Új hozzászólás Aktív témák
-
#28
Crystalheart
senior tag
Lenry
#9
Crystalheart
senior tag
De még ha a VAT rajta is van... Az itt feltüntetett ár már tartalmazza az áfát, a járulékokat, meg az EU-s vámot. Egyáltalán nem csoda, ha egy terméket itt akár kétszeres áron is adnak el. Szerintem már a nagyon széles skálán mozgó EU-s adórendszerek miatt is nehézkes volna egy ilyen.
mekker: Visszafele is lehetne haszna, például így az európai szellemi termékek (zene, film, játék, stb.) is könnyebben eljuthatnának az USA-ba, ami pedig a világ legmérvadóbb piaca. Az európai filmeket például sokkal könnyebb és olcsóbb volna amerikai mozikban szerepeltetni, ami megjósolhatatlan mennyiségű plusz bevételt jelenthetne a filmipar és így az államok számára is.
[ Szerkesztve ]
-
#33
Crystalheart
senior tag
bambano
#30
Crystalheart
senior tag
Csak mondtam egy példát. Másik példa esetleg, hogy mivel a kölcsönösen magas vámok miatt az amúgy is olcsó kínai dömpingáruk mindkét piacot veszélyeztetik, úgy a vámok eltörlése vagy minimalizálása serkenthetné mindkét gazdaságot a kínai import ellenében. Persze én sem ismerem a pontos részleteket, de ezt úgysem mi döntjük el.
-
#35
Crystalheart
senior tag
#40935168
#34
Crystalheart
senior tag
válasz
#40935168
#34
üzenetére
Szerintem az elképzelhetetlen, hogy az EU engedélyezze a génmódosított termékek általános kereskedelmét - már csak azért is, mert ez tagállami hatáskör. Az EU-n belül pedig némely országnak, mint hazánknak is, elsőrangú gazdasági érdeke a GMO-mentesség minden szinten, de különösen a növénytermesztésben és állattenyésztésben.
[ Szerkesztve ]
-
#54
Crystalheart
senior tag
Crystalheart
senior tag
Nem akartam, hogy a GMO miatt ekkora flame kerekedjen. én annyit akartam írni, hogy Magyarország gazdasági érdeke a GMO-mentesség - tulajdonképpen a vetőmagexportunk nagy része abból adódik, hogy tőlünk biztosan nem génmódosított vagy azzal fertőzött vetőmagot lehet vásárolni. Ezért akármi is van a génmódosítással, Magyarországnak és még néhány termelőnek mindenképpen előnyös a GMO körül kialakult kételkedés, így megéri fenntartani is.
Egy USA-EU paktum pedig ebbe nem szólhatna bele. -
#61
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#55
Crystalheart
senior tag
Itt most vetőmagról volt szó, főként kukoricában - és nagyüzemi kukoricában Magyarország az egyik legnagyobb exportőr Európában, szinte mindenki tőlünk vásárol, még jó, hogy megéri. A szigorú GMO-mentesség az eleve meglévő vezető pozíciót betonozza be. Gyakorlati hátrányunk magyar viszonyok közt nemigen keletkezik, így is többet termelünk, mint amennyit a piac képes felvenni. (A kukorica árának felverése mindig inkább a kereskedői spekulációknak köszönhető.) A gabonafélék termelése megfelelő szakértelem mellett nálunk csak akkor lehet lokálisan veszteséges, ha természeti csapás érkezik, ami mondjuk elég gyakori, de jégeső ellen a génmódosítás sem véd. Mindamellett a csemege-élelmiszerek nemesítésében Hollandia jár az élen, de takarmány-növények, krumpli és gabonák terén hazánk is jól teljesít. (Pl. hazai az egyetlen, minden jelentős betegséggel szemben rezisztens burgonyafajta is, igaz, még mindig megy a huzavona a licencelése körül, a vetőmaglobbi ugyanis elég erős.)
-
#74
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#64
Crystalheart
senior tag
Magyarország éghajlata elég ideális ahhoz, hogy ne legyen szükség GMO-ra. Ennyi a sztori, mi nem amerikai préri és nem fagyos észak vagyunk. Amelyik évben rossz a termés, abban az évben a génmódosított növények is rosszabb termést eredményeznének.
A magam részéről sokkal nagyobb lehetőséget látok a biológiai védekezésben, azaz hogy különböző tenyésztett gombákkal és baktériumokkal, valamint növényi hormon kivonatokkal eredményesen védekezhetünk az amúgy is ellenállóságra nemesített növények esetén. Én például ebben a rendkívül csapadékos évben még nem permeteztem a paradicsomot fitoftóra ellen, mert Trifendert alkalmaztam, ami egy agresszív gomba spóráit tartalmazza és felfalja a károkozó gombát a talajban. hernyók ellen növényi kivonatú kitinszintézis gátló is létezik rövid ideje, amely felszívódik és meggátolja az átalakuló rovarok fejlődését. Aztán ott vannak még a paraziták, de azok inkább üvegházban eredményesek. Sorolhatnám még...
A lényeg, hogy a GMO-val elért változások, ha azok többek, mint a sima nemesítés, és kivált ha káártevők ellen irányulnak, akkor sajnos egy idő után rezisztenciát eredményeznek. Ez nem új dolog, a vegyszereknél ugyanez van, ha huzamosabb ideig vagy évente túl gyakran használunk egy fajtát, erre való a szerrotáció. A rovarok elleni génmódosítás viszont például egy folyamatos permetezésnek felel meg. Mintha állandóan antibiotikumot szednénk. A kártevők alkalmazkodnak mindenhez, ami állandó jelleggel fennáll. Ezért vagyok inkább híve a blokkszerű, időszakosan kijuttatott szereknek, legyen az bio vagy nem bio. Ezeket lehet váltogatni, sőt az EU szándékosan kivonja a túl hatástalanná vált hatóanyagokat is; az okos gazda így elkerülheti a szerrezisztenciát. A kártevők ellen irányuló génmódosítással azonban, legyen bármilyen hatása is a fogyasztóra magára, hosszú távon biztos, hogy a kártevők szelekcióját érjük el, és egy még nagyobb átkot hívunk magunkra. (Egyéb génmódosításoknak pedig idehaza nem volna sok értelme, mert az éghajlatunk mérsékelt, és ráadásul igen kiszámíthatatlan, nem lehetne tudni, hogy az adott évben a túl sok víz vagy a túl kevés víz ellen vessünk-e. Ezért jobbak a hazai viszonyok közt kinemesített saját fajták általában, mert azok ellenállósága széles skálán mozog, és nincs igazán velük semmi baj. Bőven többet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk mi magunk vagy az állataink.)
Különben nem zömével 5-10 éves fajtákat termesztenek. Nem csak azokat. Például az almatermesztésben kerülnek elő régi tájfajták, amelyek egy kis nemesítéssel vagy akár anélkül is lekörözik a mai bevett fajtákat, és adott esetben semmivel sem kell permetezni. A Sárpo rezisztens burgonyát nagyon korai, génbankokban fellelhető burgonyafajtákból nemesítették hazánkban. A nagyüzemi paprikatermesztésünk egészen a régi fajtákon alapszik, ahogy a hagyma is. Gabonában pedig elég nagy a szórás, sokan térnek át most az újabb fuzárium-rezisztens fajtákra, de az egyik legellenállóbb még mindig a tönkölybúza.
A várható maximális hozamnál sokkal fontosabb a betegség-ellenállóság. Ha tehát a gazdák új fajtákat használnak, az általában azért van, hogy még ellenállóbb növényeket termesszenek.
Ami pedig a génmódosítást illeti, mint mondottam, nekünk, magyaroknak még mindig az éri meg a legjobban, ha tiltják, és ha külföldön paráznak tőle. Addig vásárolnak tőlünk vetőmagot. És mivel a GMO nem eredményezhetne sokkal nagyobb termelést hazánkban - és ha eredményezne is, annak nem volna piaca -, úgy szinte kizárt, hogy bevételről essünk el.
Jól eltértünk a tárgytól.
[ Szerkesztve ]
-
#76
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#75
Crystalheart
senior tag
Nem hallottam még olyanról, hogy a kinemesített növény véletlenül mérgezővé vált volna (inkább ellenkezőleg, lásd pl. lóbab), de olyat sem, hogy rovarölő növényt nemesítsenek ki...
A nemesítésnek megvannak a természetes korlátai, amit nem lehet átlépni. Az alany bizonyos tulajdonságai mindig megmaradnak. Persze nem vagyok növénybiológus, így erről túl sokat nem értekezhetek, de bizonyára megvan az ok az óvatosságra. Mindez nem képez lemaradást egyetlen terület esetén sem, hiszen ha egyszer valaha beigazolódna, hogy a legbiztonságosabb dolog a világon a génmódosítás, úgy egyetlen év alatt el lehetne vetni a teljes skálát. Egynyári növények esetén igazán nem lehet lemaradni.[ Szerkesztve ]
-
#79
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#77
Crystalheart
senior tag
De a szolanin egyébként is jelen van a burgonyában és egyébként is mérgező. A nemesítés során a meglévő tulajdonságok erősödnek fel vagy gyengülnek el, nemigen keletkeznek új tulajdonságok. Még az olyan mutációk, mint a sárga vagy fehér paradicsom vagy a lila burgonya is a meglévő tulajdonságok gyengülésével vagy erősodésével jött létre. A zellerre is igaz ez, hiszen a zellerfélék egyébként is enyhén bőrirritáló hatásúak. A génmódosítások jó részében - igaz, nem mindben - idegen gént adnak hozzá vagy arra cserélnek le. Ilyenkor többek közt nem lehet előre látni, hogy ez milyen hatással lesz például a környező régi fajokra és fajtákra, ha mondjuk kereszteződik velük, és az új hibrid kivadul. Nemesített növények hibridjei esetén az utód minden generációval egyre inkább hasonlítani fog a szülő fajtákra, azaz visszafajzik, de ez épp azért van, mert a génkészlete azokén alapul.
[ Szerkesztve ]
-
#86
Crystalheart
senior tag
Ghoosty
#82
Crystalheart
senior tag
A hibridizáció már nem szelekció, az egyes hibridek felhasználását ki-ki maga döntse el. (És mint írtam, a hibridek visszafajzanak az alanyra, a hibrid nem képes örökíteni a saját génkészletét. Azon kívül például paradicsom esetén egyáltalán nem is veszélyes, mert önbeporzó és az izolációs távolság is csak 4 m. De a vetőmagtermelő cégek mindig be kell, hogy tartsák az izolációs távolságokat.) Én leginkább a magnemes fajták híve vagyok, a hibridek ritkán annyival jobbak a magnemeseknél, amennyivel többe kerülnek. Sőt, paradicsomban a tájfajták a legjobbak, esküszöm - már ha nem az a cél, hogy több száz négyzetméteres és soha meg nem haló paradicsomokat termesszünk a hiperintenzív földnélküli tápoldatos üvegházban.
(Octopus F1 pari, ha jól emlékszem.) -
#112
Crystalheart
senior tag
kavics325i
#109
Crystalheart
senior tag
válasz
kavics325i
#109
üzenetére
Nekem úgy tűnik, hogy te csak simán ruszkifan vagy.
-
#138
Crystalheart
senior tag
mekker
#135
Crystalheart
senior tag
(Ez egyébként nekem mint magyarnak roppantul különös, hogy olyan nyelveket beszélők határozzák meg magukat külön nyelvet beszélő népként, akik egészen hasonlóan és hasonló nyelvtannal is beszélnek és kölcsönösen meg is értik egymást. Mintha egy, a televízió kora előtti székely tájszólás már más népet jelentett volna, nem magyart. De végtére is az újlatin nyelvek is így alakultak ki. Az a folyamat pedig - mint például a latinból olasz - ahhoz hasonló, mintha az ómagyar halotti beszédet már nem is magyar nyelvűnek tartanánk, vagy a ma beszélt nyelvet nem tartanánk már magyarnak. De mindez az érzés bizonyára csak azért van bennem, mert a magyar annyira elszigetelt nyelv, hogy a szakadás aligha történhetne meg, különösen irodalmilag nem.)
[ Szerkesztve ]
-
#147
Crystalheart
senior tag
flexxx2
#145
Crystalheart
senior tag
Nézd... Én értem, hogy haltak ki nyelvek a történelem folyamán. A mások által felhozott Római Birodalom nem helyes példa, mert pont hogy elég hatékonyan latinosította a meghódított vidékeket. (Spanyol, portugál, katalán, francia, román, és hát az olasz is, habár az inkább egyenes ági leszármazottja a latinnak.) Olyan is volt a történelemben, hogy a megszállók vették át a megszállt népek nyelvét és kultúráját, lásd pl. a krími tatárokat, de a nomádok közt ez elég gyakori volt. A mai angol nyelv pedig a britek és a megszálló normannok nyelvének szimbiózisából fejlődött ki. A magyarban igen sok a török hatás, még a kazárokkal való együttélés idejéből; de az a tény, hogy a honfoglalók etnikai származása nem finnugor és nem is egységes, de a nyelvük az, vagy legalábbis azzá vált, szintén egy korai nyelvváltásra enged követeztetni.
De ezek idejében a nép legnagyobb része még nem tudott olvasni, és azt a nyelvet beszélte, amelyiken érvényesülni tudott. Az irodalom, a kereskedelem és a jog (már amelyik létezett az adott időben) mind azon a nyelven folyt, amelyikre végül áttért a nép is. Egy nyelv biztonsága szempontjából ma a vízválasztó a nyelvhez kötődő kultúra, úgy mint irodalom és újabban a film és televízió. Amíg az adott nép kulturális anyaga a saját nyelvén rögzített, addig nem hal ki, mert aktívan használják. (Régebben így lehetett még az uralkodó udvarában beszélt nyelvvel is, a magyarok végtére is azért nem tértek át a latinra végleg, mert az udvarban és a főuraknál továbbra is magyarul beszéltek, gyakran még az eredetileg horvát vagy szlovák családok is.) Az országszerte fogható egységes, nyelvi sztenderdet használó televízió, valamint a kötelező közoktatás ráadásul bebetonozza a nyelvi alapvetést, úgyhogy a változás lassul, csak az új jövevényszavak és a szleng alakítja. Továbbá nálunk az MTA szabályrendszere is érvényes, ez sok más országban nincs így; ez is megakadályozza a változást. Mostanra az európai nyelvek annyira rögzültek és népeik olyan mennyiségű kulturális művet alkottak, valamint a nyelvek használata olyan folyamatos és aktív, hogy megszűnésük nagyjából lehetetlen.
Az angol természetesen egyfajta közös nyelvvé válik, nem csak az EU-ban, de a világon másutt is. Ám EU ide vagy oda, a legkisebb esély sincs rá, hogy ez vagy bármely másik váljék a nép által beszélt aktív, vulgáris nyelvvé.
[ Szerkesztve ]
-
#149
Crystalheart
senior tag
mekker
#148
Crystalheart
senior tag
A televízió hatása hatalmas, a városokból lassan egészen kivesznek a tájszólások. Már Szegeden sem olyan gyakori az ö-zés, északon meg a palócos beszéd vált ritkává. Egyszerűen a szinkronizált filmekből a tökéletes és kiművelt sztenderd kiejtést hallani a legjobb színészeink hangján; a reklámokban, a híradókban és magazinműsorokban szintén a sztenderd az alapvetés; és habár hanyagabbul, de mégis pestiesen beszélnek a fellelhető celebek is. (Győzike nem számít.
)(Azért vannak olyan magyar tájegységek, ahol negyven éve még alig értetted volna, mit karattyolnak a helyiek...
)
Egy USA-EU paktum pedig ebbe nem szólhatna bele.
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyértelmű, hogy a 21. század elejének egyik legfontosabb gazdasági történése lenne az európai-amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Ám az akadályok is számosak, és az egyik legfontosabb a szellemi tulajdonjog kérdése.
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Max
- EAFC 24
- (nem csak) AMD FX / Ryzen tulajok OFF topikja
- Miért vezet mindenki úgy, mint egy állat?
- Touroll J1 - amikor az átlagos is elég
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Windows 10
- Mesterséges intelligencia topik
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest