Átfogó kutatás készült a számítógép és az internet iskolai használatáról az ország 264 érettségit adó középiskolájában oktató mintegy 2200 pedagógus megkérdezésével – adta hírül az Interaktív Oktatástechnika Portál. A Microsoft Magyarország megbízásából, a Felvételi Információs Szolgálat szervezésében készült felmérés adataira érdemes odafigyelni, hiszen értékes betekintést ad a korszerű számítástechnikai eszközök és módszerek használatának a hazai középiskolai oktatásban betöltött egyre növekvő szerepéről.
A kutatók ügyeltek az egyensúlyra a vidéki és fővárosi, a kezdő és gyakorlott pedagógusok illetve a különböző évfolyamokon oktatók arányait tekintve. A megkérdezettek 15 százaléka tanít 5 éve vagy rövidebb ideje, 11 százaléka több mint 30 esztendeje, a többiek pedig 6-30 éve oktatnak. A nemek eloszlása megfelel a pedagóguspálya valódi képének: a felmérésben részt vevő tanárok 72 százaléka nő, 28 százaléka pedig férfi.
Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek mindössze 12 százaléka oktat informatikát vagy számítástechnikai szaktárgyat, tehát a felmérés jól szemlélteti az általános pedagógusok hozzáállását a kutatás tárgyához.
Számítógép-használat: milyen célból és milyen gyakran?
A használatot illetően az internethasználat viszi a prímet: az órákra történő felkészüléshez tíz pedagógusból kilenc több-kevesebb rendszerességgel az internetet veszi igénybe információgyűjtés céljából – közel kétharmaduk a felkészülés 20-40 százalékában vagy annál is gyakrabban. A tanárok háromnegyede prezentációk, képek vagy filmek bemutatására is használja a számítógépet az órán, de csak alig több mint felük keres információt az óra alatt. Az online tesztek kitöltetése kullog a sor végén: az oktatók alig negyede él csak ezzel a lehetőséggel.
Érdemes megjegyezni, hogy az informatikatanárok átlagosan esetenként kevesebbszer használják az említett célokra a számítógépet vagy az internetet mint más tárgyakat tanító kollégáik.
A tanítással eltöltött évek száma szerinti összehasonlítás érdekes eredményeket mutat. A legfeljebb 10 éve és a több mint 30 éve oktatók internethasználatában például nincs jelentős eltérés (33 illetve 21 százalékuk tanórái közel felénél kapcsolódik fel a világhálóra), és a más jellegű számítógép- és internethasználat terén sem kiugróan nagy a különbség. A fiatalabbak természetesen gyakrabban veszik igénybe az informatikai lehetőségeket, de idősebb kollégáik sem szégyenkezhetnek e téren. Más részről, a felmérés nem mutat releváns eltérést a férfi és női tanárok aktivitása terén.
Lemaradó budapestiek?
Kissé árnyaltabb a kép, amikor a fővárosi és a vidéki intézmények pedagógusait hasonlítjuk össze. Érdekes, hogy míg a vidéken élők már csak 8 százaléka nem használ egyáltalán internetet, a budapestiek esetében ez az arány kétszer akkora. Hasonló a helyzet az órai vetítések, multimédiás bemutatók használatában, valamint a prezentációk, képek, animációk, filmek készítésében is: a budapesti tanárok alapos lemaradásban vannak vidéki kollégáikhoz képest. Lényegében csak az online tesztek alkalmazásában vezetnek a fővárosi pedagógusok, de már láthattuk fentebb, hogy e téren még gyerekcipőben jár az egész magyar oktatás.
Számítógép és pedagógus – látványos haladás
Roppant figyelemreméltó a számítógép-, internet- és e-mail használat 2005 és 2009 közötti összehasonlítása: négy éve a pedagógusok 63 százaléka, ma 84 százaléka használ rendszeresen számítógépet; 51 helyett 78 százalékuk használja az internetet, és 52 százalékról 73 százalékra növekedett azok száma, akik rendszeresen kommunikálnak elektronikus levélen keresztül.
A négy évvel ezelőtti időszakhoz képest tehát mintegy harmadával-felével több magyar tanár él a számítástechnika és a világháló nyújtotta lehetőségekkel, a számítógépet döntő többségben a tanítás során is használják, s ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.
