Új hozzászólás Aktív témák

• #39 Vakegérke veterán

  Új Válasz 2008-10-06 23:05:21 #39

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  veterán

  Volt egy gondolat, amelyre nem figyelt fel senki.

  "Engem kértek a nevelők a következő, és minden további fuvarra. Aki idáig végezte ezt a munkát, felszabadultan röhögve vágta a képembe, hogy végre azt kapják a hülyék, amit megérdemelnek. Olyan hülyét, mint én..."

  Biztos hülye vagyok, nincs mit szépíteni rajta. Csak ez a kegyetlen megfogalmazás kritikán aluli. Na nem azért, mert engem lehülyézett valaki, hanem azért, mert azokat hülyézte le, akik mit sem tehetnek állapotukról.
  Hülye vagyok, vállalom.

  Ha valaki felkarolja ezt a lökött kis társadalmat, és célt mutat nekik, csodát láthat. Földön túli mosollyal táncol egy lány, lelkesen farag egy srác. Piti kis csodák, de sivár életüket megszinesítő cél az, amiért (biztos nagy szavak) akár meghalni is képesek. Pusztán azért, mert úgy érezhetik, hogy tevékenységükkel hasznosak lehetnek számunkra, jót tesznek nekünk.

  Csórikáim tiszta szívűek. Ahogy leírtam, úgy igaz. Élték a mesét, és ha a főhős bajba került, sírtak.
  Képes erre egy normális? Csókolom, hol marad az empátia?

  "Fogadd el, fogadj el”
  Érdekes, nem a kérés volt az első. Fogadd el. De mit?
  A szeretetet.

  A szeretet sokadik a fontossági sorrendben.
  Ismét mesélek valamit.

  Hegyoldalban sétál egy párocska. Ifjak, jövőjüket tervezgetők. A lány kísérti a sorsot, és egy meredély szélére lép, hogy szemügyre vegye az alant látható tájat. Kár, nagy kár. Megcsúszik, és zuhanna, de párja időben ragadja meg kezét. Aztán ugyan mihez képest időben? Lóg a lány a mélység fölött, csak párja szeretetén múlik az élete.
  Engedj el, -mondja a lány- jobban szeretlek az életemnél. Találsz nálam szebbet, jobbat.
  Nem engedlek, -mondja a fiú- mert Te vagy az életem. Nincs szebb, nincs jobb. És ha van is, nem érdekel.
  Kis idő múltán egymásba gabalyodva zuhantak a mélybe. Nem volt sikítás, némán haltak meg.

  Most azt mondom, hogy én sem engedtem volna el a lány kezét. Azonban lehet, hogy megtettem volna. Soha ne kelljen ilyen próbát kiállnom.

  Nálam a szeretet elsődleges. Emberi gyarlóság, gyávaság meggyőzhet róla, hogy mégsem. Bízom benne, hogy nem kell csalódnom önmagamban.

  Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Új hozzászólás Aktív témák