Megfelelő feltételek, vegyes megítélés
Jövő év szeptemberétől új e-learning oktatási rendszert vezetnek be a Károly Róbert Főiskolán. Szegedi László oktatási igazgatótól megtudtuk, hogy az e-learning keretrendszerre pályázat útján nyertek pénzt. A rendszert az Eduweb Rt.-től vásárolták meg, és a tervek szerint az oktatási módszert is ez a cég biztosítja. Az e-learninget mint képzési módszert nemcsak a távoktatási képzésnél kívánják alkalmazni, hanem levelezős és a nappalis oktatási formában is. A bevezetésre 2006. szeptember 1-től felmenő rendszerben az I. évfolyamon kerül sor.
Az e-learning alkalmazhatóságáról megoszlanak a vélemények. Azok a tanszékek, ahol több az elméleti anyag, mint a gyakorlati, pozitívabban vélekednek a hasznosságról, mint a gyakorlati képzést nyújtó tanszékek. Ezért célszerű a tananyagok adaptálását az elméleti alapozó tantárgyakkal kezdeni. A számos hasonló kérdés miatt a bevezetés előtt a Károly Róbert Főiskola vezetése úgy döntött, szükséges megkérdezni az intézmény jelenlegi hallgatóit is, hogy feltérképezzék az elvárásokat egy e-learning rendszerrel kapcsolatban. Ez a felmérés nekünk is alkalmat nyújt, hogy áttekintsük az e-learninggel szemben támasztott követelményeket.
Informatikai háttér és számítástechnikai ismeretek
A főiskola hallgatóinak 86 százaléka rendelkezik otthonában legalább egy számítógéppel, 6 százalékuk tervezi 1 éven belül a vásárlást – míg 8 százalékuk nem. Az otthoni internet-hozzáférés is általánosnak mondható, a hallgatók 75 százaléka netezik otthonról, igaz, közülük egyharmad még modemes kapcsolaton döcög. A főiskola hallgatói döntően már most is rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekre egy e-learning képzési rendszerben szükség lehet. Fontos megjegyezni, hogy az esetlegesen szükséges egyes kiegészítő eszközök beszerzése kis összegű, 5-10 ezer forintos beruházással megoldható. Ezek alól természetesen kivételt képez az internet-hozzáférés, amelynek pótlása jelentős költségeket róna az ezzel nem rendelkező hallgatókra.
Forrás: Inner’s-NetGo.hu felmérés, N=514, 2005. május
A diákok kétharmada már legalább három éve használója a világhálónak, 95 százalékuk pedig heti többször is kapcsolódik. Ezen hallgatók valamivel több mint fele otthonról, 38 százaléka munkahelyről és 10 százaléka a felsőoktatási intézményből használja az internetet. Megállapítható, hogy az intézmény diákjai aktív használói a különböző online szolgáltatásoknak – egy átlagos hallgató legalább 7-8 különféle célra használja az internetet. A főiskola hallgatói saját állításuk jól értenek a szövegszerkesztéshez (82%), táblázatkezeléshez (75%) és internet használatához (78%). A hallgatók 90 százaléknál teljesen természetes számítógép használata, míg tízből nyolc szívesen használja tanulmányaihoz is.
Összességében elmondható, hogy a hallgatók azokhoz az alapvető ismeretekhez (internet-használat, szövegszerkesztés, táblázatkezelés) jól értenek, amelyekre szükség van egy e-learning oktatási rendszer használatakor, de kisebb-nagyobb problémák adódhatnak a hálózati és adatvédelmi ismereteikben meglévő hiányosságok miatt. Pozitív érv a bevezetés mellett, hogy a hallgatók szeretik előre megtervezni feladataikat, önállóan, egyedül tanulni. Az e-learning rendszert viszont úgy kell kialakítani, hogy ne adjon túl nagy szabadságot egy tananyagcsomag feldolgozásakor, hiszen a hallgatók közel fele hajlamos arra, hogy felhalmozza feladatait, amikor nem kötik szoros határidők.
Az e-learning utáni igény és preferenciái
A megkérdezett hallgatók 6 százaléka válaszolta, hogy már végzett e-learning oktatási módszerrel történő képzést. Érdekes módon 91 százalékuk adott olyan választ, hogy részben végzett már ilyen formában képzést – bár itt hozzá kell tenni, hogy ezalatt valószínűleg számítógép és internet által támogatott oktatás értenek.
Az e-learning képzésben való jövőbeni részvétel tekintetében 11 százalékuk egyértelmű igennel válaszolt, de háromszor ennyien (32%) elutasították, míg a válaszadók 57 százalékának nem volt elég információja a kérdés megítéléséhez. Gyanítható, hogy a megkérdezettek nem az épp jelenleg is folytatott tanulmányaikra gondoltak, hanem egy későbbi újra. Ez abból is látszik, hogy csupán 3 százalékuk nem tartja hasznosnak az ilyen jellegű oktatási módszert.
Az e-learning elfogadottságának megítélése azonban meglehetősen mostoha. A hallgatók mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy ma az ilyen formában végezhető tanfolyamokat elfogadják, míg egyharmaduk szerint ezeket a képzéseket ma még nem fogadják el. Ennél a kérdésnél is jelentős hányad (22%) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja megítélni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
