Hatmilliárdot kaptak az egyetemi tudásközpontok

Idén már másodszor pályázhattak a Pázmány Péter Program keretében regionális egyetemi tudásközpontok létrehozására és működtetésére hazai egyetemek és a velük együttműködő vállalkozások konzorciumai. A cél olyan kutató egyetemek kialakítása, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak és intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, erősítik a vállalkozások K+F tevékenységét, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét.

Tavaly, a pályázat első fordulójában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) hat egyetemi tudásközpont létrehozására – négy évre – összesen 9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt oda, amelynek forrása az Innovációs Alap. Tekintettel a tavalyi pályázat sikerére az NKTH 2005 májusában ismét meghirdette a pályázatot, melyre az ország valamennyi régiójából összesen 15 projektjavaslat érkezett, közel 25 milliárd forintos támogatási igénnyel.

A projektjavaslatokat külföldi és hazai szakértők bírálták, amelyek alapján egy 9 tagú – 5 hazai és 4 külföldi neves tudományos és gazdasági szakértőből álló – zsűri készített döntési javaslatot. Az NKTH a javaslatok alapján idén 3 éves futamidőre 6 regionális tudásközpont létrehozására ítélt oda támogatást összesen 6 milliárd Ft értékben. A nyertesek nevét ma délelőtt sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra Boda Miklós, az NKTH elnöke és Széles Gábor, a pályázat Irányító Testületének elnöke.

A támogatott intézmények: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1,2 Mrd; a Szegedi Tudományegyetem 1,2 Mrd; a Pécsi Tudományegyetem 1,2 Mrd; a Széchenyi István Egyetem 1,1 Mrd; az Eötvös Loránd Tudományegyetem 800 millió és a Szent István Egyetem 500 millió forinttal. Az elbírálók kiemelték még az egri Eszterházy Károly Főiskola pályázatát, amelyet a Pázmány Program keretében ugyan nem tudtak támogatni, de más forrásokból megpróbálják biztosítani a projekt fedezetét.

"A gazdaság versenyképességének javítása it-alkalmazások nélkül nem valósítható meg, ugyanakkor a technológia nyújtotta lehetőségekhez képest a tartalomfejlesztés drámai módon lemaradt, lényegében az egész világon" – válaszolta lapunk kérdésére az egyik nyertes, a BME Informatikai Központjának igazgatója, dr. Risztics Péter. "A támogatásnak köszönhetően az Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont – (IT)2 – a Műegyetem és az informatikai ipar néhány reprezentánsa együttműködésével a technológia- és alkalmazásfejlesztés területén a globális piacon is értékesíthető termékekkel és szolgáltatásokkal fog megjelenni."

A BME konzorciumának vezetője szerint az innovációs szemlélet erősödése és az egyetemi-ipari együttműködés új szakmai eredményei frissítik az oktatást, az ismeretanyagot. Az új munkahelyek létrejötte kibontakozási lehetőséget biztosít számos PhD hallgatónak, fiatal kollégának, sőt, a graduális hallgatók legjobbjainak, ezzel az intézmények módszertani szempontból is hozzájárulnak a mérnökképzés praktikumaihoz. "Az informatika területén ilyen komplex egyetemi-ipari együttműködésre eddig még nem került sor, így várható új források megnyílása. Azonban a támogatott három év leteltével az együttműködés önfenntartását a létrejövő szellemi eredmények hasznosulásának visszaforgatásából, a létrejövő szolgáltatások bevételeiből, valamint közös vállalkozások eredményeiből kell finanszíroznunk" – foglalta össze intézménye jövőbeli törekvéseit Risztics Péter.

Azóta történt

Előzmények