Új hozzászólás Aktív témák

  • bartucc

    addikt

    Hát hallod nem egyszerű történet. Nekem édesanyám halt meg 10 éves koromban, most meg 2 és fél éve kemoterápiával szívtam, visszaestem 2-szer is. Azt hiszem elmondhatom, hogy megtanított pár dologra. 19 éves vagyok most, de szerintem elmondhatom hogy félig-meddig felnőttem a küzdelmek során, a betegséggel, az élettel.... Nekem se volt még igazi barátnőm, volt amikor nem jártunk de elvoltunk, de úgy igazán nem. És akkor mi van? Semmi... Volt elég bajom az életben, erre nem tudtam még időt rászánni, eleve visszahúzódóbb típussá alakított az élet, mondhatjuk. De nem érzem lelki sérültnek magamat, csak többet találkoztam az élet rossz oldalával mint az átlag. Tapasztalatot adott. Mindennek eljön az ideje, most itthon épülök, és már magabiztossággal sincs gondom, és sokkal nyugodtabb ember lettem. Ha ezt eléred, nem lesz gond az élettel, megtanultál sok mindent már korábban mint a többiek!

    A 9.-ik bekezdés 3-ik sorában vettem észre egy kis fogalmazási hibát, gondoltam jelzem:
    Édesanyám csak zokogott, közben a nagymama rángatta öt, hogy hagyja már abba. Nem volt tőle szép túl dolog az biztos.

    "Azért jó tengerparton lakni, mert akkor csak három oldalról van hülyékkel körülvéve az ember." //Galla Miklós//

Új hozzászólás Aktív témák