2. Fórumok
  3. Off-topic LOGOUT
  4. Óriások csatája - A Csúnya Ikrek
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #34 Eugene Roe őstag Cifu #33
    Új Válasz #34
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Eugene Roe

    őstag

    válasz Cifu #33 üzenetére

    A radar nem akasztja meg a klasszikus koncepciót, vagyis nem általános érvénnyel. 1v1 raidingnél oké, de az USA esetében egy cirkáló is tudott radarral felderíteni a többieknek, nem kell minden hajóra radar (persze úgy kevesebb kommunikációra van szükség).

    4 hajócsavarral elvben so-so megoldható a kormányrúd nélküli kormányzás is, de a B-nek 3 volt (a keskeny hajótestnek is vannak hátrányai). Nekem az volt a furcsa, hogy nem lehetett lerobbantani róla, mert akkor legalább irányba állhattak volna, aztán hajrá. Jutnak ameddig jutnak.

    [ Szerkesztve ]

    It'll hurt... a lot, but you'll be better - you say?!

  • #35 sh4d0w félisten Cifu #33
    Új Válasz #35
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    sh4d0w

    félisten

    LOGOUT blog

    válasz Cifu #33 üzenetére

    A Bismarckot ért végzetes torpedótalálat a véletlen műve volt. A hajó ki akarta azt a torpedót kerülni, ezért kapta a tatba. Ha simán az oldalába kapja, valószínűleg sokkal kevésbé végzetes a sérülés.

    All-or-nothing: a koncepció egyik alappillére, hogy a páncéllal nagyon erősen védett középső résznek legyen elég felhajtóereje, ha a tatot, vagy az orrot elönti a víz. Ez szép és jó, de mi van, ha _mindkettőt_ elönti? Ezenkívül ott a példa: a Musashi orrát elöntötte a víz, az pedig egyszerűen lehúzta a hajót a mélybe.
    Az Iowa-osztályt pedig sosem tették így próbára, a legmodernebb csatahajók mindig a hordozók mellett strázsáltak, úszó légvédelmi ütegként. A South Dakota kapott egyetlen nehéz lövegtől származó találatot, az kiütötte a harcból a C lövegtornyot (a Kirishima találta el, 356 mm), az áldozatok és sebesültek száma ehhez mérten rendkívül magas.

    A csatahajók korszakának nem a radar vetett véget, hanem az anyahajók (ekvivalensen használom a hordozó kifejezéssel). Egyszerűen a nagy nehéz hajók túl könnyű célpontok lettek a repülők számára.
    Abban van igazság, hogy a német tűzvezetés elavult volt, mert az optikára hagyatkoztak az elektronika helyett. Az optikai távmérőik csak nappal voltak használhatók, éjjel nem (a japánoké igen, így kapták el pl. az Atlantát Guadalcanalnál). 1941-ben a német radar kb. egy szinten volt az angollal, de csak navigációra használták, 43-ra az angol sokszorosan fel<lmúlta a németet - lásd még: a Duke of York a sarkvidéki sötétségben is többször eltalálta a Scharnhorstot.

    Itt zárul a kör: a Scharnhorst több nehézgránát és torpedótalálat után is megőrizte a harcképességét, csakúgy, mint Jütlandnál a találatot kapott német hajók, mi több, ha jól emlékszem, a Lion is kapott komoly találatokat, mégis hazavergődött. Ezek a hajók még mind a hagyományos páncél elrendezéssel épültek, ellenben például a japán hajók all-or-nothing elrendezése elég hamar csődöt mondott, 1-2 torpedótalálat a védtelen részeken máris a hajók végzetét jelentette.

    https://www.coreinfinity.tech

Új hozzászólás Aktív témák