés: olcsóbban kapta meg az ülést, mint amennyit a NASA fizet érte (közel 80 millió dollár per szék).

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.