A közép- és kelet-európai, illetve a magyar felnőtt lakosság közel fele havi rendszerességgel internetezik – derül ki a GfK Csoport által tizenhét közép- és kelet-európai országban 2009 májusában készített felmérésből. Hazánkban az elmúlt évben a térség átlagához képest gyorsabb ütemben, 11 százalékponttal nőtt az internethasználók aránya, a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal.
Balti éllovasok, visegrádi követők
A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország: a balti állam lakosságának 70 százaléka használja a világhálót. Őket szorosan követik a szlovénok 68 százalékkal, majd Lettország, Litvánia és Ausztria következik 55-60 százalékos penetrációval (egy évvel korábban, 2008 tavaszán ugyanezek az országok még versenyeztek a képzeletbeli internetes dobogóért). Az öt listavezető országot a négy visegrádi tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal – ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.
Lépéshátrányban a balkáni országok, Oroszország és Ukrajna
Bár Macedóniában és Horvátországban az internetező felnőtt lakosság aránya meghaladja a 45 százalékot, a balkáni államok összességében jelentősen le vannak maradva a térség vezető országaitól, hiszen ezekben az államokban az internethasználók aránya 31-35 százalék közötti, vagyis a félsziget felnőtt lakosságának mindössze egyharmada használja rendszeresen a webet (Görögországon és Törökországon kívül, akik nem vettek részt a felmérésben). A két „sereghajtó” a felmérés mindkét évében Oroszország és Ukrajna volt, 2009 tavaszán az ukránok alig egyötöde használta a világhálót.
Azokban az országokban, ahol az internet népszerűbb – tehát a balti lakosság, a szlovénok és az osztrákok körében –, a lakosság nagyobb arányban rendelkezik saját otthoni hozzáféréssel. Ez leginkább az észtekre és a szlovénekre jellemző, háztartásaik háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internet-ellátottsággal.
Magyarország 2008-ban még motorja volt a fejlődésnek
Hazánk az internet-ellátottság tekintetében a térség előkelőbb részéhez tartozik, hiszen a magyar háztartások körülbelül 48 százaléka, 1,9 millió magyar háztartás rendelkezik valamilyen saját internetkapcsolattal.
Bár 2009 tavaszára az előző évi felmérés eredményeihez képest Magyarországon jelentősen megnőtt a saját internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya (36-ról 48 százalékra), a közeljövőben jelentősen megtorpanhat az otthoni internet további térnyerése. Egyfelől a gazdasági válság hatásainak (növekvő hitelterhek, növekvő munkanélküliség stb.) következtében a magyar háztartások számára az otthoni internetkapcsolat közel sem számít nélkülözhetetlen szolgáltatásnak, másfelől az internet további terjedésének határt szab az úgynevezett „digitális plafon”, vagyis a számítógéppel rendelkező és a számítógép használatához értő lakosság aránya. Tapasztalatok szerint hazánkban a „digitális plafon” és az otthoni internetpenetráció közötti rés már meglehetősen szűk, így megtorpanhat az internet további térnyerése.
Várható tendenciák 2009-ben Magyarországon
A Gfk Csoport szerint három fő tendencia figyelhető meg 2009 második félévére vonatkozóan: először is, az év eleje óta látványosan terjed a hagyományos, vezetékes internet fő kihívója, a mobiltechnológia. Másodsorban a lakosság körében kezdetben népszerű ADSL-technológiát egyre inkább kiszorítja, lassan megelőzi a kábelinternet. Végül pedig a távközlési piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a kapcsolt szolgáltatások, vagyis a több távközlési szolgáltatást (így például vezetékes telefont, mobiltelefont, televíziószolgáltatást és internetszolgáltatást) is magukban foglaló, úgynevezett triple vagy 4 play csomagok.
