Új hozzászólás Aktív témák

• #101 guga Közösségépítő szepko #100

  Új Válasz 2011-09-01 22:35:41 #101

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz szepko #100 üzenetére

  Ettől féltem, valahol sejtettem, hogy amit a 97-es hozzászólásodban írtál, azt magadnak címezted.
  Én azt mondom nincs vész, mert én már révbe értem, ismerem Istent, ilyen kérdéseket felesleges feltennem.
  De ezzel sincs baj, ezért vagyunk.
  Képezd le a saját szüleidre az utolsó hozzászólást, és rögtön egyszerűvé válik a dolog, mint aki állami gondozott. Lehetetlen, hogy benne vagy egy intézményben, s nincs apád, nincs anyád. Persze, hogy van, természetes, hogy keresed.
  Ettől jó, Isten erről szól, mert ébresztget.

  Viszont azt is érzem, hogy baromi nagy felelősség hárul rám, mert nem tudok neked miről írni, szerintem te is megtapasztaltad, hogy van, létezik, csak magadban nem tudod hova tenni a dolgokat, kétkedsz folyamatosan. Ez egészséges, nálam nagyobb kétkedő nem létezik.

  De maga a tény, hogy keresed azt, ami belül éget, nem arra utal, hogy közömbös vagy. Istent ismerve azt tudom mondani neked, hogy elindított benned egy folyamatot, amit végig fog vinni, vannak szakaszok, szintek. Erről már beszéltünk, a lényeg, hogy nem arról vitatkozunk, hogy van e Isten, hanem arról, hogy hogyan.

  Én a napokban fogalmaztam meg a feleségemnek, hogy a második szintre léptem, sokkal nagyobb érzéketlenségnek és támadásoknak vagyok kitéve az életben, az eltelt 12 év csak kiképzés volt, s most elhúzott egy függönyt, eddig biztonságban éreztem magam, most totális képzavar, és káosz, de legalább tudom, hogy van, ez az egyetlen menedékem, mert szétesett, szertefoszlott az eddigi Istenképem, amit hittem.

  Erre is szükség van, hogy egyre erősebb legyek lélekben, mert nem más ellen harcolok, mint maga a hazugság. Az igazság létezik, nem kitalálni kell, a hazugság az, amit gyártanak. S felismerni az embernek az életben a helyét, az értékrendjét, egy folyamatos küzdelem. Hja, tényleg nem tudom milyen szinten vagy, de ugyanabban az épületben lépcsőzünk felfelé, ha gondolod megvárlak bár rühellem a szimbólikus petárda puffogtatásokat, én a konkrét dolgok híve vagyok, Isten is az.

  Egyet biztosan tudok, az életemet én irányítom, én én vagyok, van akaratom. Az életben viszont vannak dolgok, amikor rákényszerülök arra, hogy Isten kisegítsen. Ilyen volt, amikor a második gyerkőc megszületett. Kábé a születés is lehetetlennek látszott, aztán mikor megszületett, azt sem úgy, ahogy az orvosok mondták, csak jött és a rohammentő vitte el. A nejem csak annyit kért Istentől, hogy ahová megy, oda már egészségesen érkezzen meg, s az orvos ne tudja, hogy miért vitték oda. Én kerékpárral loholtam a Péterfibe, aztán ott egy szülésznő mondta, hogy fogalma sincs miért hozták ide, a gyereknek semmi baja, nem kell inkubátor, teljesen egészséges. A nejem jött egy másik mentővel utána, bent tartották a kissrácot megfigyelésre, de együtt kértük Istent, hogy 3 nap múlva, vasárnap reggelén menjünk haza. Hazazavartak bennünket gyerekestül, mondván, hogy nincs hely, kell a hely a valódi betegeknek. Se köpni, se nyelni, Isten néha meghallgat, de szerintem inkább próbára tesz. Bepánikoltunk, holott ő tudta előre, hogy így lesz. Rakd össze, én azóta nem félek senkitől, és semmitől, Isten kezében vagyok.

  Rengeteg ilyen megmagyarázhatatlan dolgot tudnék mesélni az életemből, amiről nem szívesen beszélek, mert totál hülyének néznek, s jönnek az ostoba magyarázatokkal, hogy biztos ezért, biztos azért. Minek mondjam? Nekünk megváltás volt, hogy a srác megszületett, az is, hogy pár perc alatt, amíg a roham mentő vitte, mint ha semmi sem történt volna. Nincs inkubátor, stb. Húzzunk haza innen, mert útban vagyok.

  Hány olyan szülő vágyna erre a megoldásra, akinek a csecsemő ott fekszik bekábelezve, begyógyszerezve hónapokig? Ha mondom nekik, hogy Isten képes rá, akkor elküldenek a faszba, hogy orvostudomány. Hja, létező dolog, ahogy Isten is, meg az órásmester.

  Ha az órám elromlik, akkor tudom hova kell vinni. Ha az életem elromlik, tudom hova kell vinni, nem kérdéseim vannak, hanem arra vágyom, hogy az órásmester megoldja.
  Elég durva helyzetek voltak, amiről soha senkinek nem beszélek, mert disznók elé gyöngyöt minek? Kiröhögnek, hogy guga hülye vagy. Oké, a lényeg, hogy a gyerek rendben, a többi nem számít. Teljesen lényegtelen, hogy hogyan, de rendbe jött.

  Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

Új hozzászólás Aktív témák