A gazdasági társaságok is felelősek lehetnek azok tetteiért, akik az adott szervezet hálózatát, szoftvereit vagy online szolgáltatásait használják fel arra, hogy illegálisan másolt tartalmakat, zenéket, filmeket szerezzenek meg – legalábbis a PC World így vélekedik arról az előterjesztésről, melyet az Európai Bizottság kedden adott át az Európai Parlamentnek.
Ám a neves szaklap újságírói talán elvetik egy kissé a sulykot. Már évek óta napirenden van és hatalmas vitákat váltott ki a szerzői jog európai újraszabályozásának kérdése – többek között a hamis áruk mind nagyobb számú piaci jelenléte miatt, illetve azért, mert e tekintetben az uniós országok különféleképpen szankcionálják a copyright megsértését. E folyamat érkezett most új fázisához, s a sokat támadott tervezet legutóbbi, az olasz Nicola Zingaretti által benyújtott (s a hírek szerint nem igazán átgondolt) módosítása kavart a napokban vihart.
A szemléletváltást jelző javaslat alapelveivel mindenki egyetért: a végfelhasználó szankcionálásáról áthelyezik a súlypontot a hamisítókra, a hamisítási infrastruktúrát, technológiát biztosítókra, működtetőkre. Ám a kritikusok szerint – leghangsúlyosabban az információszabadságért küzdő német szövetség, az FFII lépett fel a módosítás ellen – a jelenlegi szövegben még tisztázatlan, hogy pontosan mi is számít kalózkodásnak, hamisításnak, ugyanakkor emellett a szöveg felveti az úgynevezet „másodlagos felelősség” fogalmát is, ami azt jelenti, hogy a hamisítást segítők, illetve azok, akik a kalózkodást megakadályozó eszközökkel is rendelkeznek, de nem tesznek meg mindent a jogsértés ellen, szintén büntetőjogi felelősséget viselnének. E kör leírása és a módszerek azonban nem tisztázottak, s ezért – ha a jelenlegi szöveg lépne érvénybe – az új szabályozást akár úgy is lehet értelmezni, hogy az informatika területén a technológiát biztosítók, tehát az internetszolgáltatók, a telefontársaságok, az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat biztosítók, a video- és zenemegosztó oldalak üzemeltetői, stb. is felelősségre vonhatók lennének akkor, ha a felhasználók termékeiket, szolgáltatásaikat jogvédett tartalmak kereskedelmi célú megszerzésére használják fel. A tervezet korábbi verziója még felbujtással és bűnpártolással is vádolta volna a vétkesnek talált vállalkozásokat, ezek alkalmazottait a zenék, filmek vagy szoftverek szerzői jogát megsértő esetekben. Ezt akarták most pontosítani, ám az enyhítés meglehetősen zavarosra és felemásra sikerült.
A javaslat ilyen módosításának hírére az összes, egyéb tekintetben szembenálló IT-vállalat és -szervezet egyöntetű felháborodását fejezte ki. Az új szabályozás elfogadása segítené a médiavállalatok küzdelmét a kalózkodás ellen, ugyanakkor védené a magáncélú másolatokat készítőket. A jogi bizottság támogatta, hogy a jogvédett anyagok magánfelhasználók által magáncélra történő másolását ne büntessék, csak azokat, akiknél bizonyított a kereskedelmi célú, tudatos, szándékos jogsértés, vagyis hogy a megszerzett anyagok révén kereskedelemből fakadó anyagi előnyökhöz akarnak jutni. Ez utóbbival viszont már a szigorítással egyébként egyetértő BSA és a Nemzetközi Zeneipari Szövetség képviselői már elégedetlenek, mert szerintük ez legalizálná az illegális internetes zeneletöltést.
