Új hozzászólás Aktív témák

  • joysefke

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Pikari #13 üzenetére

    A jüan (renminbi) szerepe mint tartalékvaluta nem jó fokmérője Kína súlyának.
    Egészen a legutóbbi időkig a jüan globális tartalékvalutaként való használata nem volt terítéken, elsősorban mivel Kína saját nemzeti érdekeit szem előtt tartva ellenérdekelt volt ebben. (pld 2015-ig tartott míg az IMF felvette a valutakosarába a jüant, holott a valuta mögött már akkor hatalmas gazdasági súly volt.)

    A vezetés számára a jüan mindig a kínai exportgazdaságnak alárendelt eszköz volt amelynek a célja a kínai export versenyképességének maximalizálása. Ennek megfelelően kvázi a dollárhoz volt kötve, nem engedték ahhoz képest erősödni, ezzel is biztosítva a kínai ipar előnyét.

    Még a kétezres évek elején külföldiként hozzá sem tudtál volna jutni nagyobb mennyiségű jüanhoz. Azóta folyamatosan lazítottak, saját ütemükben, de emlékeim szerint mielőtt Kína és a nyugat összerugta volna a port, elsősorban a nyugati világ akarta a kínai valuta liberalizációját, konvertibilissé tételét (akadályok nélkül), árfolyamának elengedését (hogy erősödjön) illetve a kínai tőkepiacok megnyitását (hogy bevásároljanak Kínában).

    Aztán most nagyot változik a világ, a kínai exportnak továbbra is jót tenne egy a termelő gazdaságnak alárendelt valuta, viszont ahogy gazdasági súlya mellett már kikerülhetetlenül nagyhatalommá is vált egyre nagyobb elvárás, hogy az alkalmazott valután keresztül a basáskodó világ csendőre ne találjon rajtuk és a nem-liberálisdemokrácia-kompatibilis partnereiken fogást.

    Egyébként békeidőben hosszú átfutási ideje van az ilyen tartalékvalutaságnak. Az angol Font is sokáig volt a világ tartalékvalutája, holott az amerikai gazdaság már lényegesen nagyobb volt nála. Aztán halálra költekezték magukat.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák