Legfrissebb anyagok

IT café témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

GAMEPOD.hu témák

LOGOUT.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#26 finest őstag

Új Válasz 2007-04-13 16:29:29 #26
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

finest

őstag

Nem érzitek úgy, h elképesztő mérteket kezd ölteni az uzsoracivilizáció? Egyszer elolvasható e-könyvek, p2p tiltása etc. De az újabb sápok lehúzásán kívül mit adnak hozzá ezek a szervezetek a szellemi termékekhez, h ilyen korlátozásokat vezessenek be? Áh, hajrá Kína!

“Don’t shoot, I’m Globish.”
#32 finest őstag Adi #28

Új Válasz 2007-04-13 16:57:07 #32
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

finest

őstag

válasz Adi #28 üzenetére

Nekem is ez az ominózus eset jutott az eszembe a MEK-kel kapcsolatban.

rdi: Örökösök véleménye? Pff. Hát igen, az egy másik téma, h meddig lehet(ne) ésszerűen érvényesíteni a szerzői jogokat. Én a szerzői jogdíjban azt látom, h ezzel egyes embereknek, szervezeteknek, államoknak, közösségeknek lehetősége van indokolatlanul nagy licensz díjakat, adókat beszedni, anélkül, h bármimódon szolgálnának bármiféle fejlődést önző, önös érdekeiken kívül.
Példának okául, ugyan miért kellene egy író örököseinek is megélnie az író szellemi termékeiből? (A képzőművészetek, a zene területén ez már önmagában is furcsa, hiszen a művészet célja (elsősorban) a megmutatás, magamutogatás, nem a pénzkereset, leszámítva a kifejlődöben lévő nyugati uzsoracivilizációt...) Ha már könyvek: Még is az miként van, h én fordítóként fix összeget kapok egy könyv után a kiadótól, ami közel sincs arányban a példányszámokból befolyt összegekkel? Sőt az is meg van határozva, h az elkövetkező kiadásokból milyen mártékben részesedek. De ezt valahol jogosnak is érzem, hát mennyi idő után térül meg számomra az általam elvégzett munka? Mennyit ér az általam végzett munka? Jogos lenne, h az unokám is kapjon a munkámért pénzt? Nagyon nincsenek rendben a világban az arányok...

[Szerkesztve]

“Don’t shoot, I’m Globish.”
#60 finest őstag csiga997 #59

Új Válasz 2007-04-14 16:02:25 #60
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

finest

őstag

válasz csiga997 #59 üzenetére

''Ha viszont elfogadjuk, hogy a nagypapa lakását meg a betétkönyvét megkaphassa a kisunoka, akkor fogadjuk el azt is, hogy a bartók örökös is részesülhessen a zeneszerző hagyatékából.''
Bartók nagyapa lakását és vagyontárgyait nyilván meg is tartotta az örökös, nem minden vagyonát osztjuk szét. Nem érted, h mivel van bajom. Én azt mondom, h még a szellemi termékeknek is van valamilyen reális ára. Ne állítsuk már úgy be a dolgot, h egy jó kétsoros után még a költő ükunokái is kapjanak jogdíjjat, mert ez aránytalan a szellemi termék jelentőségével.
Művészek a szabadalmi hivatalok és a jogdíjakat szedő cégek előtt is voltak és valahogy mégis megéltek.
És igazából nem is a jogdíjjal van a baj. Az alapvető ellentmondás a művészi tevékenység és a jogdíjat beszedni kívánó szervezet attitüdje között abban rejlik, h korlátozásokkal próbálja a művészetet védeni, miközben annak lételeme a megmutatkozás.
Amit te írsz az én olvasatomban így hangzik: ha már a gyáros és a földbirtokos örökösei megélnek a gyáros és a földbirtokos hagyatékából, miért ne élhetne meg belőle a szellemi vagyont létrehozó személy is?
Na, ezzel kapcsolatban eszembe ötlött az Új Zrinyiász azon része, amikor lovakat keresnek, h Budára lovagolhassanak, de lova csak a szomszédnak van... a poént meg tudja, aki olvasta...

“Don’t shoot, I’m Globish.”
#67 finest őstag csiga997 #61

Új Válasz 2007-04-14 22:47:02 #67
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

finest

őstag

válasz csiga997 #61 üzenetére

OK. Íme a részlet:
Zrínyiék égtek a kíváncsiságtól, hogy újra láthassák Budavárát, de a vasút ellen hátborzongató ellenszenvet éreztek, habár három nap alatt, míg Dombóváron mulattak, sok mindent más színben láttak már, mint azelőtt három századdal. Nagy iskolán mentek keresztül e három napon. Amit az emberiség apránkint talált fel, azt ők egyszerre látták maguk előtt. Sok volt, megterhelte az elméjüket.

Szecsődy Máté kifogást tett a vasút ellen:

- Jobb volna, ha lóháton mehetnénk.

Megijedt erre Tenczer Pál (mert ő volt a küldöttség vezetője):

- Nem lehet az. Oh, Gott, Gott. Méltóztassanak csak belenyugodni.

- Kényelmesebb is volna lóháton - jegyzé meg Csáky.

(No, ilyet még az öregapám sem hallott, gondolta magában Tenczer Pál, hogy kényelmesebb volna lóháton.)

- Dehogy, dehogy - mondá aztán hangosan -, kényelmes kupék, étkezőkocsi... Csak tessék énrám bízni. Aztán kivihetetlen is volna lóháton. Hol vennénk annyi hátaslovat?

Maga Zrínyi szólt közbe:

- Az a legkisebb. Láttam itt a környéken egy ménest; mindjárt lehetne belőle fogatni, amennyi paripa kell.

Vacogott a Tenczer Pál foga.

(»Huh, fel nem ülnék millió forintért egy olyan vad lóra.«)

- De hiszen az a Dőryék ménese! - ellenveték a dombóvári honoráciorok.

- Az most, de ha elvesszük, akkor a mienk lesz - mondá a vezér jókedvűen.

- Csakhogy nem engedik ám a Dőryek - vélte egy szőkeszakállú helybeli alak.

- Úgy? - szólt Zrínyi érdeklődve. - Az a kérdés, hány főbül áll a haderejük?

- Nincs haderejük.

- Hát akkor mivel akadályozzák meg? - csodálkozott a hajdani várkapitány.

- A törvények, a tulajdonjog szentsége.

Zrínyiék összemosolyogtak; szemjátékuk azt látszott mondani egymásnak: »Milyen satnya faj ez!«

[link]

[Szerkesztve]

“Don’t shoot, I’m Globish.”