Az IT café az elmúlt években többször is beszámolt arról a kormányzati törekvésről, melynek célja, hogy megadóztassa a hazánkban is tevékenykedő, ám a külföldi bejegyzés miatt Írországban vagy máshol adózó multinacionális, főképp amerikai internetes vállalatokat, különös tekintettel a két legnagyobbra, a hazai reklámpiacot gyakorlatilag letaroló Facebookra és Google-ra – ez egyébként nem hazai sajátosság, globális jelenségről van szó, többek között az EU-ban is hasonló törekvések tapasztalhatóak.
A folyamat lassan haladt, de idén felgyorsultak az események: a 2017. január elsején hatályba lépett rendelkezés szerint a Magyarországon reklámközzétevői tevékenységet folytató, de nem Magyarországon működő vállalkozásoknak is regisztrálniuk kell a reklámadó alanyaként, melynek elmulasztása akár 1 milliárd forintnyi mulasztási bírságot is eredményezhet. Mivel a Google és a Facebook nem regisztrált, így az adóhatóság ki is rótta rájuk a maximális bírságot, és nemrég ezek a vállalatok felkerültek a nagy tartozók feketelistájára is.
A célba vett vállalatok nem adják könnyen a bőrüket és a pénzüket, ők állnak a mögött a bírói kezdeményezés mögött, amelyben ősszel az Alkotmánybíróságot kérték arra, hogy állapítsa meg: a bírság alapjául szolgáló reklámtörvény jogsértő, ugyanis a támadott rendelkezések ellentétesek a Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban, 1995. április 25-én aláírt egyezménnyel. Ennek értelmében az egyik szerződő állam állampolgárai nem vethetők a másik szerződő államban olyan adózás alá, amely más vagy megterhelőbb, mint az az adózás, amelynek a másik állam állampolgárai hasonló körülmények között alá vannak vetve.
Az Alkotmánybíróság pár napja csendben, minden különösebb hírverés nélkül döntött az ügyben, és elutasította a bírói kezdeményezést:
A testület a bírói kezdeményezéseket nem találta megalapozottnak. A támadott rendelkezések célja az, hogy a külföldi illetőségű adóalanyok is bejelentkezzenek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásába, ekként a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek a belföldi illetőségű adóalanyokkal azonos módon tudjanak eleget tenni. Az előírások éppen azt célozzák, hogy a reklámadó-fizetési kötelezettség teljesítése szempontjából a belföldi és külföldi illetőségű jogi személyek teljesen azonos módon tegyenek eleget a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek. A határozathoz különvéleményt csatolt dr. Salamon László alkotmánybíró, valamint párhuzamos indokolást fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs alkotmánybíró.
