Ha nem töröl a Google

Lassanként kiforr a felejtés jogának alkalmazási gyakorlata. A magyar eljárások alapjáról és rendjéről ad tájékoztatást a NAIH friss iránymutatása.

Feltételek

A negyedik fejezet tartalmazza azt a nagyon fontos információt, hogy mikor kérheti a felhasználó adatai törlését (a Google esetében keresőmotor indexéből). Ennek lényege:

Az említett jogokkal összefüggésben a törvény egyrészt kimondja, hogy ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.

illetve

Másrészt törölni kell a személyes adatot, ha:

  • kezelése jogellenes
  • az érintett kéri
  • az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki
  • az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt
  • azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte

Jogorvoslat

Itt jön a következő lépés: mi a teendő akkor, ha az adatkezelő (itt a Google) nem tesz eleget a kérésnek? Meg kell említeni, hogy a szolgáltatás sajátosságaiból fakad, hogy teljesen tiszta, az összes lehetséges esetet lefedő szabályozás lehetetlen alkotni, így a Google számtalan esetben jogszerűen tagadhatja meg a törlést „valamilyen sajátos okból kifolyólag”. Ez a „sajátos ok” elsősorban arra vonatkozik, hogy közszereplők esetében, illetve más, olyan ügyekben, ahol a közösség érdeke a nyilvánosság, ott a vállalat megtagadhatja a törlést.

A közös európai gyakorlathoz a magyar jog is alkalmazkodik, ezért egy adattörlési kérésnél, illetve panasznál – többek között – a következőket veszik figyelembe, vagyis tisztázzák, hogy az alább felsorolt tényállások fennállnak-e:

  • a Google Search a keresési találatot az érintett nevére való keresés során listázza
  • a Google Search keresési találata természetes személyre vonatkozik
  • az érintett szerepet játszik a közéletben
  • az érintett közszereplő
  • az érintett kiskorú
  • az adat az érintett munkavállalásához, munkájához kapcsolódik
  • a Google Search keresési találata az érintett különleges adatát tartalmazó linkre mutat
  • a Google Search keresési találata az érintett bűnügyi személyes adatát tartalmazó linkre mutatat
  • az adat egyéni véleményt tükröz, vagy megalapozott tényt tartalmaz
  • az adat pontossága
  • az adat releváns és nem túlzott mértékű
  • az adat naprakész
  • az adatot a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezeli a Google
  • az adat előítéleteket kelt az érintettel szemben
  • az adat aránytalanul hátrányos hatással van az érintett magánszférájára
  • a Google Search keresési találata olyan linkre mutat, amely az érintettel szembeni bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg
  • a Google Search keresési találata olyan linkre mutat, amely az érintettet veszélynek teszi ki

Az adatot nyilvánosságra hozatalának kontextusa:

  • a vonatkozó adatokat az érintett önkéntesen hozta nyilvánosságra
  • a vonatkozó adatokat valóban a nyilvánosságnak szánták
  • az érintett ésszerűen számíthatott arra, hogy az adatokat nyilvánosságra hozzák
  • az adatokat eredetileg sajtótevékenység keretében hozták nyilvánosságra

Az adat nyilvánosságra hozatala az eredeti adatkezelő jogi vagy jogszabályi kötelezettsége.

Vagyis a magyar bíróságok panasz esetében mindezeket mérlegelik, illetve figyelembe veszik a Google indoklását, mellyel igazolni kívánják a kérést megtagadását, és ezek alapján döntenek, hogy helybenhagyják a vállalat döntését, vagy pedig fellépnek ellene.

Azóta történt

Előzmények