Legfrissebb anyagok

IT café témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

GAMEPOD.hu témák

LOGOUT.hu témák

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

#40 TBB tag

Új Válasz 2011-01-04 17:28:33 #40
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

TBB

tag

Vegyük már észre, hogy két fő részből kellene álljon a kormányzati Informatikai stratégia - amit sajnos egybemos ez a nagyszerű DMCST förmedvény.
1. Az Informatika mint eszköz: a hétköznapjainkat kiszolgáló és támogató, költségcsökkentő eszköz;
2. Az Informatika mint iparág: amely a gazdasági fellendülést segíthetné.
A kormányzatnak mindkét részben komoly érdekeltségének kellene legyen, de sajnos egyikben sem jeleskedik - mint ahogy eddig egyetlen kormány sem tette.
A fenti első pont arról kellene szóljon, hogy a jelenleg megfelelően bonyolult és agyonszabályzott bürokratikus közigazgatást hogyan lehetne egyszerűbbé és olcsóbbá tenni az informatika és telekommunikáció segítségével (minél több elektronikusan intézhető ügy, minél kevesebb személyes beavatkozással). Értelemszerűen ehhez a folyamatokat is át kellene szabni és a deregulációt is elvégezni. Kiszámolni és modellezni a költségmegtakarítást és csak a megtérülő projekteket elindítva abból finanszírozni az átalakításokat (nyilvánvalóan elsősorban nem cash-flow szemléletű a költségvetés, hanem kötelezettségvállalás szemléletű, ezért előre is el lehet költeni a jövőben realizálódó megtakarítást).
Amennyiben az ügyintézés egyszerű lenne az elktronikus csatornák segítségével, úgy jelentősen megnőne az igény a társadalomban a szélessávú kapcsolat és az Internet-felhasználás elsajátítása iránt.
A második pont pedig a garázscégektől az egyetemi klaszterekig, az innovatív gondolkodású mérnökök - egyének - támogatásáról kellene szóljon, mert azt már láttuk hogy a szervezetek támogatása csak dunába szórt pénz volt, ugyanis a valódi ötletgazdákig, akik értelmes dolgokat tudtak volna létrehozni - néhány kivételtől eltekintve - már nem jutott el a támogatás, a szervezet mindig lenyúlta azt és másra fordította (pl. az egyetemi kluszterek a saját fenntartásukra, fizetésükre többet költöttek mint az innovációra) - ezért nem is készült el semmi olyan átütő termék, amire alapozhattak volna spin-up cégeket az odagyűlt mérnökök.
Nyilván találni kell olyan szakterületeket, amelyek a mi mértékünkkel is értelmesen finanszírozhatóak és láthatóan igény lenne rá (pl. szoftverek, egyedi ipari alkalmazások, vagy olcsó digitális vevők a digitális átálláshoz - most hogy úgyis van még rá idő kifejleszteni és gyártásba vinni). A másik feladat, hogy ezeket az innovációkat teljes ciklusában támogatni kell. Nem elég az ötletet és a termék megvalósítást finanszírozni, hanem az értékesítését is támogatni kell - pl. amennyire csak az EU engedi, a pályáztatásoknál előnyben részesíteni az ilyen megoldásokkal indulókat.
Az oktatás, képzés alapvetően jó (nyilván azért lehetne ezen is javítani) és ha pozitív életpéldákat lehet felmutatni a leendő generációnak (nem Jedlik Ányosra, Kandó Kálmánra Neumann Jánosra, stb. gondolok, hanem ma élő innovátorokra akiket testközelből ismerhetnek, akár a tanáraik is lehetnek), biztosan szívesebben választanák többen ezt a szakmát.
Majd elfelejtettem a legfontosabbat, a forrást. Jelenleg is kb. 120milliárdot költ évente a kormány informatikára (mint eszközre) és nagyságrendileg 60-70milliárdot K+F támogatásra (ideértve az innovációs járulékot is). A megoldás: költség-átstruktúrálás

[ Módosította: dajkopali ]
#44 TBB tag bambano #43

Új Válasz 2011-01-05 15:00:26 #44
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

TBB

tag

válasz bambano #43 üzenetére

Nem tudom melyik része nem világos? A szavakat magyarázzam, vagy a mondatot?
Megpróbálok válaszolni mindkettőre:
Jelenleg számos olyan túlságosan bürokratikus, egymásnak helyenként ellentmondó, túl sok szereplőt feleslegesen involváló miniszteri utasítás, rendelet, kormányhatározat, közigazgatási folyamat, stb. van hatályban (pl. minisztériumok közötti egyeztetési eljárások), amelyek alapvetően nem teszik lehetővé (vagy megoldhatatlan, vagy csak költséghatékony módon ésszerű keretek közt értelmetlen) a folyamatok elektronikus eszközökkel való támogatását. A folyamatok egyszerűsítése nyilván deregulációt (a dereguláció jogi értelemben a jogi túlszabályozottság mértékének csökkentését jelenti) kell feltételezzen: számos utasítás, rendelet és törvény eltörlését és/vagy módosítását.
#45 TBB tag

Új Válasz 2011-01-06 10:57:47 #45
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

TBB

tag

Még egy gondolat a DMCST előéletéről:
Társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a kormány az anyagot, és állításuk szerint sokmindent bele is vettek, kiemelve az IVSZ szakmai munkáját, amely a legtöbb hasznos ötletet adta számukra.
Csakhogy a jelenlegi IVSZ elnök Úr - aki az előző 2-3 ciklusban nem éppen a tiszta piaci magatartásról volt híres (Oracle, Albacomp, RációNet - tessék csak bárkit megkérdezni a szakmában) - aki Nyitrai államtitkár Úr teljes és Fellegi miniszter Úr részleges bizalmát élvezi (ezért is lehetett IVSZ elnök) a saját, jól meghatározott érdekköre mentén terelgette a DMCST-t, amivel nem is lenne probléma, ha az ország érdekeivel egyirányba mutatna. Részben hozzáértőként olyan célokat sikerült megfogalmaznia(uk), amely laikusok számára nagyon ígéretes, szép jövőképpel kecsegtetnek. Viszont aki ért is a területhez, pillanatok alatt átlátja, hogy nemcsak a források hiányával van a gond, hanem sokkal fontosabb alapkérdések felett siklik el, illetve old meg egyszerűnek tűnő, de lehetetlen és értelmetlen célkitűzésekkel. Gondolok itt elsősorban a társadalom-szociológiai kontextusokra.
Az alábbi felvetést még érdemes megfontolni:
A Nemzeti Informatikai Stratégia "ingyen" készült. Egyetlen hivatalosan elköltött Forint sem szerepel semmilyen pályázati eljárás, vagy megbízási szerződésben erre a célra. Minden tiszteletem Vasváriné Menyhárt Éváé és Vályi-Nagy Vilmosé, de biztos vagyok benne, hogy külsős segítség nélkül nem tudták volna elkészíteni ezt az anyagot.
Az "ingyen dolgokkal" az a legnagyobb baj, hogy általában azok kerülnek a legtöbbe. Persze lehet mondani, hogy az IVSZ önként segített és az IVSZ-t a tagok pont azért tartják fent és fizetnek jelentős éves tagdíjakat, hogy tudjon szakértőket adni az ilyen közös cél érdekében, de tényleg közös az a cél? Ez megint csak egy erősen (kontra?)szelektált és irányított szakértői csapat, amely az IVSZ elnök utasításai mentén cselekednek. Sok cég azért vállalja csak a költséges tagságot, hogy tudjon netvörkölni egy kicsit és hátha csurran-cseppen valami az állami megrendelésekből - akár alvállalkozóként is mondjuk a RációNet alatt.
Természetesen ezt a pesszimista énem mondatja csak velem, ami egyébként egyáltalán nem jellemző rám.