2007-ben immár második alkalommal készíti el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a hazai informatikai iparágról szóló felmérését. A felmérés a szállítói piac szegmensein, a főbb szereplőkön, a piac méretén és jellemzőin túl a hazai informatikai szektor SWOT-analízisével (GYELV-elemzés) is részletesen foglalkozik, illetve a magyar IT-export tevékenységet is átvilágítja. A kutatás a Synergon Informatika Nyrt., az Ericsson Magyarország és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. támogatásával jön létre. A felmérés szakmai támogatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, megvalósítója az IDC Magyarország Kft.

Az IVSZ megbízásából az IDC másodszor készíti el az információtechnológiai szektorról szóló saját piackutatását a 200 legnagyobb árbevételű hazai IT-cég, illetve további 200 informatikai mikro-, kis- és középvállalat válaszai alapján. A kérdőív három kategóriában, azon belül további 23 technológiai szegmensben vizsgálja a vállalatokat, külön méri a hardver-, a szoftver-, valamint az IT-szolgáltatások szegmenseiben aktív magyar cégeket. A kutatás második moduljának fő témája a piacról és szegmenseiről készülő SWOT-analízis, amely merőben új rálátást ad majd az egyes szegmensekre a magyar IT piacon.

A szolgáltatási szektor a legerősebb elem

Az első, 2006-ban készült felmérés úttörő szerepét mi sem mutatja jobban, hogy első alkalommal határozták meg explicit, direkt módszerekkel a magyar IT-piac teljes nagyságát. A végfelhasználó szervezetek külső beszállító javára történő informatikai költését tükröző konszolidált informatikai piac forgalma 2005-ben elérte az 517 milliárd forintot. A kutatásból az is kiderült, hogy a végfelhasználók legtöbbet, 222 milliárd forintot informatikai szolgáltatásokra költöttek, melyet szorosan követett a hardver-beszerzések értéke (214 milliárd Ft). Ezzel szemben a szoftverlicencek beszerzése a végfelhasználók informatikai költésének mindössze 15,5 százalékát (81 milliárd Ft) tette ki.

A belföldi piacon a hazai cégek informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – árbevétele 743 milliárd forint volt 2005-ben. Érdekes eredmény, hogy a hardverpiacon mintegy háromszor akkora az alvállalkozói tevékenység mértéke, mint az IT-szolgáltatási piacon. A vállalatok informatikai exportárbevétele 2005-ben elérte 602,1 milliárd forintot, melynek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardvertermékek (pl. külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) tették ki.

Hatékonyság: a legkisebbek és a legnagyobbak kiemelkedően jól teljesítenek

Az informatikai vállalatok hatékonyságát a felmérést készítők különböző pénzügyi mutatószámok alapján vették szemügyre, így az eszköz-, az árbevétel- és a sajáttőke-arányos adózott eredményt, valamint az eszközarányos EBITDA mutatót vizsgálták. Ezek alapján kiderült, hogy az 1–2 főt foglalkoztató mikrocégek pénzügyi hatékonysága volt a legkiemelkedőbb, ami nem meglepő, hiszen alacsony az eszközállományuk és a saját tőkéjük, ugyanakkor árbevételüknek magas a szolgáltatástartalma. Ugyancsak jól teljesítettek a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok, amelyek az átlagosnál jobb eredményt értek el az árbevétel arányos adózott eredmény és az eszközarányos EBITDA tekintetében. Hatékonyság tekintetében a legtöbb fejlődnivalójuk a kis- és középvállalatoknak van. A felmérésből az is kiderült, hogy az IT-piac átlagos haszonkulcsa 5 százalék volt 2005-ben, a cégek legjobb negyedének haszonkulcsa viszont elérte a 16 százalékot is.

A kutatás adatfelvétele már elkezdődött, az első részeredmények 2007 júliusa folyamán várhatóak. A válaszokból készülő tanulmány várhatóan ősszel lesz olvasható, s a korábbi felméréshez hasonló módon bárki megvásárolhatja az Informatikai Vállalkozások Szövetségénél. A készítők arra is gondoltak, hogy a kisebb vállalatok számára csupán saját szektoruk adatai lesznek fontosak, ezért kérhető szektoros bontás is, amely kedvezőbb áron vásárolható meg, mint a teljes tanulmány.