Nem sikerült az időhúzás az Intelnek

Neelie Kroes
Neelie Kroes

A héten elutasította az európai Elsőfokú Bíróság az Intel panaszát, melyben az amerikai chipgyártó – tendenciózusnak nevezve az egész vizsgálatot – az ellene felhozott trösztellenes vádak megválaszolására több időt és támogatást kért. A vállalat azt állította, hogy az Európai Bizottság (EB) visszautasította az üggyel kapcsolatos fontos dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező Advanced Micro Devicestől (AMD), és ezzel nem biztosítja a lehetőséget számára a védelemhez való jogának gyakorlására. A bíróság szerint azonban a beadvány megalapozatlan. „Az Intelt semmi sem akadályozta abban, hogy időben elkészítse és benyújtsa válaszát” – mondta Marc Jaeger, a bíróság elnöke.

Amint azt lapunk is megírta, Brüsszel tavaly júliusban kibővítette a kifogásait felsoroló nyilatkozatát, melyben három vádpontot fogalmazott meg. Egyrészt azt állítja, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak akkor, ha azok vállalták, hogy kizárólag – vagy legalábbis elsősorban – tőle vásárolnak processzorokat. Másrészt a vállalat – szól a vád – fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy egyenesen mellőzzék a rivális AMD chipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadrészt pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az AMD-vel versengett a szervergyártók partnerségéért.

Az Intelnek megszabott határidőn belül kellett volna válaszolnia a kifogásokra, de a vállalat szerint ezt mindaddig nem tudja megtenni, amíg az AMD-től az EB be nem kéri a vonatkozó dokumentumokat. Az ezt célzó kérelmeit azonban rendre elutasították, amiért a cég októberben az Elsőfokú Bírósághoz fordult. A beadványból az derül ki, hogy a vállalat fel van háborodva amiatt, hogy nem biztosítják számára a fontos iratokhoz való hozzáférést. Mint fogalmaznak: így „a vizsgálat diszkriminatív és részrehajló”, hiszen nem törekszik az elérhető összes releváns információ megismerésére. Ezért a dokumentumok bekérését elutasító – „ügyrendileg hibás” – határozatok érvénytelenítését kérik a bíróságtól, és annak előírását, hogy a kifogásokra adandó válasz leadásának határideje a kérdéses iratok beszerzésének időpontjához igazodjon. (Egészen pontosan 30 napot kérnek azt követően, hogy a rendelkezésükre bocsátják ezeket.)

És most hogyan tovább?

Azzal, hogy az Intel beadványát elutasították, sajátos ügyrendi helyzet alakult ki, mert a válaszadás elmulasztása nem indokolható. „Ez példa nélküli. Sosem fordult még elő, hogy egy vállalat nem élt a lehetőséggel, hogy válaszoljon a kifogásokat tartalmazó nyilatkozatra” – adott hangot megdöbbenésének Jonathan Todd, a versenyügyi biztos szóvivője. Az EB-nek most arról kell döntenie, hogy ad-e még egy esélyt az Intelnek a válaszadásra.

Szakértők szerint Neelie Kroes versenyügyi biztosnak példát kellene statuálnia, hogy ne váljon gyakorlattá a határidők be nem tartása. Ugyanakkor – mutatnak rá a biztos asszonyt kínzó dilemmára – a válaszadás lehetőségének megtagadása támadhatóvá tenné az ügyben hozott ítéletet, hiszen felvethető lenne a vállalat védelemhez való jogának korlátozása.

Az Intel egyelőre nem kommentálta részletesen a döntést, szóvivőjén keresztül csak annyit közölt: továbbra is aggasztja bizonyos dokumentumok hiánya a peranyagból.

Azóta történt

  • Megabírságra számíthat az Intel

    Egy újabb respektált lap vizionál drákói büntetést. Az Európai Bizottság továbbra sem kommentálja a spekulációkat.

  • Mit kell tudni az Intel-balhéról?

    Szájbarágó a chipgyártót elmarasztaló európai határozatról. Kiderül többek között, hogy tényleg rekord-e a bírság összege, és az is, hogy hova kerül.

  • Megtámadja a megabírságot az Intel

    A chipgyártó elhibázottnak tartja a rekordösszegű büntetés kiszabásával zárult európai vizsgálatot. A beadványban előkerülnek az emberi jogok is.

Előzmények