15 ország képviselteti magát a ma reggel kezdődött hétvégi Budapest Infokommunikációs Csúcstalálkozón, ahol az iparág Európai Uniós döntéshozói, az újonnan csatlakozott és csatlakozó államok informatikai miniszterei és az informatikai szektor nemzeti szakmai szövetségeinek vezetői vesznek részt. A várbeli Hiltonban rendezett esemény megnyitóján Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Kovács Zoltán az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke mellett ott volt a találkozót szervező Európai Infokommunikációs és Felhasználói Elektronikai Szövetség (EICTA) igazgatója, Mark MacGann is.
A rendezvény célja az IKT-szektor hatékony uniós, illetve regionális együttműködésének megalapozása. Mindezek előfeltétele az újonnan csatlakozott és csatlakozásra váró országok infokommunikációs fejlettsége, ami még jelentős elmaradásban van a kontinensünk nyugati feléhez tartozó államokétól. A csúcstalálkozó egyik fontos feladata, hogy rávilágítson az Európán belüli fejlettségbeli különbségek felszámolásának alapvető tényezőire.
A ma reggeli megnyitón Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a 2007 és 2013 illetve 2015 közötti időszakról elmondta, hogy jelenleg messzebb vagyunk a lisszaboni céloktól, mint annak kidolgozásakor. „Csak a viták mentén fejlődhet Európa, és jó, hogy most vannak viták, amelyek talán kijelölik kontinensünk új irányait. Ebben a mi területünknek, a magas technológiának, az informatikának, az informatika elterjedésének kulcsszerepet kell szereznie" – fogalmazta meg a magyar kormány egyértelmű álláspontját Kovács Kálmán. Elmondta még, hogy már vannak hazánknak részsikerei az információs társadalom területén (iskolák internetellátottsága, közösségi pontok kialakítása), valamint idén megkezdtük a digitális televíziózás bevezetésének előkészületeit is (jelenleg már folynak a társadalmi viták és a szabályozási előkészítő munkák), a teljes áttérést 2012-re meg tudjuk valósítani.
Beszélt a miniszter az információs társadalomra fókuszáló tuniszi világtalálkozóról is. Ismert, hogy érzékelhető feszültségek vannak a világháló felügyeletének kérdésében, sok ország gondolja, hogy az Egyesült Államok dominanciáját csökkenteni, míg az ENSZ szerepét növelni kellene ezen a területen. Kovács Kálmán értékelésében úgy fogalmazott: „Örüljünk annak a kompromisszumnak, amely az internet szabadságát megőrizte, ugyanakkor az internet jövőbeli fejlődését a világszövetség valamennyi tagországának politikai, üzleti és civil szférájának közös ügyévé tette.” Tuniszban egy felajánlást is tett Magyarország: az internet szabályozási munkáit a jövő évtől összefogó ENSZ-fórum irodájának szívesen biztosítanánk helyet Budapesten.
Beszéde végén a magyar szakminiszter méltatta azt az eseményt, hogy Brüsszel a tegnapi napon – a tuniszi találkozó eredményeként is - elindíthatta az önálló domain-regisztrációt (.eu), ami új korszaknak értékelhető az internet történetében és egyúttal Európának az identitását, önállóságát és erejét is tükrözi, diplomáciai, gazdasági és kulturális értelemben. Egyre több önálló európai program beindulására van szükség, olyanokra, mint például a Galileo, amely egy új generációs navigációs és helymeghatározó műholdrendszer megvalósítását tűzte ki célul, vagy a GÉANT-hálózat, ahol a csúcsteljesítményű infrastruktúrát igénylő kutatótársadalmat korszerű szolgáltatásokkal és közvetlen hálózati összeköttetéssel szolgálják ki.
A szombat estig tartó érdemi munka során terítékre kerül egy fontos javaslat is: az Uniónak ki kellene kötnie a strukturális és kohéziós alapokból származó támogatásoknál, hogy a tagállamok legalább 10-15 százaléknyi részt az IKT-fejlesztésekre költsenek.
