- Napvihar miatt akadoznak a SpaceX Starlink műholdak
- Mikrotik routerek
- ASUS routerek
- Proxmox VE
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Jó dolog az AI, de emberek nélkül nincs játékfejlesztés
- Linux kezdőknek
- Crypto Trade
- Sweet.tv - internetes TV
- A pénzügyi hatóságok helyett ír hamis üzenetet az AI
Új hozzászólás Aktív témák
-
1. Ez csak apróság, de én ragaszkodok azokhoz a rövidítésekhez amiket maga Musk vezetett be, és amiket mindenki más is használ és ahogy logikus is:
BFR: a teljes rendszer, mindkét fokozat együtt:
BFS a felső fokozat, "S" mert "ship", a hajó maga.
BFB: a booster, ezért "B".Maga Musk volt az, aki az egész káoszt kreálta. Anno egy teljesen más rendszerre volt használva a BFR, és az IAC 2016 esetében még ITS volt az akkor bemutatott rendszer neve, majd az IAC 2017 esetében BFR lett a rendszer neve, de ezt használta az előadás közben az első fokozatra is. 2017-ben már előkerült a BFS, az űrhajóra vonatkozólag. Anno a r/SpaceX redditen alakult ki az általam tavaly és most is használt és leírt verzió (BFR, BFS a két részelem, BFR/S a kettő együtt). Erre most Musk behozta a BFB-t...
Bocsi, de nem, Musk nem átláthatóan használja a jelöléseket, és ezek nem is teljesen hivatalos elnevezések. Ez pont most okozott fejfájást, mert én is hosszasan törpöltem, hogy akkor mi a franc legyen a követendő. Végül úgy döntöttem, ha tavaly volt egy bevett és elmagyarázott, logikus rendszer, akkor tartom magam ahhoz.
Ha majd a honlapjukon kint lesznek, és lesz egy valóban hivatalosan rendszerezett elnevezés, akkor majd áttérek arra.
Nem véletlen, hogy a NASASpaceflight fórumán és a r/SpaceX redditen is külön topic született arra, hogy most már ideje lenne rendesen elnevezi az egész hóbelevancot, mert
Napi/heti szinten követem a témát a nemzetközi sajtóban, ezeket így hívják, így is logikusak, engem zavar ezek átnevezése szóval én így használom.
Én is követem a témát, a fentiekben leírtam a miértett. Egyébként Musk esetében nem ez az első eset, hogy az általa használt elnevezés okoz kavart, ugyebár anno egy ex-SpaceX alkalmazott leírta, hogy a belső céges jelölésben nem használták soha a Block elnevezéseket, Musk twitterezte ezeket, aztán végül a Block 5 már így épült be a köztudatba...
de ezzel együtt is ugye 2016-ban előállt egy konkrét tervvel, kész 3D modellel, tavaly szintén nagy lelkesen előadta a 2. újraszabott verziót a szintén kész tervekkel és 3D animációkkal, most meg ugye megint elég jelentős változások vannak.
A "kész 3D modell" azért fenntartással kezelendő. A mostani 3D modellről például lemaradt a gyorsító fokozat három vezérsíkja (grid fin)...
Az hogy három lába lesz a BFS-nek, ez nekem a Marsra kevés, remélem (és valószínűnek is tartom) ez a része még fog fejlődni a dolognak.
Pedig valahol logikus a három láb. Ugyebár általános dolog, hogy minden felület három ponton fekszik fel, ezért nem tud a háromlábú szék ugyebár billegni. Tehát ha maximálisan tömeg-hatékony akarsz lenni, akkor 3 láb, és emellé ez még a legstabilabb is.
Vagy pont fordítva: egyik láb egy sziklára érkezik míg a másik kettő "sima" talajra amiben megsüllyednek a sok tonna súlya alatt, és máris dől az egész.
Először is a Mars gravitációja kisebb, tehát eleve a súly nem azonos tömeg elv miatt mások a mozgásterek.
Másodszor nyilván nagyon meg kell választani a terepet, de feltehetően erre ügyelni fognak.
Harmadszor, a lényeg itt is nem a tömeg, hanem a tömegközéppont helyzete. Szerintem ezért kerültek a BFS végére a teherkonténerek, hogy a tömegközéppont minél lejjebb kerüljön.4. Ami a Holdat illeti, nekem az csak mellék-"hadszíntér", engem a Mars érdekel főleg, de persze az is nagyon izgi. Ez szerintem egy hatalmas bevételi forrása lehet Musknak a jövőben.
Főleg, hogy a NASA most a Cislunar holdbázist (The Gateway) határozta meg fő csapásiránynak. Ha a 2020-as évek közepére elkészül a BFR/S, akkor bizony könnyebben lehet a NASA pénzére is pályázni...
Ami engem igazán érdekel az a Mars, szóval én ebből a szemszögből nézem a dolgot. Ugye még mindig az a hivatalos menetrend hogy 2022-ben megy két teherűrhajó a Marsra, 24-ben meg még 4 további, ebből kettő már emberes.
Ez ma már biztos nem hivatalos menetrend, mert sehol sincs megemlítve, lefektetve. Musk tavalyi prezentációjában így volt, de ugyebár amíg a 2016-os előadásban még hosszasan beszélt a Red Dragon-ról, egy évvel később már szóba se hozta, mert ugye elkaszálták.
Kezdem a pénzzel: Még azt is csak találgatja mindenki hogy honnan lesz Musknak az az 5 milliárd dollárja amiből kifejleszti a BFR-t. De azért ez még összejöhet. Nyilván segíti a háttérből az USA állam, na meg a hadsereg hisz a BFR nagyon jól fog jönni az USA hadseregnek is.
Valószínűleg odébb lesz az azért, mert először is meg kell születnie, másodszor a konkurenciánál erősebb lobbyra lesz szükség. Az NRO és az ULA nem azért egyezett meg 6db Delta IV Heavy indítás csomagjáról, mert ez volt a legjobb ajánlat, hanem azért, mert az ULA kilobbyzta ezt, és ezzel kihúzta a Falcon Heavy alól a szőnyeget.
Ez az a rész, ahol a SpaceX egyenlőre nem túl erős, mert úgy gondolták, hogy majd lazán adják a jobb ajánlatot, aztán viszik a megbízást. Aztán jött a pofára esés, és McCain szenátor lobbyjával sikerült végül egy alapos felütést bevinni az ULA-nak (az RD-181 hajtóművek esete ugye az Atlas V.-ben). Csakhogy McCain idén elhunyt, és nincs SpaceX által támogatott lobbysta a Szenátus katonai felügyeletet ellátó bizottságában, ahol az ilyesmiket anno végbevitte McCain.
Ráadásul azzal, hogy a Northrop-Grumman felvásárolta az OrbitalATK-t, egy újabb veszélyes konkurens jelent meg, mert az OrbitalATK legfőbb gondja az előrelépés terén a forráshiány volt, a Northrop-Grumman ezt megoldhatja, ráadásul kiépült lobbyhálózata révén bízhat abban, hogy az OmegA sikerrel elhappoljon némi állami támogatást és majd indítást...
Erre csak még bizonytalanabb becsléseket olvastam, de láttam már 10 milliárd dollár körüli becslást is.
Musk maga is 10 milliárdot említett az IAC 2016-on.
Szóval ez az egész Mars buli a BFR-t leszámítva is egy hatalmas projekt, aminek megvan a maga anyagi igénye, idő igénye, humánerőforrás igénye, és nekem úgy tűnik hogy az űrjárgányok tervezése és gyártása még ebben a kezdeti állapotban is mintha előrébb járna mint a többi ami még kell.
Pont ezt írtam ugye az IAC 2016 és 2017 elemzésembe anno bele. Musk abban bízik, hogy lesz, aki majd kifizeti az utakat, ő csak olyasmi akar lenni, mint a XIX. században az amerikai vasúttársaságok. Csak hát ez nem így működik.
Ezért is gondolom azt, hogy Musk szép kis Mars terve valójában üres. Még ha valóban a Marsról álmodozik is, szüksége van a NASA-ra, hogy megtöltse a terveit tartalommal...
Egy BFR fellövése olcsóbb lesz mint most egy Falcon 9-esé.
Várjuk csak meg a gyakorlatot. Anno Shootwell is azt nyilatkozta, hogy akár 7 millió dollárra is le lehet szorítani az indítások költéségét, illetve az első fokozat újra-felhasználásával akár 20 millió dollár alá is lehet menni. Most cirka 40-50 milliót kérnek egy újrafelhasznált első fokozatos F9 indításért...
Nem vagyok mérnök de azt sejtem a fő oka ennek az általános technológiai fejlődésen túl az lehet, hogy a BFR teste szénszálas kompozit anyagból lesz, ami nagyon könnyű (a Falcon 9-es teste fémből van).
Ez csak a tömeget érinti. A legfőbb tényező a hajtóművek esete lenne. A fő probléma még mindig az a Merlin-1D esetében is, hogy a visszatért hajtóművek turbopumpáinál repedéseket találnak. Akkor lehet valóban olcsó, ha tényleg csak annyi kell, hogy a leszállt rakétát letisztítják, átnézik és összerakják a következő indításra, majd indulhat is.
Ha ki kell szerelni a hajtóműveket, szétszerelni, ellenőrizni, összerakni, visszaszerelni, akkor ez bizony nem fog gyors és olcsó újrahasznosításként működni...
Magyarul: a Falcon 9-eseket nyugdíjazzák majd, és átállnak a BFR-ekre. Vicces lesz nagy ilyen böhöm gépekkel kilőni kis műholdakat, de ha úgy lesz olcsóbb akkor úgy fogják csinálni.
De tervbe van véve menetrendszerű repülőjáratok indítása is, ezzel fél óra alatt el lehet majd jutni a Föld túlsó felére. Na meg a Holdas utazások is hozzák majd a pénzt.[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
de ahogy én követtem őt azért többségében úgy használja a szavakat ahogy írtam.
Most éppen. Itt ismét visszautalnék arra, hogy az IAC 2016-ban ITS volt. Az IAC 2017-ben csak BFR jelölés volt, semmi más. Aztán bejött a BFS. De mivel nem volt tiszta, hogy a BFR a teljes rendszer, vagy csak a gyorsítórakéta jelölése, ezért elterjedt a BFR/S jelölés a fórumokban. Most használta a BFB-t először.
Oké, a látványterveket elrontották, de ez mellékes.
Ez egy nagyon jó szó, látványtervek. De innentől ez még koncepcióterv szintjén van. Azt maga Musk is elismerte, hogy a belső szerkezete a BFS-nek még csak koncepció szintjén van meg. Tehát ezek még mindig messze vannak a végleges tervektől...
De eldőlni el tud. Ezt kell nézni: 55 méter magas lesz!
Nem, a magasság egy adat, a tömegközéppont egy másik. Az, hogy mennyire könnyen dől el valami, a tömegközéppont határozza meg, lehet akár 1 km magas is a jármű, ha kellően alacsonyan van a tömegközéppontja, akkor állni fog, mint a cövek.
A másik dolog, hogy ha a leszállóláb nem tud pár fokos dőlést kompenzálni, akkor régen rossz. Ezért néznek ki az F9 leszállólábai is úgy, ahogy.
És nincs most ott olyan műhold amelyik pár centi felbontással belátna a felszín alá.
...
Így alapból lazább, kevésbé tömörebb lehet maga a talaj, nincs olyan fizikai erő ami annyira tömörítse mint itt nálunk.Ez már összetettebb kérdés. Én csak fotelszakértő vagyok, de especiel biztos, hogy valamelyik sziklás vagy lávafolyamos területre tenném le az első űrhajót...
Nem látom okát, hogy legalább az első emberes űrhajót ne szereljék fel még három lábbal. Hat láb már sokkal stabilabb lenne és a súly is több felé oszlana. Később a kiépített padokra már elég a 3 láb.
Per pillanat még csak koncepció fázisban van a jármű, szóval especiel én csak koncepció szintjén mernék találgatni. Amíg pedig az egész koncepció ilyen zselé állapotban van, ez kissé okafogyott vita.
Én személy szerint nem látom problémának a 3 landolólábat, de a pontos megítéléshez jó lenne látni egy részletesebb műszaki rajzot, esetleg egy tömegre vonatkozó elemzést, amely a részelemek, terhek tömegét összegzi, ne adj isten egy tömegközéppont számítást. Ilyesmit viszont sose fogunk látni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
llax
senior tag
Egy "BFR light" verzióval (természetesen visszatérő 2. fokozattal) könnyen el tudnám képzeli azt, hogy minden eddiginél olcsóbb legyen a műholdak indítása. A jelenlegi koncepcióval csak akkor, ha tényleg minden számításuk bejön.
Itt nem csak a sokszori újrahasználhatóságra gondolok (részben arra is: BFS hővédelme...), hanem a valóban nagyon minimális infrastruktúra igényre. Továbbá valahogyan ki kellene bújni a rakétákra vonatkozó "range safety" szabályok alól (vagy legalább egyszerűsíteni)."De tervbe van véve menetrendszerű repülőjáratok indítása is, ezzel fél óra alatt el lehet majd jutni a Föld túlsó felére."
Személyzetes repülésről komolyabban beszélgetni csak akkor lesz értelme, ha a teherszállító változat már bizonyított, vagy legalábbis "célegyenesben" van. Az FAA minden elvárásának megfelelni nem lesz egyszerű. No meg újra: range safety, a jelenlegi formája és követelményei mellett menetrendszerű járatokról vagy éppen "sürgős" utakról nem lehet beszélni. (Miért is nem olyan sürgős már a saját tulajdonú indítóállás Boca Chica-n? Range safety...)
"Na meg a Holdas utazások is hozzák majd a pénzt."
Ha be is indulna ilyen, az érdeklődés gyorsan mérséklődne. Ilyen igényekkel rendelkező, elegendően gazdag, bátor és egészséges, az esetleges "űrbetegséget" is bevállaló emberből azért nincs olyan túl sok. Ezen túl 50.-nek vagy 150.-nek lenni a sorban már "értéktelen", a későbbi utakra már nem annyira a nagyon gazdagok (eleinte inkább "magamutogatásból"), hanem a kalandvágyók szeretnének menni, nekik "olcsó" jegy kellene.
-
Egy olyan bolygón és olyan terepen ahová még egy űrhajó sem szált le soha, és a talaj szerkezetéről, a rajta vagy benne benne esetlegesen megbúvó sziklákról (vagy éppen a felső porréteg alatti jégrétegről amit a fékező hajtóművek tüze megolvaszthat/elpárologtathat) nincs semmi infó, erre rátenni egy 20 emelet magas, több száz tonnás szerkentyűt, hát na... maradt bennem egy kis félsz
Hát azért eddig 3 rover elég méretes területen vándorolt már végig, és nem csak felvételeket, de talajmintákat is vettek. Szóval azért a "semmi info" egy kicsit erős.
Én egyébként biztos vagyok benne, hogy az első BFS Mars-leszállás előtt a kinézet területet alapos rover / űrszonda felmérésnek veszik alá.
No. Az van hogy a célterületnek több szempontnak is meg kell felelnie, és ezek alapján kis túlzással tulajdonképpen alig van olyan rész amelyik a több szempont metszetének, vagy valamilyen kompromisszumának megfelelne.
Én leírtam, hogy milyen talajra szállnék le, ebből lett egy W-o-T...
Mindenestre ugyanez a Paul Wooster tavaly még a Arcadia Planitia-t tartotta potenciálisan esélyesnek.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
llax
senior tag
Szerintem a 2020 eleji dátumokat jobb elfelejteni.
Csak nézd azt, mekkora kihívás volt a sokszorosan kipróbált technikákból "összelegózni" a Falcon Heavy-t, "csak" a középső fokozatot kellett megerősíteni és az oldalsó boosterek leválasztását megoldani. Vagy azt, milyen csúszásban van a Dragon 2. Ezeknél nem is az években számolható "mérték" a fontos (mert az ebben az iparban nem sok), hanem akkortól érdekes, amikor már éven belüli, konkrétabb dátumokat is megadtak. Pl. az adott időtől fél évre van a kitűzött dátum, eltelik a fél év és még mindig van hátra 5 hónap... Kicsit (nagyon) optimisták a SpaceX-nél.Jelenleg úgy néz ki egy rakéta indítása, hogy kell a "hadsereg" hozzájárulása és közreműködése (range safety), kell engedély az FAA-tól (külön a felszállásra és a booster leszállásához), a rádiós kommunikációra (pl. telemetria) az FCC-től. Ez mind egyszeri, egy repülésre szóló engedély! A felszállással érintett légtérben és alá eső felszínen/vízen ember nem tartózkodhat. A közel vertikális űrugrások, vagy a SpaceShipTwo repülése közel sem igényel olyan földi kiszolgálást, mint egy orbitális, vagy nagy terület felett átrepülő, ballisztikus pályára induló rakéta. Utóbbiak mind a légtérnek, mind a felszínnek/óceánnak egy elég jelentős területét veszélyeztetik, ennek a területnek az ellenőrzését meg kell oldani, ezen túl a követőhálózatnak is nagy területet kell lefednie.
Ha személyzet is tartózkodik az űrjárművön, akkor ott van a "human rating" minősítés. Itt már az is kérdéses, hogy a NASA-n kívüli emberes űrrepülés esetén ezt hogyan oldják meg.Szóval ez a röpködünk itt össze-vissza a Big F*cking Spaceship-pel, nem olyan egyszerű. Ha azt akarnák, hogy az egész úgy működjön mint ahogyan most fantáziálnak róla, az igazi munkát nem is a hangárban, hanem a Fehér Házban kellene elkezdeni, hogy minél magasabbról érkezzen valami nyomás a kongresszusra...
(Nem tudom, tudod-e, de az USA-ban bármilyen rakétát építgető cégnél csak bármikor "átvilágítható" ember, csak az USA állampolgára dolgozhat. A takarítótól az elnökig...)
[ Szerkesztve ]
-
Mi az a Wot?
Wall-of-Text.
Semmi gond nincs vele, csak nem ebbe az irányba reagáltam.
Hát ha komolyan veszik a 2022-t, akkor addig már csak egy időablak van amikor odaküldhetnek egy rovert vagy egy szondát: 2020.
Felejtsd el a 2022-őt. Irreális.
Csak emlékeztetőleg: így nézett ki a Falcon Heavy tervezett indítási időpontja az adott években:
Végül ugye 2018 lett...
Reálisan a 2020-as évek közepére készülhet el a BFR/S, én a 2023-as Holdmegkerülésben sem bízom igazán, de ha az meg is valósul, akkor még mindig csak tesztrepülésnek fogható fel a Mars-úthoz. Ne feledjük, hogy a jelenlegi tervek szerint a 2023-as úton nem lesz még vákuumra optimalizált Raptor a BFS-en! A vákuumra optimalizált hajtómű cirka 26-28 ISP-t jelent pluszban.
Ha már felhoztad Paul Woostert, ott is vannak ellentmondások, pl. Maxime Lenormand twitterén azt írja, hogy 100 tonnát tudnak a Marsra küldeni, de ebben már benne van a leszálló űrhajó is. A NASASpaceflight fórumán ugyanerről a beszámolóról azt írták, hogy 100 tonna hasznos terhet tudnak majd a Marsra vinni. Utóbbi is érdekes, mert tavaly Musk 150 tonnát emlegetett.
Szóval az ütemterv, ahogy most én feltételezem, a 2023-as Hold-megkerülést figyelembe véve:
2019: az első BFS proto (Grasshopper-szerű) változat megépítése. Talán az év végén az első repülési tesztekre is sor kerülhet. A Raptor repképes, de nem 100%-os tesztpéldányai elkészülnek (ugye még nem érték el a tervezett teljesítményszintet).
2020: a BFS-Grasshopper tesztrepülése, az első teljes értékű repképes példány megépítése (legyen BFS-Proto 1), talán az első szuborbitális repülési kísérlet. Talán az első 100%-os teljesítményű Raptor példányok elkészülnek.
2021: A BFS-Proto 1 tesztrepülése szuborbitális pályán. A BFR (vagy BFB) gyorsítórakéta első példányának megépítése, hajtóművekkel felszerelése, első indítóálláson történő tesztjei. A BFS-Proto 2 megépítése az orbitális tesztekhez. A 100%-os Raptor gyártósora már teljes üzemben kell(ene), hogy dolgozzon.
2022: A BFR (BFB) önálló tesztje, a BFS-Proto 1 és Proto 2 tesztrepülései folytatódnak. A 2023-as Holdrepülés eléréséhez 2022-ben már az első Orbitális tesztekre is sort kellene keríteni, tehát a BFS-Proto űrjárműveknek pályára kellene állnia, és sikeresen visszatérnie. Az első teljes értékű BFS gyártását meg kellene kezdeni, és az FAA hatósági engedélyezésnek be kell fejeződnie. A BFR (BFB) gyártásnak be kell indulnia, hiszen legalább 3-4 gyorsító fokozatot be kellene spájzolni a folyamatos működéshez.
2023: A teljes értékű BFS orbitális tesztje, a BFR (BFB) és a BFS-Proto-k sikeres tesztjei után. Elképzelhető, hogy egy BFS-Proto-t elküldenek a Hold-megkerülésre az emberes út előtt. Elképzelhető, hogy a teljes értékű BFS egy tesztrepülést végrehajt a Föld-körüli pályán, hogy a létfenntartó és egyéb rendszerek életképességéről meggyőződjenek. Utána kerülhet sor a #dearMoon űrrepülésre.Nos, már ez is igencsak agresszív ütemterv, mivel azt már tudjuk, hogy az első Mars-ra induló BFS utak egyirányúak lesznek (nem térnek vissza), és abból indulnék ki, hogy a BFS prototípusokat használják fel erre a célra. Ezért is számoltam rögtön Proto 1 és Proto 2 egységgel. Ha ezeket el akarják indítani 2022-ben, akkor kellene legalább egy harmadik példány, amely a hajtóanyag-feltöltést végrehajtja. Meg ugye a BFR (BFB) fokozatokból is kellene azért legalább 2-3 példány.
Látható, hogy ez eléggé irreális a fenti ütemterv alapján. Ahhoz, hogy a két proto példány elindulhasson a Marshoz, nagyjából az általam leírt ütemtervet másfélszeresére-kétszeresére kellene gyorsítani, vagyis jövőre nemhogy el kell készülnie a BFS-Grasshoppernek, de sikeresen be is kell fejeznie a tesztrepüléseket. A két BFS-Protonak 2020-ra készen kell lennie, és 2020-ban végre kell hajtani a szuborbitális tesztrepüléseket ami azt feltételezi, hogy a 100%-os Raptor gyártósornak is működnie kell eddigre. A BFR (BFB) is meg kellene épüljön és le kellene tesztelni még ez évben. Így 2021-ben az orbitális tesztek, hajtóanyag-áttöltő tesztek lefolyhatnak, és a harmadik BFS (amely lehet, hogy teljes értékű lenne már) is el kellene készüljön. Így 2022-ben elindulhatna a Mars felé a két Protopéldány.
Hát szóval ennyi. Ez így nekem túl optimista. Kismillió megoldandó dolguk van még addig, például a LOX és CH4 hajtóanyagrendszer túlnyomás-kezelését az adott hajtóanyag visszatáplálásával megoldani. A LOX és CH4 folyamatos hűtését (továbbra se látunk radiátorokat a BFS-en, ami engem nagyon zavar). A 100%-os Raptoroknak meg kell születni és így tovább.
Éjszakázni sem biztos hogy lehet a kocsiban, gyenge sugárzásvédelem, az éjjeli csonthidegben triplán megy az energia a fűtésre, na meg víz, oxigén, minden.
A fűtés dolgot nem tőled hallom először. Viszont én úgy gondolom, ha megfelelő hőszigeteléssel látják el a járművet, akkor a rendszerek által, illetve a fedélzeten lévő emberek által generált hulladékhő elég lehet. Sőt, az is elképzelhető, hogy attól meg kell majd szabadulniuk nappal.
Talán 100-150 km lesz a maximális hatótávuk, nem hiszem hogy kint akarnának éjszakázni a roverben.
Az első telepeseknek a CH4 és LOX gyárakat kell felhúzniuk, aligha a felfedezés lesz a fő gondjuk...
És ez elég rossz, mert a felfedezni valók nagy része nyilván messzebb lesz.
Szvsz amire a felfedezés lesz a cél, addigra folyamatos ellátmányok érkezhetnek. Plusz én nem teljesen értem az akkumulátorokra épülő helyzetet. Ott van náluk a CH4 és a LOX, simán használhatnak belsőégésű energiaforrást, ami könnyen szállítható, nem kell napelemekkel szórakozniuk és a többi. Mondjuk szépen nézne ki, ha a Marson a SpaceX által odavitt telepesek metán üzemanyagú Tesla roverekkel rongyolnának...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tupuk
aktív tag
Még egy dolgot írnék a csúszások kapcsán: sok savat kap emiatt Musk, de szerintem a helyében mindannyian így viselkednénk, extrém korai határidőket mondanánk. Egyszerűen azért mert ahhoz hogy kipréselje a cégéből az embereiből a maximumot, ahhoz folyamatosan nyomás alatt kell őket tartania.
Aki itt Magyarországon nem valami magányos melót csinál, vagy szalagmunka-szerűen szabványosítottat, hanem együtt kell működnie másokkal, az előbb-utóbb szintén eljut oda hogy tudja hogy az emberei mindig minden melóval csúsznak, ezzel egyszerűen nem lehet mit kezdeni. és ha nem akarja hogy egyik meló azért késsen mert egy másik bedolgozásra kell várnia, ezért mindig korábbi időpontokat ad meg mindenkinek, hogy a rászámolt csúszással is még időben legyen a megvalósítás.
-
llax
senior tag
Mint írtam, az FH csúszásánál nem a mértéket, hanem az "apránként halasztgatások" jellegét tartom érdekesnek. Amikor kiderült, hogy az eredetileg tervezettnél sokkal több átalakításra lesz szükség a középső booster-en, akkor egyszerűen megadhattak volna egy sokkal későbbi dátumot. Talán ezért is áldozták be "kísérleti nyuszinak" a 2016Q2-ben legyártott, B1027 sorszámú boostert (legalábbis a "testét"). Ha ekkor az mondják, kell még egy év, az rendben is lett volna. B1028 -> Amos-6, azért itt megakadtak a dolgok rendesen, ha az FH emiatt újabb fél évet csúszik (mert a lekötött megrendeléseké az elsőbbség), akkor pont a helyére kerül minden (marad további 2 hónap - ebből több, mint egyet el is vitt az indítóállás tesztelése).
Miért példálózok a Falcon Heavy-vel? Mert az jól mutatja az időpontok túl (lehetetlenül) optimista megadását. Itt semmit nem számít a viszonylagos "mellőzése": akár emiatt is adhattak volna neki több (reálisabb) időt, de nem tették. (Valahogy a 2. és 3. repüléséhez sem közeledünk az eltelt idővel arányosan...)
A Dragon 2 tesztrepülését megint halasztották, idén már nem repül. Egy év alatt kb. 2 hónapot sikerült közeledni a kijelölt startdátumhoz. Amikor az űrhajót Floridába szállították (=a hardver elkészült, földi tesztjeit elvégezték) már kezdtem reménykedni, hogy már tényleg gyorsan közeledik az indítása (mondjuk a hozzárendelt előtti boostert akkoriban tesztelték McGregor-ban - a Dragon-é még a gyárban volt).
Szóval ennyire lehet komolyan venni az időpontokat. (Az idei min. 25 indítás, amire még fogadni is mertem volna, már nem lesz meg. Jelen állás szerint max. 23, de még ez is csökkenhet.)
"Az engedélyeket, bürokráciát meg végképp nem tudom hova tenni, akármilyen macerás is, biztos nem az a szűk keresztmetszet."
Nemhogy szűk keresztmetszet, de még komoly akadály is lehet. Lásd a saját tulajdonú indítóállásukat. A korlátozott lehetőségek már 2014-ben is ismertek voltak, azóta tovább szűkültek a lehetőségek. Ha még a F9-et sem tudták volna onnét rugalmasan üzemeltetni, akkor mit akarnak ott a BFR-el???
Amúgy bennem felmerül még néhány "érdekes" kérdés, a BFS földi személyszállításával kapcsolatban. Előkészületek, beszállás ideje és időtartama, üléspozíció, stb...
A másik érdekes téma, a Marsra szállítandó hardverek: a tartós űrben utaztatásra, speciális klímaviszonyokra készülő eszközök fejlesztési - gyártási - tesztelési ideje elég sok szokott lenni. Pl. azokat a CH4-LOX gyártó gépeket már javában fejleszteni kellene. Igazából nem csak ez hiányzik, hanem nagyjából minden...
[ Szerkesztve ]
-
A Falcon Heavy híres-hírhedt csúszását mindig mindenki emlegeti amikor ez a téma jön elő, és nyilván jogos is, de azért én ezt nem szívesen használom mint példa. Részint mert az a maximum, más projektek nem csúsztak ennyit.
A többi projekt is csúszott, az F1, F9, Dragon, Dragon v2 is.
Ne feledjük, hogy a SpaceX eddig jobbára kipróbált dolgokat lapátolt össze. A BFR/S egy új út lesz, tele olyasmivel, amit más nem csinált még. Teljesen kompozit tartályok és rakétatest ilyen méretben, ilyen megoldású rakétahajtómű ilyen magas égőtér-nyomással, hajtóanyaggal való túlnyomás-biztosítás (eddig ilyen csak az űrsikló LOX tartályánál volt), és a többi. Még ha minden elsőre jól is jön össze (szinte kizárt), akkor is brutális kihívás.Részint szerintem nem is akarták azt annyira megcsinálni, idővel okafogyottá vált, egy sehová sem vezető technológiai leágazás volt, nem csodálom hogy mostohagyerekként kezelték.
Dehogynem akarták megcsinálni. Erről szólt az egész EELV mizéria, amit 2013-ban kezdett el, és 2014-ben robbantott. A Delta IV Heavy indításokra ácsingózott, és ehhez kell az STP-2 tesztindítás. Anno tavaly is leírtam, hogy az, hogy végül az ULA kapott egy 6 rakétára szóló megrendelés-csomagot, részben az ULA és az NRO piszkos húzása, de részben a SpaceX felelőssége is, hiszen az STP-2 indítást anno domini 2015-re ígérték! Ha betartják, akkor az NRO nem tudott volna arra hivatkozni, hogy nincs alternatívája a Delta IV Heavy-nek...
Az engedélyeket, bürokráciát meg végképp nem tudom hova tenni, akármilyen macerás is, biztos nem az a szűk keresztmetszet.
Ehhez képest nemrég a SpaceX és a Blue Origin is erre hivatkozott, mondván, hogy az FAA szabályozását egyszer használatos rakétákra találták ki évtizedekkel ezelőtt, és gyakorlatilag ma sem veszik figyelembe a visszahozandó első fokozatok sajátosságait.
Egyszerűen azért mert ahhoz hogy kipréselje a cégéből az embereiből a maximumot, ahhoz folyamatosan nyomás alatt kell őket tartania.
Az ilyen ígéretek nem az embereinek, hanem a környezetnek szólnak...
hanem együtt kell működnie másokkal, az előbb-utóbb szintén eljut oda hogy tudja hogy az emberei mindig minden melóval csúsznak, ezzel egyszerűen nem lehet mit kezdeni. és ha nem akarja hogy egyik meló azért késsen mert egy másik bedolgozásra kell várnia, ezért mindig korábbi időpontokat ad meg mindenkinek, hogy a rászámolt csúszással is még időben legyen a megvalósítás.
Pro és kontra is vannak tapasztalataim.
Én úgy látom, hogy a gyakorlatias és korrekt projektvezetők nem szabnak irreális célidőpontokat, hanem éppen ellenkezőleg, igyekeznek előre lehűteni az erre vonatkozó nyomást, mert csak tönkreteszi a munkamorált, ha folyamatosan túlórázni kell, illetve láttam példát arra, ahol szépen számokkal levezették, hogy mekkora plusz költségeket jelenthet mindez a cégnek...Ott éjjel mínusz 100 fok alá is fog menni a hőmérséklet. Iszonyú hőszigetelés kell ahhoz a roverhez ha ez nem szívja le a hőt a kocsiból....
Dolgoztam hőerőműben, ahol a 400°C fokos túlnyomásos gőzt elvezető csővezetéken cirka 1 centiméter vastag szigetelés volt, és a külső oldala nagyjából 50°C-os volt 25°C környezeti hőmérséklet mellett. Mindezt folyamatos üzemben. Szerintem ha úgy alakul, meg tudják oldani...
Erről szívesen olvasnék többet hogy ez hogy fog kinézni? Én azt hittem ez pár önműködő gép, amit magukkal visznek, és amit maximum felügyelniük kell.
Röviden: lehet, hogy az első teherhajók által vitt Sabatier-reaktorok képesek 2 év alatt egy vagy két BFS visszatéréséhez szükséges hajtóanyagot előállítani automatizáltan, de figyelembe véve, hogy a hajtóanyag kérdése kritikus, így aligha vitás, hogy egy komolyabb Metán/LOX gyárat kell felhúzni, komolyabb vízjég bányászattal együtt. Amelynek bizony MW, vagy még nagyobb szintű energiaigénye lesz. Szép ki kihívás ennek a megépítése...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Meg egyébként más okok is vannak, láthatóan sok ellensége van Musknak, akár a szakmán belül, akár az autóiparon belül, akár bárhol/mindenhol, érdekelt is a csúszások bejelentésének "elporlasztásában", mint egy-egy nagyobb, könnyebben ellene fordítható ugrás kommunikálásával.
Arról a Muskról beszélünk, aki az első feleségétől (aki hat gyereket szült neki) való válóper idején arra hivatkozott, hogy nincs vagyona, és a barátainál kell meghúznia magát? Miközben Musk a saját (akkor éppen bizonyos okokból a Tesla tulajdonába tett) Dassault Falcon 900-as luxusgépén repült Washingtonba, hogy a Teslának szánt kölcsönt kilobbizza. Ennyire volt valójában leégve.
Aki hazudott a 2008 év végén eset, amikor a Tesla és a SpaceX is pénzhiányos állapotba került, bevette a barátokat a Tesla-ba befektetőnek, mert voltak olyan barátai, akik 2 millió dollárt szánhattak ilyesmire. Hazudott a saját befektetőinek, hogy a SpaceX-től áttesz 40 millió dollárt a Tesla-ba, és ők is szálljanak be további 20 millióval a Tesla megmentése érdekében. Közben meggyőzte a NASA-t, hogy a SpaceX elég érett az ISS ellátó küldetések teljesítésére, és kapott egy 1,6 milliárdos megbízást a CRS tender keretében, ami miatt sikerült további befektetőket találnia. Úgy mentette meg a Tesla-t, hogy közben a SpaceX ha nem nyeri meg a NASA COTS-ot, akkor rövid úton csődbe megy.
De említhetjük a nemrég történt 420$-os részvényfelvásárlási twitter üzenetét is.
Musknak nem vitás, hogy vannak erényei, a SpaceX-nek nem kevésbé. De hogy vannak ellenségei? Hát ezen nem csodálkozom, maradjunk annyiban.
Meg azért azt se felejtsük már el hogy ebben az iparágban mennyire jellemző és milyen mértékű a csúszás....
Pro és kontra vannak példák, az Atlas V. például teljesen vállalható időn belül készült el anno, ahogy pl. az Orion műszaki modulja (amit barterben ugye az ESA fizet és az Airbus gyárt) is az előre vállalt időpont szintjén készült el.
Szóval igen, vannak negatív példák, de akadnak pozitívak is...
Akinek volt már komolyabb (pénzes) projekt a vállán és látta hogy még a legjobb minőségű munkások is csak a maximális és folyamatosan fenntartott-hangoztatott nyomás alatt hozzák ki amit ki kell (vagy még úgy se), és a legkisebb, pillanatnyi "kiengedés" hatására azonnal ők is leállnak/belassulnak, az nagyon más szemmel nézi ezt az egészet. Én már éltem ezt meg.
Ismét csak azt tudom mondani, hogy vannak pro és kontra példák. Én is láttam olyat, hogy folyamatosan túlóráztatott, túlhajtott emberekkel tényleg szép eredményeket értek el, de azt is végignéztem, hogy a csapat harmada egy éven belül lelépett, mert a család, a magánélet, a folyamatos stresszhelyzet és a feszült hangulat miatt nem bírták tovább a hajtást.
De arra is láttam példát, hogy kultúrált szinten, kultúrált megoldásokkal és hangulatban, ésszerűen megállapított határidőkkel is lehet dolgozni, célokat elérni, feladatokat teljesíteni. Igen, a konkurencia lehet, hogy gyorsabb, hatékonyabb lesz nálad, de cserébe élhetőbb és elfogadhatóbb munkakörülmények és munkahelyi légkör miatt nem akkora tragédia, ha néha-néha tényleg bent kell maradni vagy hétvégézni is kell.
Tudja fene, én nem az elsőt támogatom. Akkor se, ha ezen múlik, hogy pár évvel korábban lép ember a Marsra...
A cső szigetelés nélkül átmérője mekkora volt? És milyen anyagból volt a cső maga?
Nagyon vastag, talán méteres lehetett, és gondolom acélból lehetett (én csak láttam működés közben, nem az összeépítéskori állapotot...)
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Namost a leges legelső nyilván maga a landoló űrhajó lesz, abban fognak élni - mit több jó eséllyel évekig lesznek kénytelenek az egyik űrhajóban lakni.
Miért lennének?
A Bigelow féle felfújható modulokból simán lehet Hold- vagy Marsbázist építeni. Eleve így lettek tervezve, csak hát a NASA nem harapott elsőre rá, de egyre esélyesebb, hogy élni fognak előbb-utóbb vele. Kis helyigényű szállításkor, de nagy bélméretet nyújt felfújva, és anno arról volt szó, hogy a sugárvédelem terén is gondoltak mindenre.
Gyakorlatilag utólagosan betemetve, vagy ahogy a fenti képen látható, Hold (vagy Mars) porral töltött zsákokkal befedve kellő védelmet kaphat a külső behatásoktól. Induló bázisnak tökéletes lehetne.
A nagy kérdés persze az hogy tökéletes biztonsággal, szép lassan, kontrollálva, elfektethető-e a Marson az álló BFS?
Apró probléma, hogy a BFS beltere az összes eddigi CGI-n függőleges helyzethez volt berendezve, ez logikus is, kivédi ugyanis a hengeres "padló" problémáját. Ha elfekteted, akkor viszont ez fennáll, tehát a hengeres fal lesz a padló, az oldalfal, minden, ami nehezen kihasználhatóvá és felhasználhatóvá tenné azt. Szóval én especiel nem fektetném el.
Ha már mindenáron fel akarod használni, miért nem merevíted ki, és használod fel lakó- és élettérként a hajtóanyag-tartályokat is. Nem ez lenne az első, ugyebár a Skylab is ezt a megoldást használta...
Ez egyébként egy külön nagy kérdésem, hogy egy olyan régióban ami az év egészében mínusz fokban van - és ilyenre fognak menni - lehet-e helyi anyagokból valamiféle betont kikeverni és azt fel is használni, ha egyébként percek alatt megfagy az egész ha szabad téren kiöntik valahová, azaz az a lassú kiszáradási folyamat, ami itt a Földön szokásos, az ott nem működik
Először is, a Földön se probléma, ha mínuszokban akarsz betonozni, például a Kalcidur vagy Mapefast CF/L nevű adalékanyagokat felhasználva, amitől "fagyálló" lesz a betonkeverékben lévő nedvesség, ezeket kb. -10°C határig lehet használni. Vannak más trükkök is, például a folyósító adalékszerek, amelyek alacsonyabb víz/cement arány mellett is megfelelő lesz a betonkeverék szilárdsága.
Nyilván a Marsi körülményekhez a helyi anyagokat felhasznált betonkeveréket kell kifejleszteni, de ahogy a fentiekből is látszik, itt korántsem biztos, hogy akkora probléma lenne a hőmérséklet. Mindössze olyan folyósító-anyagot (vagy keveréket) kell kiválasztani, ami megfelelően viselkedik az adott körülmények között.
No, ez a csörlős elfektető művelet működne a marsi viszonyok között, kellő biztonsággal?? Vagy irreális?
A leírt elképzeléssel a fent említett gondolatmenet a problémám. Minek akarod elfektetni. Akkor inkább áss a BFS alá egy gödröt, hogy minél mélyebbre le tudd ásni, vagy egyszerűbb talán, ha körbehordod Marsi "homokkal", így stabilizálva és védve. A hajtóanyag-tartályokat felhasználhatod élőtérként, az utazó-szintek pedig megmaradnak szállásnak.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Elfektetés-kérdéskör: Nézd, az adott rövid szöveges vázlattal több gondom is lenne személy szerint, ezek:
1.: Miért kellene az űrhajóval megegyező magasságú keret? A lényeg a tömegközéppont, ha a kábeleket a mellső stabilizátor-szárnyakhoz akarnád kötni, még akkor is lehetne azoknál alacsonyabb keret.
2.: Miért a mellső stabilizátor-szárnyakhoz akarod kötni? Én inkább a testhez erősíteném őket.
3.: A BFS / BFR építés fekve történik, élek a gyanúval, hogy vannak rögzítési pontok eleve a testen.
4.: A lábak elcsúszásának lehetőségét meg kell akadályozni, érdekes kérdés, hogy vajon a lábak képesek lennének-e elviselni a lefektetéskor jelentkező oldalirányú erőket.Itt egy érdekes kép ami köthető az adott témához, ezt a Von Braun féle Mars-űrrepülőgépek "talpra" állítását mutatja, ezzel is lennének problémáim, de a koncepció alapjában véve ügyes:
Akkor meg minek az egész? Hol itt az előny az űrhajó saját teréhez képest?
A lényege, hogy kis méretű és relatíve könnyű szerkezetű egységekből lehet bázist építeni. Akár az űrhajó ideiglenes vagy végleges felhasználása mellett, akár azok nélkül. A Bigelow féle modulok legnagyobb előnye, hogy már létező technológia, ha kifizeted, a Bigelow Aerospace akár holnap nekiállhat megépíteni őket...
Ráadásul ezek között a modulok között sokkal nehézkesebb a közlekedés mert elvékonyodnak a végükön, ha jól sejtem egy egészen szűk járaton lehet kikúszni a végükön. Ki költözne át egy nagy villából 4 kicsi lakásba?
Bigelow 10 méter átmérőjű modulokat tervezett a Holdbázishoz:
Nem hiszem el hogy ehhez is értesz, mi vagy te egy polihisztor?
Nem, csak édesapám útépítő mérnök volt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
llax
senior tag
"csak épp arra nem kapok választ ami annyira, de annyira érdekelne"
Ez már egy olyan részletkérdés, amire szerintem jelen pillanatban még az illetékesek sem tudnának választ adni. Ha esetleg ötletként fel is merült a BFS "elfektetése", azzal szerintem komolyabban nem foglalkoznak. Nagyon "törékenyek" a rakéta fokozatok, vízszintesen megfelelő keretbe kell azokat fektetni, felállításuk-lefektetésük csak több ponton alátámasztva lehetséges. Még úgy is, hogy (üresen) egyébként nagyon könnyűek a méretükhöz képest. Korábban olyanok is készültek - pl.régebbi Atlas verziók -, amik még a saját tömegüket sem "bírták" el, a ma használt rakéták ennél szilárdabbak, de jelentősebb erőhatásokat továbbra is csak túlnyomás alatt viselnek el.
Én nem szaladnék ennyire előre. A sci-fi soha nem volt a kedvencen
Könnyen szállítható és elegendően nagy méretű lakótérnek jelenleg én is csak a Bigelow felfújható egységeit tudom elképzelni. Azon legalább komolyan dolgoznak, tesztelték korábban is és jelenleg az ISS-en is tesztelik. Az már több, mint CGI... A technológia adott, már csak elegendően nagy méretben kell elkészíteni.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Szeptember 17-én Elon Musk és Juszaku Maezawa bejelentette, hogy 2023-ban űrhajót indítanak a Hold felé.
- Laptop Lenovo ThinkPad X280 Magyar billentyűzettel win 10 pro INGYEN SZÁLLÍTÁS MONITORCENTER.hu
- Lenovo Thinkpad T480 Magyar billentyűzettel INGYEN SZÁLLÍTÁS MONITORCENTER.hu
- Lenovo Thinkpad L470 Magyar billentyűzettel INGYEN SZÁLLÍTÁS !! MONITORCENTER.hu
- HP ELITEBOOK 840 G4 14,1" I5-7200U, 8GB RAM, 120GB SSD
- HP Elitebook 840 G4 G5 G7 450 G8 850 G7 G8 650 G9 MAGYAR BIL.!!! i5 i7 7-12. gen. 3 hó gar
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen