Rekordösszegű bírság kiszabásával zárulhat az Európai Bizottság (EB) trösztellenes vizsgálata az Intel ellen – írta a múlt héten szakértőkre hivatkozva a New York Times. A respektált napilapban megjelent írás szerint Brüsszel május elején fog dönteti a büntetés összegéről, de az biztos, hogy el fogják marasztalni a chipgyártót.
Az Intel ellen riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD) nyújtott be panaszt az EB-nél még 2001-ben, amelyben azzal vádolta meg a vezető processzorgyártót, hogy az törvénytelen módon tartott fenn monopóliumot a piacon, és számos eszközzel próbálta meg az AMD-t a piacról kizárni, illetve a lehetőségeit korlátozni. Az európai testület azóta kutatta az állítások megalapozottságát, majd 2007 nyarán hivatalos vizsgálatot indított az amerikai vállalat ellen.
A hatóság kifogásait tartalmazó nyilatkozat három vádpontot fogalmaz meg. Egyrészt azt állítja, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak akkor, ha azok vállalták, hogy kizárólag – vagy legalábbis elsősorban – tőle vásárolnak processzorokat. Másrészt a vállalat – szól a vád – fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy egyenesen mellőzzék a rivális AMD chipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadrészt pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az AMD-vel versengett a szervergyártók partnerségéért.
Inkább több
Eddig az EB történetének legfájóbb bírságát a Microsoft érdemelte ki: az amerikai szoftvervállalatra 2004-ben 497 millió eurós büntetést szabtak ki. A lap által megkérdezett szakértők úgy vélik, az Intel ennél csúnyább összegre számíthat. Egy uniós versenyügyi esetekre specializálódott brit jogász, az Olswang irodának dolgozó Howard Cartlidge szerint az EB a technológiai iparban különösen érzékenyen reagál a piaci erőfölénnyel való visszaélésre. „Meglepne, ha a bírság nem lenne legalább akkora vagy inkább nagyobb, mint a Microsoft-ügyben” – mondta.
Mások szerint a büntetés összege akár 1 milliárd euró is lehet, de van olyan jogász is, aki szerint ilyen dimenziók csak kartellügyekben fordulnak elő, és jelen esetben nem erről van szó. Az EB a trösztellenes vizsgálatokban elmarasztalt vállalatokat akár az éves árbevételük 10 százalékára rúgó bírsággal is sújthatja, erre azonban még sosem volt példa. Az Intel 2008-ban 37,6 milliárd dollár forgalmat és 5,3 milliárd dollár nettó nyereséget ért el.
A chipgyártó egyébként mindvégig azt állította, hogy üzleti gyakorlata törvényes. A vállalat később elfogultsággal vádolta meg Brüsszelt, amiért az elutasította az üggyel kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumok bekérést az eljárást kezdeményező AMD-től.
Már hallottuk
Nem ez az első eset, hogy a sajtó – jól értesült forrásokra hivatkozva – drákói büntetést vizionál az Intelnek. Egy évvel ezelőtt a Financial Times Deutschland állította, hogy döntés született az amerikai chipgyártó megbüntetéséről. A gazdasági lap akkor azt írta, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze a processzorgyártó ellen, és Neelie Kroes versenyügyi biztos ezek alapján már meghozta döntését. A vázolt forgatókönyv szerint az európai versenyszabályozás történetének legszigorúbb ítéletét tavaly nyár végén kellett volna kihirdetni – nem így történt.
