A fájlcsere pártján lévők és a jogtulajdonosok közötti harc rég zajlik már a felmérések, kutatások frontján is, ahol mindkét fél a maga igazát igyekszik adatokkal is alátámasztani. Nemrég is született két újabb statisztika, számolt be róluk a p2pnet, melyek mögött nem áll akkora tekintélyű intézmény, mint a nagy port felvert, különlegesnek számító amerikai kutatás mögött, így a párbajban csak kisebb pengeváltásnak számítanak.
Az egyik az ügyben különösen érintett Ausztráliában készült, a news.com.au hírportál és a CoreData piackutató cég vezetésével, s ennek keretében 7 ezer olyan felhasználót kérdeztek meg, akik elismerték, hogy az elmúlt 12 hónapban töltöttek le illegális forrásokból tartalmat.
A válaszok visszhangozták azt a nálunk is gyakran hangoztatott érvet, hogy a kalózok többsége fizetne a letöltött filmekért és zenékért, ha azok olcsóbbak lennének, mint jelenleg, illetve ha olyan kényelmes lenne a legális szolgáltatások használata, mint például a BitTorrenté. Az eredményeket értékelő David Crafti, az ausztrál Kalózpárt elnöke szerint világos, hogy az illegális letöltők valójában többségükben csalódott fogyasztók, akik egy modern világban modern üzleti modelleket várnának el, például azt, hogy ha megvásárolják a tartalmat, akkor azzal szabadon rendelkezhessenek, akkor és olyan eszközön használják, amikor és ahogy akarják.
A másik felmérést holland kutatók, a Leydeni és az Amszterdami Egyetem munkatársai készítették, melyben azt vizsgálták meg, hogy milyen hatással van a játékok, a zenék és a filmek piacára az illegális letöltés. Az ő adataik is azt mutatják, hogy az illegális forrásokat használók jó fogyasztók, hajlandóak egyébként is fizetni a legálisan megszerzett tartalmakért, koncertekért stb.
A tanulmány fő megállapításai szerint a kiadói ipar legfőbb gondja, hogy a digitális technológiák elterjedése miatt elveszítették az ellenőrzést termékeik felett, ugyanakkor a forgalom visszaesése nem írható egyértelműen a fájlcsere számlájára, sőt ez a veszteségnek csak töredéke. A gond szerintük az, hogy a kontrollvesztés miatt pánikoló cégek elhanyagolták a fejlesztéseket, mereven ragaszkodtak a régi modellekhez, ezért jócskán elmaradtak a mai idők követelményeitől; hogy a stratégiaváltás milyen eredményes lehetne, azt példázza az Apple iTunes – mutatnak rá a holland kutatók. Emellett szerintük át is kell alakítani a termékszerkezetet, hiszen az már bebizonyosodott, hogy a felvételárusítás mellett a szintén hatalmas bevételeket termelő élő zene, a koncertek, illetve a kapcsolódó piaci tevékenységek (merchandise) erősítése szükséges – egy idézett kutatás szerint Svédországban, a kalózkodás egyik kedvelt helyén a zeneipar teljes, mindhárom területet beszámító bevételei 2000 és 2008 között gyakorlatilag stabilak maradtak. (A kiadói felmérések általában csak a felvételek árusításának folyamatos csökkenéséről szoktak beszámolni.)
A holland felmérés is azt mutatja, hogy a legális piac igen fontos vásárlói azok, akik illegálisan is keresik a tartalmakat. A szakemberek azt állítják, hogy a kiadói iparnak, a jogtulajdonosoknak a szigorítás és az idejétmúlt modellekhez való ragaszkodás helyett egyetlen útjuk lehet: az innováció üzleti területen is. Sokféle megoldást kell kínálni, sokféle hozzáférést kell biztosítani, alkalmazkodni kell az egyes felhasználói rétegek igényeihez, különféle megoldásokat kell felajánlani a végfelhasználóknak, és vissza kell fogni azt a törekvést, hogy kriminalizálják lehetséges vásárlóikat. Az online világ más, mint a korábbi, ehhez muszáj lesz alkalmazkodni, nem védekezni kell, hanem előremenni – summázzák a kutatók tanulmányukat.
