- Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Windows 10
- Ezúttal bennfentes kereskedelemmel vádolják Elon Muskot
- Hamarosan elképesztő mennyiségű áramot fogyasztanak el az adatközpontok és az AI
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Synology NAS
- DIGI internet
- PHP programozás
- Invitel (TV, internet, telefon)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Pont ugyanazt lehet írni erre a hsz-ra, mint az első szava.
-A szavatosság nem a hőkezelés módjától függ elsődlegesen, hanem a csomagolástechnikától, beleértve ebbe a csomagolóanyagot is. Hiába megy át a tej az ultrapasztőrön, ha utána sima egyrétegű PE fóliába csomagolod nyitott töltőgéppel. Ebben az esetben 6-7 napnál többet nem fog kibírni. Nyitott technológiával nem is lehet efelé menni.* Mindenképpen zárt technológia kell, ahol magát a csomagolóanyagot is sterilizálod (peroxidot szokás erre használni), illetve a csomagolóanyagot feltöltöd steril levegővel, vagy semlegesgázzal (nitrogén leginkább). Ha a többrétegű, fényzáró fóliát használod, akkor már ilyen technológiával elérhető 30-40 napos szavatosság is. Ezek ugye a féltartós termékek. Sima PE bevonatú papírdoboz kb ugyanezt tudja biztosítani. Ha ennél hosszabb szavatosságra van szükséged, akkor már csak és kizárólag az aluréteget is tartalmazó többrétegű PE bevonatú papírdobozok jöhetnek szóba. Amennyiben termelés közben bárhol megnyílik a steril ág (legyen az csak egy szivárgó tömítés, vagy akár csomagolóanyagszakadás a töltőtérben), akkor el kell mosnod a steril ágat, és újra kell sterilizálnod. Egyébként az túlzás, hogy évekig. Gyümölcslevek talán, de ott sem jellemző az egy évet meghaladó szavatosság. Tejtermékeknél fél évnél többet nem adnak meg semmire sem. De az is csak a bontatlan csomagolásra igaz. Amint kibontottad, maximum 2-3 nap, és az is csak hűtve tárolás esetén.
-A zsírt valóban lefölözik (nem kiszedik), ezzel álítják be ugyanis a késztermék zsírtartalmát (nem hígítással, mint a sok hozzánemértő mondja). Amennyiben kicsit túltolták a fölözést, akkor a szükséges zsírmennyiséget tejszínnel pótolják. De mindez még a termelés megkezdése előtt történik. Amint a termék bekerült a végfeldolgozási UHT pasztőrbe már nem lehet semmit sem adalékolni hozzzá. Az ok ugyanaz, amit az előbbi pontban is írtam: zárt technológia. A homogénezőn az egész árú megy át, nem csak a zsír. Tejszínt (ami kb koncentrált tejzsír ugyebár) eleve jóval alcsonyabb nyomáson szokás homogenizálni, mint más termékeket. Tejszín esetén 25 bar a jellemző, a többi UHT terméket 240 baron szokás. Magas nyomáson a tejszínben olyan mértékben szétcsapnák a zsírszemcséket, hogy a legjobb pornóribanc sem lenne képes felverni.
* - a savanyú tejtermékek más kérdés, azokat a savanyúságuk önmagában tartósítja valamennyire. Ezért lehet joghurtot, tejfölt és hasonlókat nyílt technikával gyártva 20-30 napra szavatolni.
A lényeg, hogy a tejipari technológiákról nem igazán tudsz semmit sem.
-
#65675776
törölt tag
Igen, valóban rohadt gazdaságos lehet, hogy először leporítják a tejet, majd utána újra felhígítják vízzel. Ha tényleg így készülne, akkor egy liter 2,8-as tej kb 8-900HUF-ba kerülne.
Nem csoda, hogy ki lehet mutatni benne vizet, elvégre a tej 96-98%-a víz. Szóval sok vizet alapból nem tudnál adni hozzá. A tejport is ki lehet mutatni benne, aminek szintén nagyon egyszerű oka van: a gízdák sokszor túlfölözik a tejet leadás előtt, így a szárazanyagtartalma alacsony lesz. Ezt csak és kizárólag egy módon lehet pótolni: tejpor hozzáadásával. Ha nagyon alacsony a szárazanyag, akkor 60 m³ tejhez adnak kb 20-30 kg tejport. A szárazanyagtartalmat ugye szabvány írja elő, attól eltérni nem lehet.
Mit igazoltatok vele? Volt valami referencia? Tudtatok kimutatni emulgeálószert abban a tejben?
A permeátum megint más tészta. Amibe az kerül, vagy vizet adnak hozzá, azt eleve nem nevezhetik tejnek, joghurtnak... Az ilyen termékek esetén csak az ital utótag használható. Szóval a reggeli ital nem volt átverés, senki sem állította róla, hogy az tej lenne (leszámítva a vásárlókat).
Minden radioaktív, amit megeszel, megiszol. Márcsak azért is, mert létezik háttérsugárzás. Emellett a legkomolyabb sugárterhelést a természetrenézve a szénerőművek adják. A szén tele van radioaktív izotópokkal, ami a füsttel együtt akadálytalanul a légkörbe kerül. De ez igaz minden fosszilis energiahordozóra. Sőt, azzal is megnöveled egy húskészítmény radioaktivitását, hogy füstölöd. A fa is nagyon jól eltárolja ugyanis az élete során őt érő sugárzást. Szóval ha a boci egy erőmű közelében legel, akkor hétszentség, hogy radioaktív lesz minden része. A probléma az, hogy nem igen tudsz olyan helyet mondani a világon, ahol ne égetnének fosszilis energiahordozót vagy fát.
szaszlaci: Szép video, mutatja, hogy aki a fordítást csinálta dilettáns. Sikerült a cream-et lefordítani vajkrémnek. Bakker, legalább kinyitott volna egy szótárat, hogy lássa, a cream azt jelenti magyarul: tejszín. A vajkrém már egy feldolgozott, adalékolt termék.
Pasztőrök és tejipari gépek tisztítására lúgos vizet használnak, ~5-6% NaOH koncentrációval. Fertőtleníteni alacsony hőmérsékletű pasztőröket perecetsavval szoktak, szintén 4-6% körüli koncentrációval. Magas hőmérsékletű pasztőrök fertőtlenítésére steril gőzt használnak. A töltőgépeket pedig szintén vagy a fent említett két anyag valamelyikével, vagy peroxiddal fertőtlenítik. Utóbbi főleg a Tetra és Combi féle gépekre jellemző. Időnként alkoholt is használnak.
Egyébként már leírtam: a fölözést addig végzik a tejen, amíg be nem áll a kívánt zsírtartalom. Akkor adnak a fölözött tejhez újra tejszínt ha sikerült kicsit túlfölözni. Ha a fölözést pontosan végezték el, akkor nem adnak már hozzá tejszínt. Ennek egy nagyon egyszerű oka van: a tejszín a legdrágább tejtermék, eszük ágában sincs ilyesmire pazarolni. Inkább kicsit magasabb zsírtartalommal hagyják egy részét, ezt nevezik beállítótejnek. Ha a következő adagot túlfölözik, akkor inkább beállítótejjel növelik a zsírtartalmát.
Tartósság: az UHT tej sem fog kibírni sima PE zacskóban 7-8 napnál többet. Önmagában az UHT pasztőrözés nem garantálja a tartósságot. Sokkal fontosabb a csomagolástechnika. Sima pasztőrözéssel is eltartható többrétegű aluréteges dobozban a tej 2-3 hónapig, amennyiben legalábbis fertőtlenített, zárt töltőgéppel csomagolod.
Hol látod azt, hogy fölözés után centrifugázzák? Eleve mi értelme lenne? A fölöző maga egy centrifuga.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
mrhitoshi
#39
üzenetére
Miért tegyenek bele bármiféle tartósítószert ha egyszer nem szükséges? Emellett rendszeresen ellenőrzik a hatóságok is, és ha csak egyszer is találnak olyasmit a termékben, ami nem lehetne - pl tartósítószert - akkor kb abban a pillanatban vonnák meg az adott üzem termelési engedélyét, és a teljes boltokban levő készletet visszahívatnák. Nem olyan hülyék a tejipari cégek, hogy ezt megkockáztassák.
A háztól vett tejet viszont senki sem ellenőrzi. Szóval könnyen belefuthatsz akár veszett tehéntől származó tejbe is. Ahogy tizenpár éve egy hajdúsági gazda is volt szíves bekeverni az általa tudottan veszett tehéntől fejt tejet a gazdaság tejébe. Szimplán elhallgatta kb két hétig, hogy veszett az egyik tehene. Alsó hangon 400000 m³ tejet fertőzött meg ezalatt az idő alatt. És ki tudja mennyit adhatott el még kéz alatt is. Szóval ha gondolod bízz meg nyugodtan a gazdákban, de semmivel sem különbek, mint egy tejipari cég. Ők is azt nézik, hogyan tudják a lehjető legtöbb pénzt kihozni egy liter tejből. Előre fölözik a tejet, mielőtt leadnák. A gazdaságok is. Volt rá példa, hogy sikerült annyira lefölöznie a gazdaságnak, hogy 2% alá ment a zsírtartalom (mert ők ugye csak érzésre fölöznek, nem mérnek zsírt). És még ők hőbögörtek, hogy miért nem veszi át a feldolgozóüzem tőlük. Abban az időben 3,5% volt a minimum zsírtartalom, amivel átvette bármelyik üzem is a tejet.
-
#65675776
törölt tag
válasz
mrhitoshi
#42
üzenetére
Elég sok élelmiszer igen, de a tejtermékek tipikusan nem. Ennek az oka a csomagolástechnika és a pasztőrözés együtt. Valóban nincs rá szükség.
Az élelmiszerek minőségcsökkenését nagyrészt a levegő és a napfény okozza. Egy aluréteges papírdoboz ezt a két tényezőt teljes egészében kizárja. A baktériumok és vírusok pedig a pasztőrözés során pusztulnak el.
A Nádudvar környéki tehenek nyilván az arrafelé a földben levő nagy mennyiségű félig-meddig lebomlott robbanóanyag, nehézfémek és üzemanyagok miatt adnak jobb tejet. Elvégre van ott a környéken egy szép nagy lőtér, bár manapság már nem igazán van használatban. [link]
-
#65675776
törölt tag
Tévedés. Már 5-10% hozzáadott víz hatására is szétválik a víz a tejzsírtól. Csak nem egyből, rövid időre meg tudja kötni a vizet. De a legkisebb külső hatásra is szétválik. Ahogy fagyasztás hatására is szétválik a természetesen benne levő víz és a zsír. Nem létezik olyan emulzió, ami korlátlan mennyiségben tudna felvenni vizet.
De nem válaszoltál: tudtatok-e kimutatni emulgeálószert a tejben?
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
szaszlaci
#46
üzenetére
A táblázat le felejti figyelembe venni a cukrokban oldott kristályvizet például. Emiatt is szeret pl a karamellaital szétválni, mert a hozzáadott emulgeálószer mennyiségénél csak a hozzáadott vizet veszik figyelembe, a karamellben maradó kristályvizet nem. Emiatt pedig felborul az egyensúly. Karamell esetén egyetlen beszállító sem vállal garanciát víztartalomra, de mégcsak meg sem szokták adni. Így meg számolni sem lehet vele.
UHT tejeknél semmi rossz nem kerül a levegőből a dobozba, mert az a levegő a dobozba sterilizálás után kerül. Azaz magát a levegőt sterilizálják.
Cathfaern: Márcsak azért sem menne szinte senkinek sem a vakteszt, mert pasztőrkonstrukciónként eltér, hogy milyen íze lesz a tejnek. Más íze lesz a sima triplafalú csöves hőcserélőn átkergetett tejnek, mint a mikrocsövesen, és megint más íze van a közvetlen pasztőrözöttnek.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
szaszlaci
#69
üzenetére
A tipikus UHT tejről beszéltem, azaz az 1,5-ösről. De a 98% valóban túlzás volt. A 3,6-os tejjel azért sem lehet összevetni, mert a táblázatban szereplő dolgok többsége a fölözés során szinték távozik a tejből, mert a tejzsírhoz kötődnek. A sűrűségük emiatt hiába nagyobb a víztől, ki fognak a fölözőben válni a zsírral együtt.
Igen, de a karamellizálódás annyira nem komoly jelenség. A laktóz csak kis mennyiségben karamellizálódik a pasztőrben. Eleve 223 °C az olvadáspontja normál nyomáson. A pasztőrben viszont jóval magasabb a nyomás ennél (azaz az olvadáspontja is magasabb lesz). Ha meg ténylegesen beindul a karamellizálódás, akkor azt a terméket lehet kidobni. A karamellizálódott laktóz nagy része lerakódik a hőcserélőben normál üzem közben. A termékben akkor marad benne, ha a töltőgép hosszú ideig áll, és emiatt a pasztőrben forog a termék. Ilyenkor viszont kismértékű karamellizálódás esetén is már megjelennek a tejben a karamellszemcsék. Rossz esetben az egész árú durván elszíneződik. A narancssárga tejet meg kissé nehéz lenne eladni, ahogy a koromfekete kakaót is.
Indirekt pasztőrben alig karamellizálódik a laktóz, mégis az abban pasztőrözött tej lesz édesebb és krémesebb. A mikrocsövesben pedig a legkevésbé.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Egy igencsak egyszerű és költséghatékony módszert mutatok be nektek joghurt házilagos készítéséhez.
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Kávé kezdőknek - amatőr koffeinisták anonim klubja
- PlayStation 5
- Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Parfüm topik
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Politika
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs