Új hozzászólás Aktív témák

• #17 dark100 aktív tag

  Új Válasz 2008-08-23 18:20:52 #17

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dark100

  aktív tag

  Istenem mennyi mendemonda kering az usa szabadalmak korul. Nemreg volt szerencsem sztorikat hallgatni egy vilagceg belugyeibol.

  Az alapproblema
  * az usaban a szoftvereket / technologiakat a szerzoi jog es a patent rendszer is vedi, holott a ket dolog a logikajabol adodoan kizarja egymast. Ilyen sehol mashol a vilagon nincs, de az usaban igen... (tehat ket fele oldalrol is tamadhatsz 1 fejlesztessel)
  * a szerzoi jogi dontesek kimenetele ket dologtol fugg:
  - kinek van tobb patentja (papir kilogramban)
  - hol szuletik a dontes (komoly harc szokott folyni, hogy konkretan melyik varosban legyen)
  gyakorlat: a ket elozo dolog determinalja a dontest.
  * kerdes: ha ilyen szanalmas a dolog, akkor megis miert vesz mindenki bennereszt?
  valasz: mert az usa a vilag legnagyobb piaca. Aki ott nem tud eladni, az meghalt.

  Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

• #19 dark100 aktív tag rdi #18

  Új Válasz 2008-08-23 19:48:41 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dark100

  aktív tag

  válasz rdi #18 üzenetére

  A logikad jozan eszt kovet, az usa jog nem. Sztem kell egy kis magyarazat meg:

  A patent modszert ir le:
  pl: 20% A anyag, 80% B anyag, 10 percig kever, majd 48 oraig hutjuk.

  A szerzoi jog inkabb valami otletet,vagy alkotast ved:
  Ha van A es B anyag, ezt kevergetjuk meg hutjuk, akkor ilyen es ilyen eredmenye lehet.

  Szamos kolunbseg van a ketto kozott, pl szerzoi joga csak szerzonek lehet, pl Kovacs Pistikenek, de a Kovacs Pistike kft-nek nem, mig patentje a Kft-nek is lehet. Aztan van sok egyeb is, pl patentet bejegyeztethetsz, ha nincs elotte masik olyan patent. Tehat mig szerzoi jognal kesobb lehet olyanra hivatkozni, hogy azt mar mas is kitalalta, patentnel nem.

  Miert baj az, hogy az usaban a ket eltero logika egyesul:
  Otleteket lehet patentkent begyeztetni, kozbe arra a szerzoi jog valo. Igy a patentek szovege tul altalanos, gumiszoveg lesz, ami mindenre rahuzhato. Ezert aztan teljesen a biron mulik, hogy kinek ad igazat, mert MINDKET felnek igaza van, es EZ az USA jogrenszer hibaja, hogy ilyet lehetove tesz. Radasul a biro majdnem biztosan nem ert a technologiai iparhoz, viszont barhogy dont, nem hibazhat => ugye nem kell tovabb ragoznom.

  Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

• #24 dark100 aktív tag rdi #21

  Új Válasz 2008-08-24 17:46:05 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dark100

  aktív tag

  válasz rdi #21 üzenetére

  Az EU-ban is megprobaltak bevezetni, de szerencsere megbukott Bar felek ujra probalkoznak majd... Amugy a levegovetelt is patentolhatod, ha nincs elotte meg olyan patent, es lenyegtelen, hogy ki talalta ki! Az szamit, hogy a patent kerest ki adta ra be eloszor! Es ez lehet egy vallakozas is.

  Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

Új hozzászólás Aktív témák