Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ghoosty

    őstag

    A tőzsde zérus összegű játék. Amit te nyersz, azt más elveszíti.

    (#2) zs569

    "...egy tarsasag a csod szelen all es a vezetok tudnak rola, akkor nyilvan meg akarnak szabadulni a reszvenytol. Az o eladasuk a chart-rol leolvashato. masok ugyan nem tudjak, hogy ki adta el..."

    A vezetőség és a közeli hozzátartozóinak a saját társaság részvény vásárlását/eladását be kell jelenteni. A tőzsdén lévő cégeknek sokkal szigorúbb pénzügyi beszámolási kötelezettségük van. Ráadásul a csődbe menés nem egyk napról a másikra történik. Elég ritka (ha egyáltalán van ilyen) az, ha a belső vezetőség "egyszercsakészreveszi", hogy jaj mindjárt becsődölünk. A másik meg, hogy a csőd önmagában nem jelenti a cég végét. Pl a cég ahol dolgozok kb 1 évig csődvédelemben volt. Mire kikerült a részvényei sokszorosát érte a csőd előttinek. Ha lett volna tököm és akkor minden megtakarított pénzemből vettem volna részvényt, akkor most nyudíjba mehetnék elég fiatalon. :)

    A twitteres sztori nem kicsit túlzó. kb 10%-os esés után felfüggesztik az adott részvény kereskedését. Ráadásul egy-egy esetet kiragadva általánosítani a teljes tőzsdére az nem helyes.

    (#21) Stalker-2572

    "A kötvényhozamból vond még ki az inflációt és máris alig maradt valami..."

    Prémium Magyar államkötvény infláció + pár százalék(kibocsátástól függően) kockázatmentes hozam.

    "Vidéken 16M-s lakást is ki lehet adni külföldi diákoknak 100k++-ért."

    Ez éves 8,25%-os bruttó hozam, ha a 100k+ -t 110k-nak számolom. Ebből lejön a karbantartási költség, a saját munkád, hogy "csillogjon" és az esetleges balesetek. Ha nem sikerül megoldani a folyamatos hosszú távú bérlést, akkor ez a hozam tovább csökken. (Meg ami nem jut eszembe most.)
    Röviden: szerintem se túl jó üzlet a lakás bérbeadás főleg, ha beleszaladsz egy nem fizetősbe, akit sehogy se tudsz kirakni, mert a törvények őt védik.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #27 üzenetére

    2,5-5%-ig. Legjobb esetben, ha az infláció 5% volt, ez akár 10%-ot is jelenthet összesen. Lényeg az, hogy mindig infláció felett fog hozni. Pl. 2018/I-nek 3%+infláció. Ez azt jelenti, hogy idén 8,7%-os kamatot hoz és ez kockázatmentes.

    1. Ha olyanok, mint nálunk voltak, nem lennék velük ilyen optimista. :) Túl sokat válogatsz, akkor meg ketyeg a nem fizető idő.
    2. Karbantartási költség az nem a rongálás, hanem az albérlőnek nem felróható bármilyen kár. Pl.:ha elromlik a kazán, akkor te fizeted a javítást mint tulajdonos. Ezt nem vonhatod le a kaucióból.
    3. nem tudom tényleg mennyi idő, míg megfelelő újat találsz, nekem túl optimista, hogy folyamatosan van.
    4. Jó lenne, ha igazad lenne, de nem így van. Sőt törvényesen szinte semmit se tehetsz ellene. :(

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #29 üzenetére

    Az általam említett 2018/I az kérlek 2013. január 22-i kibocsátású. [link]

    De van joga, a birtokvédelem az albérlőt védi. Meg lehet fenyegetni, meg hasonlók, de ezek törvénytelen dolgok. Az egyetlen törvényes út hogy pert indítasz, ami jó esetben is pár hónap, de évekig elhúzódhat. Van ilyen. Írd be gugliba, hogy nem fizető albérlő és tucatszámra találsz ilyet. Egy példa: [link]

    Megtehetném, de:
    1. Nem akarom kockáztatni, hogy jól megvernek. (Nem vigasztal, hogy a megbízó is börtönbe kerül ez miatt.)
    2. Azért ez elég sok macerával jár, mert cseszegetnek telefonon, bíróságra járni stb.
    3. Kiperelhetik tőled a maradék tartozást és ha van bármilyen vagyontárgyad, vagy normális jövedelmed, akkor meg is tudják szerezni.
    4. Engem úgy neveltek, hogy ilyet nem csinálunk.

    (#30) aAron_

    Azért nevezem zérus összegű játéknak, mert lehet, hogy van növekedés, de bármikor adsz-veszel, csak egymás között történik.
    Lehet valami abban, amit mondasz(én sem vagyok szakértő), de hiába van általános érték növekedés, ahhoz hogy azt realizáld szintén egy zérus összegű tranzakcióra van szükség.

    Kicsit hülye példa, de remélem érthető mire akarok kilyukadni: 2-en tőzsdézünk. 2000-ben megvettem mindent 3 pénzért. 2010-ben eladtam mindent 4 pénzért. Ekkor nekem keletkezett 1 jövedelmem, a másiknak meg -1. Annak ellenére, hogy a teljes tőzsde növekedett 1-et. A teljes jövedelem nulla maradt.

    Az osztalék még bekeverhet a dologba.

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #32 üzenetére

    "Ha meg nagyon hülye, akkor bemész és zárat cseréltetsz. Annyira nem lesz barom h betörjön másnak a lakásába :F Akkor a kopók már elviszik tárgyalás nélkül is. :U Akinek ingyen élő albérlője van az = életképtelen :U"

    Tévedsz, téged visznek el, mert övé a birtokvédelem joga. Már maga a zárcsere is törvénysértő.

    A szerződésed nem írhatja felül a törvényt, ergo nem írhatsz bele akármit. Az összes részletet nem ismerem, hogy előre gondolkodva mennyire rövidítheted le a bírósági szakaszt, de ha nem költözik ki magától, semmilyen törvényes eszközzel sem rakhatod ki az utcára, amíg a bíróság jogerősen engedélyt nem ad. A ki nem fizetett bérleti díjat, meg közműtartozást külön peres úton tudod behajtani rajtuk.

    Ha esetleg gyerek is kerül a képbe, akkor még nehezebb dolgod van a kilakoltatással.

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #34 üzenetére

    Nekem is ez volt az első gondolatom, mikor hallottam róla és utánaolvasva sem találtam semmilyen törvényes módszert.
    Bár engem más dolgok jobban zavarnak, de ez már aktuálpolitika.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #36 üzenetére

    Teljesen mindegy ki a másik, csak az egyszerűség kedvéért tettem 2 szereplősre a teljes tőzsdét.
    A végén visszatértünk a kezdeti állapothoz. Azért veszített, mert 3 ért adott el és 4-ért vett. Én 3-ért vettem, 4-ért adtam el. Mondhatod, hogy ő nem veszített, mert 3 helyett 4 értékű részvénye van, de ahhoz, hogy azt realizálhassa, valakinek el kell adnia.
    Az árfolyam az én példámban is szépen növekedett 3-ról 4-re.

    Nem vagyok szakértő, de szerintem ezt a növekedést amire célzol a újonnan belépők (részvény kibocsátók és vásárlók egyaránt) generálják. Zárt rendszerben nem működhet, mert ahhoz valaminek pénzt kell generálnia. A kereskedés meg nem generál.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #38 üzenetére

    Azért zártam be a rendszert, hogy látszódjon, hogy ha nincsenek új belépők, nincsen mi generáljon jövedelmet. Ezért mondtam, hogy a tőzsdei kereskedés az zérus összegű játék. (Lehet, hogy tévedek, de akkor szeretném tudni, hogy hol.)

    Azért én értem, hogy ha a teljes tőzsdei portfólióból veszek 1 részvényt, akkor az szépen lassú növekvő értéket mutat, de azt nem tudom, hogy az új belépőkön kívül, mi generálja ezt a növekedést.

    Ezt próbáltam magyarázni a legutóbbi példámban: Az, hogy Grün vagyona mennyit ér, majd kiderül, ha tényleg el tudja adni a felhalmozott kecskebőrt. A végén lehet kiderül, hogy jó a marhabőr is. Vagy mivel ennyiért senkinek sem kell a kecskebőr táska, ezért senki nem vesz kecskebőrt, így megszűnik a kecskebőr piac, tehát 0-át ér.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #40 üzenetére

    "...nem szabad önmagában azt nézni, hogy az árfolyam csak akkor emelkedik..."

    Ahhoz, hogy megtalálja a valódi okot, meg kell nézni, hogy önmagában mit okoz. Ilyen például statisztikában az indexálás. Megnézheted, hogy az árváltozásod önmagában mit hozott volna és a volumenváltozásod mit hozott volna önmagában.

    Jelen esetben arról szól a "vitánk" hogy a részvény kereskedés zérus összegű vagy sem. Akkor lennem nem zérus összegű, ha pl vennék 1000 ért egy részvényt, de valahogy kapok mellé 10 pénzt "kívülről".

    Az árfolyam pongyolán fogalmazva az adott napi kereskedés átlagára. Tehát, ha csökken akkor is veszik, csak az azt jelenti, hogy olcsóbban, mint előző nap. Hirtelen nem jut eszembe olyan dolog, hogy kereskedés nélkül változik az árfolyam.

    A vállalatok által termelt jövedelem csak közvetetten jelentkezik a tőzsdén. Ha megnézed az osztalék fizetés pillanatában mindig esik egyet a részvény árfolyama általában annyit, amennyi az osztalék.

    Az általad említett GDP növekedés meg simán lehet így is: (a számok a megtermelt GDP-t jelentik)

    2000
    A vállalat: 100
    B vállalat: 90
    C vállalat: 10

    2010
    A vállalat: 110
    B vállalat: 90
    C vállalat: megszűnt
    D vállalat: 10

    Itt egy 5%-os GDP növekedés történt. Egy új vállalat kezdett termelni új piacon, a többiek meg egy egymással osztozkodnak a régebbi piacokon. Tőzsdén meg hiába lett volna az enyém teljes A, B és C vállalat, nem nyernék az árfolyamon semmit. Pedig volt általános növekedés.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #42 üzenetére

    D nem létezett, így nem tudott volna venni Indexxel való kereskedés úgy emlékszem létezik, de részleteket nem tudok.

    "ez pont azért van, mert ilyenkor csökken a vállalat eddig termelt készpénze/tőkéje, így az értéke is"

    Igen is meg nem is. Azért csökken, mert már kisebb értéken kereskednek vele, de az tényleg azért van, mert csökken a tőkéje/pénze.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #44 üzenetére

    "ha zérus összegű lenne, akkor igazából nem is nagyon növekedhetne az árfolyam, ill csak pár. átlag növekedésnek 0-nak kéne lennie."

    Nagy a különbség, ha 1 cégről beszélünk, vagy egész piacról. Egy cég árfolyama mászhat össze vissza, mert mindig változik a jövedelem termelő képessége. Tehát ésszerű az árfolyam ingadozás. Akár meg is szűnhet. (Enron)
    Egész piacnál viszont anélkül is növekedhet az index, hogy megváltozna a már tőzsdén lévő cégek árfolyama. Mivel jönnek új feltörekvő cégek. (Google)

    Itt van az a pont ahol nem értünk egyet. Szerintem, ha nem lennének új belépők, nem is létezne az általad említett általános kismértékű növekedés.

    Szerintem van különbség a között, hogy D nem létezett, vagy 0 volt. Egyik esetben történt külső tőke bevonás, a másik esetben nem. Az egyik esetben tartalmazza a régi tőzsdei index, a másik esetben nem.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #46 üzenetére

    "Dehát pont erről van szó.... növekszik a gazdaság, akkor egyre több a pénz is, ami be tud újra lépni."

    Ha csak az új belépők generálják a növekedést, akkor egyértelmű, hogy zérus összegű játék a tőzsde. Mint a póker. Minél többen játszanak annál nagyobb a pot, de ha nincs új belépő, sehogy nem tudod azt növelni.

    Osztalék:
    Egy dolgot te is kihagytál a számításból. Ahhoz, hogy vehess osztalékfizetés közelében részvényt, ahhoz valakinek el is kell adnia. Ha eladja, akkor hidd el az eladási ár már tartalmazni fogja az osztalékot.

    A cikk is erről szól, az információ, (hogy osztalékot fizet a cég) szépen fokozatosan, ahogy egyre biztosabb, beépül az árba. Ha megtörténik a kifizetés, akkor szinte azonnal csökken az árfolyam, mert tényleg kevesebb lett a cég pénze, így a jövőbeli várható hozam is kevesebb lesz, tehát kevesebbet ér a papír, így kevesebbért is lehet eladni. Ez az esés nem valami törvény vagy szabály, hogy a tőzsdefelügyelet azt mondja, hogy mostantól kevesebbet ér, mert osztalékot fizettél, hanem a kereskedők nem hülyék és tudják, hogy kevesebbet ér.

    "És arról még nem is beszéltünk, hogy az FED folyamatosan nyomtatja a pénzt a "semmiből"..."

    Attól, hogy valakinek végtelen pénze van, még nem változtat azon, hogy egy játék zérus összegű vagy sem. Az csak annyit jelent, hogy neki végtelenül szar sorozat után is marad pénze. Szóval teljesen felesleges idekeverni.
    (Bizonyos mennyiségű pénzgyártásra szükség is van, de ha nem jól csinálja, az csak inflációt okoz)

    Azt az állítást, hogy a már meglévő cégek is generálnak általános infláció feletti növekedést, lehet bizonyítani, csak nagyon munkaigényes. Kiválasztasz 20 évvel ezelőttről minden iparágból jó pár céget és megnézed, hogy átlagosan mekkora növekedést generáltak. Ez az a növekedés, amit nem az új belépők okoznak.(bár lehet, hogy valami nem jut most eszembe) Tegnap megnéztem pár hosszú távú grafikont és nem láttam rajtuk az egyértelmű növekedést, de ez nem is reprezentatív minta volt.

  • Ghoosty

    őstag

    Egy részletes elemzés, egy amerikai egyetem professzorától, hogy miért zérus összegű, ha az én logikai levezetésem nem megfelelő: [link]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #49 üzenetére

    Apróságnak tűnik de fontos, hogy a tőzsdei kereskedési folyamat zérus összegű játék.

    "Zéró összegű az a játék, amelyben a játékosok csak egymás kárára növelhetik nyereségüket." [link]

    Mint a póker. Mindenki beszáll 1000 pénzel. Ha 4-en játszanak, akkor bármi is történik a végén senkinek se lehet 4000-nél több pénze.

    "zérus összegű", akkor az én logikám szerint ez azt jelenti, hogy a cégek nem növekednek."

    Akkor nem ugyanazt, növekedhet, de másik fél kárára. A vállalat 100-zalnő, B vállalat 100-zal csökken.

    Attól, hogy folyamatosan jönnek új játékosok és az ősznyeremény növekszik, és Béla mindig nyer, még nem változtat azon a tényen, hogy a póker zérus összegű játék.
    Attól, hogy nő a felhalmozott tőkemennyiség az új belépőknek köszönhetően, még a tőzsdei kereskedés zérus összegű játék marad.

    "tehát azt mondod, ha több pénzt vesznek ki, mint ammennyit beletesznek"

    Én ilyet nem állítottam, hanem pont az ellenkezőjét, csak annyit vehetsz ki, amennyit valaki más belerakott. Az árfolyam az csak egy statisztikailag kiszámított jelző szám a megkötött kereskedési ügyletek alapján. Most már megkérdezem, hogy tudod-e hogyan zajlik ténylegesen a kereskedés? Nekem úgy tűnik, hogy azt gondolod, hogy valami "varázslat" következtében az árfolyam változgat én meg mondhatom, hogy most veszek a részvényboltból, mert ott mindig van, de az vissza is veszi ha már nem kell.

    (#50) Stalker-2572

    Nézz már utána, mit jelent az, hogy zérus összegű játék, mert láthatóan nem vagy tisztában vele és azt gondolod, én nem értem. Közben amiket írogatsz, az független attól, hogy zérus összegű vagy sem. (Lásd Póker)

    Osztalék:
    A kereskedő vett 1000-ért 1 részvényt. Telik az idő és kiderül, hogy kb 50 a várható osztalék. Ennek hatására az árfolyam, ahogy közelítünk az osztalékfizetés időpontjához, úgy közelíti az 1050-et. Osztalék fizetés előtt eladja neked 1050-ért. Amikor megtörténik az osztalék fizetés. Te meg megkapod az 50 pénzed. De nem fogod tudni eladni a részvényt csak 1000-ért, mert senki nem lesz olyan hülye, hogy megvegye drágábban. Ő nyer a kereskedésen 50 pénzt, te veszítesz a kereskedésen 50 pénzt. De a befektetésed után kapsz 50 pénzt. Ergo a kereskedés zérus összegű volt, de mondhatod, hogy ez nem az, mert neked lett 50 pénzed. De ez nem a kereskedésből származik.
    Ebből nem tudom, honnan szedted, hogy 2x fizetik ki.

    "Leírtam, hogy azért esik az ár, MERT KÜLÖNBEN KOCKÁZAT NÉLKÜL LEHETNE PÉNZ CSINÁLNI;"

    Leírhatod még több smilyval is, de akkor sem azért esik az ár. Te is részvényboltban gondokozol, nem pedig abban, hogy egy egyenrangú másik kereskedőnek adod el a részvényt.

    "de ha megnézed, akkor ez az 1 napos esés kb másnapra el is veszik."

    Vagy nem. Ha mindig igaz lenne az állításod, akkor működne a kockázat nélküli pénz csinálás.

    Létezik a kockázat nélküli pénzcsinálás, arbirage-nak hívják.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #53 üzenetére

    "póker azért nem jó példa, mert abban nincs értékteremtés, képzeld el úgy, hogy a játékosok gyárak amelyek pénzt termelnek, teljesen más egyből a helyzet."

    Talán megtaláltam a logikádban a hibát. Ugyanis a gyárak nem a játékosok, hanem a zsetonok. Attól, hogy az egyik zseton osztódik, még a póker szabályai változatlanok maradnak.
    Másik megközelítés: A játékosok dolgoznak, ezért kapnak pénzt, így a következő estére megint van pénzük, így több pénzzel tudnak játszani, így nő a pot mértéke is. Ahogy a vállalatok se a tőzsdei kereskedésből származik a jövedelmük, de növekednek, úgy a pókereseknek se a pókerből származik a jövedelmük, mégis növekszik az eljátszott pénz.

    Nézd meg az előző hsz-ben az osztalékos példát:

    A kereskedési tevékenységből összesen nem keletkezett jövedelem, de keletkezett gazdasági tevékenységből. Ebből van pénz a magasabb árfolyamú részvények megvásárlására. Ameddig van ez a pótlólagos forrás, addig az látszik, hogy folyamatosan nő a gazdaság, mindenki növekszik, de ezt a növekedést nem a kereskedésből származó jövedelem generálja, hanem külső forrás.

    "honnan van a pénz az újabb részvényvásárlásra, drágább papírok megvételére? hát a gazdasági növekedésből, ezek lehetnek cégek, magánbefektetők, nyugdíjalapok, stb, stb."

    Meg is válaszoltad. Újabb szereplőktől.

    "egyszerűen nem értem, hogy miért gondolod még mindig azt, hogy "zérus összegű"."

    Én külön választom a kereskedési tevékenységet attól, hogy más forrásból származó jövedelem miatt képes valaki magas árfolyamon vásárolni.

    Indexeket nézegetni azért nem jó, mert amelyik vállalat az idő közben csődbe ment az értelemszerűen kikerült az indexből. Gondolom a Google benn van és 20 éve nem volt benn.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #55 üzenetére

    "ha egy vállalat részvényeinek 50%-a a tied, akkor amit a vállalalt gyárt azt 50%-ban te gyártod, 50%-ban a profit is a tied, hiszen az beépül a vállalatba, ha vesznek két traktort akkor abból az egyik a tied, és így tovább..."

    Igen, és osztalékként megkapsz, előbb utóbb, de ez a jövedelem megint nem a részvény kereskedésből származik, hanem befektetési tevékenységből.

    Attól, hogy 20 évig birtokolsz egy részvényt és a végén ugyanakkora az értéke, mint kezdetben, attól meg lehet neked nyereséged rajta, a kifizetett osztalék miatt, de ez a nyereség nem a kereskedésből származik.

    Pókeres hasonlatban onnantól, hogy osztódnak a zsetonok, összehasonlítható a tőzsdével, mert maga a birtoklása jövedelmet generál, ahogy a részvény birtoklása is. Folyamatosan nőni fog a pot, ahogy a gazdaság is növekszik, de a pókerezési tevékenységgel összességében senkinek sem lesz több pénze.

    Ha velem nem értesz egyet és tudsz angolul, olvasd el az általam linkelt professzor értekezését. Gondolom, csak ért a témához, ha már ez a szakterülete. Ha találsz hasonló színvonalú értekezést az ellenkezőjéről, szívesen elolvasom.

    (#58) Stalker-2572

    A póker esetében ez nem kérdés, hogy zérus összegű játék, mégis sokan megélnek belőle.
    A másik, hogy kereskedésen kívül a kifizetett osztalék is jövedelem, csak nem a kereskedésből származik.

    Neked is idemásolom:

    Ha velem nem értesz egyet és tudsz angolul, olvasd el az általam linkelt professzor értekezését. Gondolom, csak ért a témához, ha már ez a szakterülete. Ha találsz hasonló színvonalú értekezést az ellenkezőjéről, szívesen elolvasom.

    [ Szerkesztve ]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #60 üzenetére

    A hosszútávú gazdasági trendek megtévesztőek, mert azt a látszatot keltik, hogy ha kereskedek, akkor legalább egy kicsit biztos nyerek, de ezt a növekedést más tényezők okozzák.
    Soha nem állítottam, hogy nincs gazdasági növekedés.

    "Ha 30 év múlva nyugdíjba mész és közben triplázódott a befektetésed összege, akkor valaki egy óriásit bukott? Nem!"

    Miért nem? Vettem A-tól 1000 ért. Majd 30 év múlva eladtam neki 3000 ért. Szerinted ki finanszírozta azt a 2000 különbséget? Nekem még senki nem adott pénzt, hogy tessék itt van 2000 elvégre gazdasági növekedés van. Mi a jelentősége annak, hogy ez a 3000-es árfolyam megalapozott vagy sem a kereskedés szempontjából?

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #62 üzenetére

    "Egyre vadabb dolgokat írsz :DDD :F"

    Funkcionális analfabéta kifejezés mond valamit??? Olvasd már el rendesen mit jelent az a mondat.

    Valahogy számítottam rá, hogy nem kapok választ a kérdésemre, csak folyamatosan mellé beszélsz.

    " kiesik ebből a zárt rendszerből. "

    A zárt rendszert sem érted. Remek. Ha kieshet belőle valami akkor nem zárt. Amúgy semmi köze annak a kereskedéshez.

    (#63) aAron_

    "A" számára ez miért lenne veszteség?

    Nézd meg a cash flowt. 30 éve nekem -1000 neki +1000. Most neki -3000 nekem +3000. Szerintem ez elég egyértelmű, hogy ezzel a két tranzakcióval mínuszban van. Miért olyan nehéz ezt a pár számot értelmezni és felfogni?

    Az hogy a vállalat valóban ér annyit, az csak annyit jelet, hogy nem volt hülye, hogy megvette. Attól még neki veszteséges a tranzakció.

    "nem mindegyik részvénytársaság fizet osztalékot,"

    Mondj egyetlen egyet, ami még sose fizetett osztalékot és nem az utóbbi pár évben indult. Mindegyik fizet előbb utóbb, mert ez a célja a működésének.

    "itt a lényeg, ha még ez sem meggyőző akkor én feladtam"

    Nem meggyőző, mivel semmilyen állítást nem tartalmaz a kereskedésre vonatkozóan. Nem láttam egyetlen egy legalább kitalált példát sem, hogy hogyan lesz pozitív cash flow kereskedés következtében.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #65 üzenetére

    Már megint a szövegértés hiánya. (hint előbb utóbb) Csak nem értem, ha szépen leírod, hogy miért tartja vissza az osztalékot, akkor miért nem egyértelmű, hogy azzal a szándékkal teszi, hogy később még többet tudjon fizetni.
    Tehát fizetett az apple osztalékot. Köszönöm. Ezen kívül kiválasztottál egy veszteséges céget, egy olyat, ami épphogy nyereséges és egy olyat, ami még nincs 10 éve se a tőzsdén. Ügyes.

    "Mond h nem ez a végzettséged, mert akkor nem sírom el magam. :("

    Olvasd el a szakirodalmat és sírhatsz a saját tudásodon.

    Akkor még egyszer utoljára megpróbálkozom.

    30 éve:

    Volt 5000 pénze és 1 részvénye. Eladta, így lett 6000 pénze részvény nélkül.
    Ma megvette tőlem. 3000-ért. Így lett 3000 pénze és 1 részvénye.
    Neked nem hiányzik 2000 pénz?

    "Amig nem adja el nem mondhatod, hogy veszített volna bármennyit is."

    Nem tűnt fel, hogy egyszer már eladta??? Ha újra eladja, nem összehasonlítható a nyereség/veszteség, mert nem az eredeti állapothoz hasonlítod.

    (#66) aAron_

    "ha bevásároltam egy bef. alapba akkor sem vesztem el a pénzem, az továbbra is az enyém, csak most már mondjuk befektetési jegy lett belőle."

    Egy tranzakcióból nem lehet megállapítani a nyereséget/veszteséget, csak páronként. Akkor lehet igazán összehasonlítani, ha visszatérsz az eredeti állapothoz. Majd ha eladod a befektetési jegyedet, majd kiderül az eredmény.

    A gyáras példád: Igen, növekedni fog az árfolyam, mert javuló jövedelmi kilátások vannak. Ennek viszont nem sok köze van ahhoz, hogy a kereskedésnek zérus összege van vagy sem. A példában magának a kereskedésnek sem látom az értelmét, mert tuti, hogy jól fog menni, miért adná el bárki is a papírokat.
    Fontos, nem az árfolyam zérus összegű, hanem a kereskedéssel elérhető összjövedelem.

  • Ghoosty

    őstag

    Teszek még egy utolsó próbálkozást:

    2-en vagyunk a piacon A és B. Van 1 cég. Kezdetben mindenkinek van 100 pénze. Összesen 200 pénz 1 részvény.
    A ingyen jut a részvényhez. Amit eladad 25-ért.: A 125 pénz B 75 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz
    B eladja A-nak 50-ért: A 75 pénz B 125 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz.
    A eladja B-nek 75 ért: A 150 pénz B 50 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz.
    B eladja A-nak 100 ért: A 50 pénz B 150 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz.
    A eladja B-nek 150 ért: A 200 pénz B 0 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz.
    B eladja A-nak 200 ért: A 0 pénz B 200 pénz. Összesen 1 részvény 200 pénz.
    Látszik, hogy egy fia jövedelem plusz nem keletkezett, pedig vadul folyt a kereskedés.
    Felváltva kapnak osztalékot, így jutnak tényleges jövedelemhez. Ezt a jövedelmet felhasználhatják, hogy tovább csereberéljenek, de alapíthatnak új céget is, de fektethetik be az esetlegesen másik tőzsdére lépő cégbe.
    Az említett végtelen forrású jegybank adhat megbízást(pénzt) A-nak és B-nek is, de az csak annyit jelent, hogy A vagy B +100 pénz jegybank -100 pénz.

    Ha nem értetek vele egyet, akkor ilyen részletességű "bizonyítást" kérek az ellenkezőjére, különben itt hagyom a topicot, mert értelmetlen.

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #72 üzenetére

    Nem kaptam egyetlen egyet sem, csak mellébeszélést.

    Ha valaki erre jár a végére belinkelem a tőlünk független szakirodalmat a témáról. [link]

  • Ghoosty

    őstag

    válasz aAron_ #74 üzenetére

    Ezt próbálom már magyarázni régóta, hogy attól hogy a kereskedés összesen 0 eredménnyel jár még nem jelenti azt, hogy a piac nem növekszik. (így nem látok ellentmondást)
    2 nagyon egyszerű példa:
    -Józsi elkezd tőzsdézni elveszíti a pénzét és öngyilkos lesz. Ezzel a piac növekedett Józsi pénzével, de közben a kereskedés során csak Józsi vesztére nyertek a többiek.
    -Alapítanak egy új céget: Ekkor az új cég értéke hozzáadódik a piachoz tehát növekszik, holott nem volt semmilyen kereskedés.

    Az okot, hogy akkor mégis miért kereskedik bárki is az értekezés ezen pontján találod:

    1.2.4 Trading is a pozitve zero-sum game

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #76 üzenetére

    Olyannal nem vitázok, aki képtelen az értő olvasásra.

    (#37) "A kereskedés meg nem generál." (jövedelmet)
    (#39) "Ezért mondtam, hogy a tőzsdei kereskedés az zérus összegű játék. "
    (#41) "a részvény kereskedés zérus összegű vagy sem."
    (#52) "Apróságnak tűnik de fontos, hogy a tőzsdei kereskedési folyamat zérus összegű játék."
    "a tőzsdei kereskedés zérus összegű játék marad."
    "Ergo a kereskedés zérus összegű volt,"
    (#54) "A kereskedési tevékenységből összesen nem keletkezett jövedelem, de keletkezett gazdasági tevékenységből."

  • Ghoosty

    őstag

    válasz Stalker-2572 #78 üzenetére

    :))

    "Értő olvasás?"

    Tudom, ismeretlen fogalom. Az az amikor nem csak a betűket ismered fel, hanem fel is fogod mit jelent a mondat, amit azokból alkotnak.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák